Kategória: «InvazÃv fajok»

Kovamoszatok csodálatos változatossága (szerzÅ‘: Szigyártó LÃdia)
Manapság egyre többet hallunk az étrend-kiegészÃtÅ‘ként használt Spirulina algákról (amelyet valójában két cianobaktérium fajból készÃtenek), a „piros hó†jelenségért felelÅ‘s zöldmoszatokról, a levegÅ‘ben jelen lévÅ‘ pikoalgákról, vagy a természetvédelemben sokat emlegetett vÃzvirágzásról, amelyet cianobaktériumok (fotoszintetizáló baktériumok) vagy zöldalga fajok túlszaporodása okoz. A kovamoszatok között is akad egy faj, amely gondoskodik arról, hogy megjegyezzük nevét: egy gyorsan terjedÅ‘ inváziós fajról van szó.
Bakos Anikó Olvasd el a teljes sztorit
Az Európai Tanács egy törvénytervezetet fogadott el a múlt hónapban, mely megteremti az idegenhonos inváziós fajok (özönfajok) elleni harc jogi hátterét az Európai Unió tagállamaiban. Ez év végéig kell összeállÃtani az Inváziós Fajok Fekete Listáját, majd a lista elfogadása után, a törvény 2016. januárjától lép életbe.
Fenesi Annamária
Az okozott gazdasági, egészségügyi és természetvédelmi károk függvényében kerül összeállÃtára a lista, a tagállamok javaslatai alapján. Ehhez azonban ismerni kellene az inváziós fajok által okozott károkat, ami nem egyszerű feladat. Olvasd el a teljes sztorit

Fotó: Macalik Kunigunda
A BabeÅŸ-Bolyai Tudományegyetem Magyar Biológiai és Ökológiai Intézete és a Zöld Erdély Egyesület múlt év októberében homoktövis-irtási akciót szervezett a Szénafüveken, egyetemi tanárok és hallgatók részvételével, melynek során 1500–2000 m2-nyi területet sikerült megtisztÃtani a homoktövistÅ‘l. Az akció idén is folytatódik.
Fenesi Annamária egyetemi adjunktus felkérésünkre elmagyarázta, miért is kell kiirtani a homoktövist, ami másfelől vitamindús gyümölcse révén az egészségmegőrzés fontos kelléke:
Tájidegen faj
A homoktövis (Hippophaë rhamnoides) eurázsiai faj, elterjedési területe széles, Japántól Nyugat-Európáig tart. Mivel folyó- és patakhordalékon, tengerparti dűnéken és homoktalajon nÅ‘, Romániában – természetes módon – fÅ‘leg a Duna, ArgeÅŸ, IalomiÅ£a, Szeret mentén, a Duna-deltában és a Fekete-tenger partvidékén fordul elÅ‘. Azonban talajcsuszamlások megelÅ‘zése céljából sok helyre betelepÃtették, Ãgy Erdélybe is, mivel fejlett gyökérzetével sikeresen köti meg a talajt, akár meredek lejtÅ‘kön is. Ezért a homoktövis tájidegen fajnak számÃt Erdélyben.

Fotó: Szabó Anna
Gyorsan és agresszÃven terjedÅ‘ faj
Gyors növekedésre és hatékony sarjadzásra képes, tövisei miatt az állatok nem fogyasztják, a vele szimbiózisban élÅ‘ sugárgombák segÃtségével nitrogénnel dúsÃtja a talajt, ezáltal az élÅ‘hely természetes tápanyagegyensúlyát kibillenti. E tulajdonságokkal felvértezve a homoktövis betelepÃtett állományai könnyen elvadulnak, gyorsan és agresszÃven terjednek, kiszorÃtva a gyepközösségek Å‘shonos fajait.
Ültetvényeken a helye
A homoktövis fontos vitaminforrás lehet, különbözÅ‘ betegségek megelÅ‘zésére, kezelésére használják és élelmiszeripari alapanyag is. De – akárcsak akármilyen idegenhonos vagy tájidegen haszonnövénynek – ennek a fajnak is gondozott mezÅ‘gazdasági kultúrában (ültetvényeken) a helye, ahol nem okoz természetvédelmi problémát. A kukorica és a krumpli is hasznos, de nem szeretnénk Å‘ket egy szÃnes kaszálóréten vagy egy bükkerdÅ‘ben látni, ráadásul tömegesen.


Fotók: Vizauer Tibor-Csaba
Homoktövis a Szénafüveken
A Kolozsvári Szénafüvek egy részét már 1932-ben botanikai rezervátummá nyilvánÃtották ritka fajokban kimondottan gazdag élÅ‘világa miatt. Jelenleg országos és közösségi jelentÅ‘ségű természetvédelmi terület. A terület növénydiverzitása kis léptékben világbajnoknak számÃt: zsebkendÅ‘nyi gyepterületen (0,1 m2) itt számolták a legtöbb növényfajt a világon, 43 fajt. A homoktövist a talajcsuszamlások megelÅ‘zése céljából ültették a meredek domboldalalakra. A rendszerváltás után a rendszeres kaszálás fokozatosan elmaradt, Ãgy egy erÅ‘teljes cserjésedési folyamat indult el. Az Å‘shonos cserjék és a homoktövis épp azokban a gyepközösségekben terjeszkednek, ahol a terület országos és európai szinten ritka és védett növény- és állatfajai élnek. Fontos és sürgÅ‘s a cserjék gyors megfékezése és eltávolÃtása, hogy a fajgazdag gyepi közösségek regenerálódhassanak.
Te is segÃthetsz ebben!
Találkozó vasárnap reggel 8-kor a Reál hipermarket parkolójában; aki tud, hozzon fűrészt, fejszét és munkakesztyűt.


Forrás: Wikipedia
A köznyelvben vadgalambnak nevezett madár nevéhez hűen “vad” cselekedetet vitt végbe, amire ma már nem sokan emlékeznek. Ãzsiából indulva kezdte hódÃtását, lassan bevette magát Törökországba, megvetette szárnyát a Balkán vidékén, majd könyörtelenül elfoglalta egész Európát. De ez nem volt elég. Neki az egész világ kellett.
Andrási Norbert
Napjainkban már közönséges fajként tartjuk nyilván a balkáni gerlét (Streptopelia decaocto), a galambalakúak (Columbiformes) rendjébe és a galambfélék (Columbidae) családjába tartozó madarat. Miért közönséges? A válasz egyszerű. Olyan sikeresen elterjedt Romániában és egész Európában, hogy ha bárkit megkérdezünk, ez milyen madár, valószÃnű, hogy könnyűszerrel rávágja: vadgalamb. Akármerre járunk, találkozunk vele, ezért némi túlzással azt mondhatjuk, hogy a „mi fajunkâ€, mindig is itt volt. Pedig ez nem Ãgy van. Olvasd el a teljes sztorit

Forrás: kasia-aus/flickr.com
Az Egészségügyi Világszervezet listáján csak öt invazÃv, esetlegesen kórokozókat terjesztÅ‘ csótányfaj van nyilvántartva, Földünkön még több mint 4000 csótányfaj él. MindenevÅ‘k, elhalt növényi és állati táplálékot fogyasztanak, Ãgy újrahasznosÃtják a szerves hulladékot. A konyhánkban is.
Erős Katalin
A csótányok (Dictyoptera: Blattodea) sztorija már több mint 360 millió éve elkezdÅ‘dött, egyike a legrégebbi szárazföldi csoportoknak. A karbon volt a csótányok aranykora. Túléltek, mÃg sok más csoport kipusztult. Ez idÅ‘ alatt mit sem változtak, a feltárt fosszÃliák csak méreteikben térnek el a ma élÅ‘ leszármazottaiktól. Olvasd el a teljes sztorit

Betűzőszú lárvajáratai egy retyezáti lucfenyő kérgén
A globális klÃmaváltozás már jelenleg is megfigyelhetÅ‘ hatással van rengeteg faj elterjedési területére, életciklusára. Az eurázsiai hegyvidékeken melegebbé, szárazabbá való éghajlat kedvezÅ‘ körülményeket teremthet a betűzÅ‘szúk (Ips typographus) tömeges elszaporodásához, amelyek Ãgy egész lucfenyÅ‘erdÅ‘ket tarolhatnak le.
Kósa István
A betűzÅ‘szúk (Ips typographus) 4.2-5.5 mm hosszú, hengeres, szÅ‘rös testű, jelentéktelen külsejű bogarak. Ãzsiában és Európában széles körben elterjedtek, mindenhol elÅ‘fordulnak, ahol a fÅ‘ gazdanövényük, a lucfenyÅ‘ (Picea abies) erdÅ‘ket alkot. Normális körülmények között kidÅ‘lt lucfenyÅ‘k törzsének kérge alatt rágcsálnak jellegzetes rajzolatú járatokat. Elörgedett, szél által kidöntött vagy más okból legyengült faegyedekben szaporodnak, ugyanis a legyengült fák kérge alatt nem szembesülnek a riasztó-mérgezÅ‘ vegyületek áradatával. Olvasd el a teljes sztorit

TetszetÅ‘s sárga virágzatai, melyek apró napraforgó-fejekre emlékeztetnek, már messzirÅ‘l vonzzák a tekintetet. Kiváló takarmánynövény, inulin tartalma magas, Ãgy alkoholt, gyümölcscukrot és szirupot készÃtenek belÅ‘le. Nyersen a mogyoróra, fÅ‘zve az articsókára emlékeztet a gumó Ãze, cukorbetegek és fogynivágyók is nyugodtan ehetik. A csicsóka szép és tápláló, de minden éremnek két oldala van: veszélyes özönnövény is egyben.
Fenesi Annamária és Filep Rita Olvasd el a teljes sztorit

A kolorádóbogár, más néven krumplibogár – Leptinotarsa decemlineata (Say) – a legismertebb és legjelentősebb kártevője a burgonyának. Bár sombrerót igen ritkán hord, sziesztázás helyett is inkább szünet nélkül eszik, mexikói származásához nem fér kétség. Ellentétben európai táplálkozási szokásaival, eredeti élőhelyén vad ebszőlőn és a burgonyafélék családjába tartozó más növényfajokon él és táplálkozik.
Czekes Zsolt
A kolorádóbogár nemcsak a burgonya, hanem a paradicsom és padlizsán termésében is jelentÅ‘s károkat okoz. Egy rovar lárva stádiumban átlagosan napi 40 cm2 burgonyalevelet fogyaszt el, kifejlett állapotban 9-10 cm2 a napi fogyasztása. Kártékonyságát növeli a rendkÃvüli szaporodóképessége, nÅ‘stényei képesek akár 300-800 petét is létrehozni. Sikerességét nagymértékben növeli azon tulajdonsága, hogy ellenálló képességet alakÃtott ki minden rovarirtó szer ellen, amit hosszabb ideig használtak ellene. Olvasd el a teljes sztorit

Törpeharcsa csapat. Fotó: Imecs István
Az európai öreg halász igencsak meglepődhetett a múlt évszázad hajnalán, amikor mázsás harcsára fájt a foga, de egyik napról a másikra 20-30 cm-es példányoknál nagyobbat nem fogott. Aztán rájött, hogy nem a halász kollégák akarták megtréfálni, hanem egy új, addig nem ismert halfaj akadt a horogra, mely a távoli Amerikából érkezett. A törpeharcsát (Ameiurus nebulosus) fogta ki, amely az Észak-Amerika mérsékelt égövi és szubtrópusi édesvizeiben elterjedt törpeharcsafélék (Ictaluridae) családjába tartozik.
Imecs István
Eredeti elÅ‘fordulási területe Észak-Amerika keleti része Kanadától egészen a Mexikói-öbölig húzódik. Európában elÅ‘ször 1880-ban mutatták be egy horgászkiállÃtáson Berlinben. 5 évvel késÅ‘bb bekerült Németországba, mint akvarsztikai halfaj, aztán Franciaország, Belgium és Közép-Európa következett. A honosÃtás két erÅ‘s vonalon haladt: akvarisztika és haltenyészdék. Annyira sikeres volt, hogy néhány évtized alatt eljutott Európa szinte valamennyi országába. Mára közönséges halfajként van nyilvántartva a Brit-szigetektÅ‘l Oroszországig és Olaszországtól Norvégiáig. Olvasd el a teljes sztorit

A kanadai aranyvessző tömeges jelenléte Szászföldön (Hartel Tibor felvétele)
AranyvesszÅ‘, csicsóka és kúpvirág, a növényvilág topmodelljei: magasak, mutatósak és… sárgák. További közös vonásaik: fészekvirágzatúak, Észak-Amerikából származnak, valamennyit dÃsznövénynek hurcolták be Európába, és egyre több helyen miattuk sárga a táj a nyár második felében. Gyorsan terjedÅ‘ inváziós növényfajok.
Fenesi Annamária Olvasd el a teljes sztorit
előző »