Didimó: parányi ellenség terjeszkedik az erdélyi folyókban is

Kovamoszatok csodálatos változatossága (szerző: Szigyártó Lídia)

Manapság egyre többet hallunk az étrend-kiegészítőként használt Spirulina algákról (amelyet valójában két cianobaktérium fajból készítenek), a „piros hó” jelenségért felelős zöldmoszatokról, a levegőben jelen lévő pikoalgákról, vagy a természetvédelemben sokat emlegetett vízvirágzásról, amelyet cianobaktériumok (fotoszintetizáló baktériumok) vagy zöldalga fajok túlszaporodása okoz. A kovamoszatok között is akad egy faj, amely gondoskodik arról, hogy megjegyezzük nevét: egy gyorsan terjedő inváziós fajról van szó.

Bakos Anikó Olvasd el a teljes sztorit

Elözönlik Szászföldet is: feketelistára kerül az akác és az aranyvessző?

Az Európai Tanács egy törvénytervezetet fogadott el a múlt hónapban, mely megteremti az idegenhonos inváziós fajok (özönfajok) elleni harc jogi hátterét az Európai Unió tagállamaiban. Ez év végéig kell összeállítani az Inváziós Fajok Fekete Listáját, majd a lista elfogadása után, a törvény 2016. januárjától lép életbe.

Fenesi Annamária

Az okozott gazdasági, egészségügyi és természetvédelmi károk függvényében kerül összeállítára a lista, a tagállamok javaslatai alapján. Ehhez azonban ismerni kellene az inváziós fajok által okozott károkat, ami nem egyszerű feladat. Olvasd el a teljes sztorit

Miért káros a homoktövis, ha közben meg hasznos?

Fotó: Macalik Kunigunda

A Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Biológiai és Ökológiai Intézete és a Zöld Erdély Egyesület múlt év októberében homoktövis-irtási akciót szervezett a Szénafüveken, egyetemi tanárok és hallgatók részvételével, melynek során 1500–2000 m2-nyi területet sikerült megtisztítani a homoktövistől. Az akció idén is folytatódik.

Fenesi Annamária egyetemi adjunktus felkérésünkre elmagyarázta, miért is kell kiirtani a homoktövist, ami másfelől vitamindús gyümölcse révén az egészségmegőrzés fontos kelléke:

Tájidegen faj
A homoktövis (Hippophaë rhamnoides) eurázsiai faj, elterjedési területe széles, Japántól Nyugat-Európáig tart. Mivel folyó- és patakhordalékon, tengerparti dűnéken és homoktalajon nő, Romániában – természetes módon – főleg a Duna, Argeş, Ialomiţa, Szeret mentén, a Duna-deltában és a Fekete-tenger partvidékén fordul elő. Azonban talajcsuszamlások megelőzése céljából sok helyre betelepítették, így Erdélybe is, mivel fejlett gyökérzetével sikeresen köti meg a talajt, akár meredek lejtőkön is. Ezért a homoktövis tájidegen fajnak számít Erdélyben.

Fotó: Szabó Anna

Gyorsan és agresszíven terjedő faj
Gyors növekedésre és hatékony sarjadzásra képes, tövisei miatt az állatok nem fogyasztják, a vele szimbiózisban élő sugárgombák segítségével nitrogénnel dúsítja a talajt, ezáltal az élőhely természetes tápanyagegyensúlyát kibillenti. E tulajdonságokkal felvértezve a homoktövis betelepített állományai könnyen elvadulnak, gyorsan és agresszíven terjednek, kiszorítva a gyepközösségek őshonos fajait.

Ültetvényeken a helye
A homoktövis fontos vitaminforrás lehet, különbözÅ‘ betegségek megelÅ‘zésére, kezelésére használják és élelmiszeripari alapanyag is. De – akárcsak akármilyen idegenhonos vagy tájidegen haszonnövénynek – ennek a fajnak is gondozott mezÅ‘gazdasági kultúrában (ültetvényeken) a helye, ahol nem okoz természetvédelmi problémát. A kukorica és a krumpli is hasznos, de nem szeretnénk Å‘ket egy színes kaszálóréten vagy egy bükkerdÅ‘ben látni, ráadásul tömegesen.

Fotók: Vizauer Tibor-Csaba

Homoktövis a Szénafüveken
A Kolozsvári Szénafüvek egy részét már 1932-ben botanikai rezervátummá nyilvánították ritka fajokban kimondottan gazdag élővilága miatt. Jelenleg országos és közösségi jelentőségű természetvédelmi terület. A terület növénydiverzitása kis léptékben világbajnoknak számít: zsebkendőnyi gyepterületen (0,1 m2) itt számolták a legtöbb növényfajt a világon, 43 fajt. A homoktövist a talajcsuszamlások megelőzése céljából ültették a meredek domboldalalakra. A rendszerváltás után a rendszeres kaszálás fokozatosan elmaradt, így egy erőteljes cserjésedési folyamat indult el. Az őshonos cserjék és a homoktövis épp azokban a gyepközösségekben terjeszkednek, ahol a terület országos és európai szinten ritka és védett növény- és állatfajai élnek. Fontos és sürgős a cserjék gyors megfékezése és eltávolítása, hogy a fajgazdag gyepi közösségek regenerálódhassanak.

Te is segíthetsz ebben!
Találkozó vasárnap reggel 8-kor a Reál hipermarket parkolójában; aki tud, hozzon fűrészt, fejszét és munkakesztyűt.

Balkáni gerle: az ismerős idegen

Forrás: Wikipedia

A köznyelvben vadgalambnak nevezett madár nevéhez hűen “vad” cselekedetet vitt végbe, amire ma már nem sokan emlékeznek. Ázsiából indulva kezdte hódítását, lassan bevette magát Törökországba, megvetette szárnyát a Balkán vidékén, majd könyörtelenül elfoglalta egész Európát. De ez nem volt elég. Neki az egész világ kellett.

Andrási Norbert

Napjainkban már közönséges fajként tartjuk nyilván a balkáni gerlét (Streptopelia decaocto), a galambalakúak (Columbiformes) rendjébe és a galambfélék (Columbidae) családjába tartozó madarat. Miért közönséges? A válasz egyszerű. Olyan sikeresen elterjedt Romániában és egész Európában, hogy ha bárkit megkérdezünk, ez milyen madár, valószínű, hogy könnyűszerrel rávágja: vadgalamb. Akármerre járunk, találkozunk vele, ezért némi túlzással azt mondhatjuk, hogy a „mi fajunk”, mindig is itt volt. Pedig ez nem így van. Olvasd el a teljes sztorit

Az ősi tömbházlakó: a csótány

Forrás: kasia-aus/flickr.com

Az Egészségügyi Világszervezet listáján csak öt invazív, esetlegesen kórokozókat terjesztő csótányfaj van nyilvántartva, Földünkön még több mint 4000 csótányfaj él. Mindenevők, elhalt növényi és állati táplálékot fogyasztanak, így újrahasznosítják a szerves hulladékot. A konyhánkban is.

Erős Katalin

A csótányok (Dictyoptera: Blattodea) sztorija már több mint 360 millió éve elkezdődött, egyike a legrégebbi szárazföldi csoportoknak. A karbon volt a csótányok aranykora. Túléltek, míg sok más csoport kipusztult. Ez idő alatt mit sem változtak, a feltárt fosszíliák csak méreteikben térnek el a ma élő leszármazottaiktól. Olvasd el a teljes sztorit

A globális klímaváltozás apró haszonélvezői: a betűzőszúk

Betűzőszú lárvajáratai egy retyezáti lucfenyő kérgén

A globális klímaváltozás már jelenleg is megfigyelhető hatással van rengeteg faj elterjedési területére, életciklusára. Az eurázsiai hegyvidékeken melegebbé, szárazabbá való éghajlat kedvező körülményeket teremthet a betűzőszúk (Ips typographus) tömeges elszaporodásához, amelyek így egész lucfenyőerdőket tarolhatnak le.

Kósa István

A betűzőszúk (Ips typographus) 4.2-5.5 mm hosszú, hengeres, szőrös testű, jelentéktelen külsejű bogarak. Ázsiában és Európában széles körben elterjedtek, mindenhol előfordulnak, ahol a fő gazdanövényük, a lucfenyő (Picea abies) erdőket alkot. Normális körülmények között kidőlt lucfenyők törzsének kérge alatt rágcsálnak jellegzetes rajzolatú járatokat. Elörgedett, szél által kidöntött vagy más okból legyengült faegyedekben szaporodnak, ugyanis a legyengült fák kérge alatt nem szembesülnek a riasztó-mérgező vegyületek áradatával. Olvasd el a teljes sztorit

Sárga inváziók 2.: a csicsóka

Tetszetős sárga virágzatai, melyek apró napraforgó-fejekre emlékeztetnek, már messziről vonzzák a tekintetet. Kiváló takarmánynövény, inulin tartalma magas, így alkoholt, gyümölcscukrot és szirupot készítenek belőle. Nyersen a mogyoróra, főzve az articsókára emlékeztet a gumó íze, cukorbetegek és fogynivágyók is nyugodtan ehetik. A csicsóka szép és tápláló, de minden éremnek két oldala van: veszélyes özönnövény is egyben.

Fenesi Annamária és Filep Rita Olvasd el a teljes sztorit

A kiirthatatlan krumplizabáló

A kolorádóbogár, más néven krumplibogár – Leptinotarsa decemlineata (Say) – a legismertebb és legjelentősebb kártevője a burgonyának. Bár sombrerót igen ritkán hord, sziesztázás helyett is inkább szünet nélkül eszik, mexikói származásához nem fér kétség. Ellentétben európai táplálkozási szokásaival, eredeti élőhelyén vad ebszőlőn és a burgonyafélék családjába tartozó más növényfajokon él és táplálkozik.

Czekes Zsolt

A kolorádóbogár nemcsak a burgonya, hanem a paradicsom és padlizsán termésében is jelentős károkat okoz. Egy rovar lárva stádiumban átlagosan napi 40 cm2 burgonyalevelet fogyaszt el, kifejlett állapotban 9-10 cm2 a napi fogyasztása. Kártékonyságát növeli a rendkívüli szaporodóképessége, nőstényei képesek akár 300-800 petét is létrehozni. Sikerességét nagymértékben növeli azon tulajdonsága, hogy ellenálló képességet alakított ki minden rovarirtó szer ellen, amit hosszabb ideig használtak ellene. Olvasd el a teljes sztorit

A bajszos amerikai törpe

Törpeharcsa csapat. Fotó: Imecs István

Az európai öreg halász igencsak meglepődhetett a múlt évszázad hajnalán, amikor mázsás harcsára fájt a foga, de egyik napról a másikra 20-30 cm-es példányoknál nagyobbat nem fogott. Aztán rájött, hogy nem a halász kollégák akarták megtréfálni, hanem egy új, addig nem ismert halfaj akadt a horogra, mely a távoli Amerikából érkezett. A törpeharcsát (Ameiurus nebulosus) fogta ki, amely az Észak-Amerika mérsékelt égövi és szubtrópusi édesvizeiben elterjedt törpeharcsafélék (Ictaluridae) családjába tartozik.

Imecs István

Eredeti előfordulási területe Észak-Amerika keleti része Kanadától egészen a Mexikói-öbölig húzódik. Európában először 1880-ban mutatták be egy horgászkiállításon Berlinben. 5 évvel később bekerült Németországba, mint akvarsztikai halfaj, aztán Franciaország, Belgium és Közép-Európa következett. A honosítás két erős vonalon haladt: akvarisztika és haltenyészdék. Annyira sikeres volt, hogy néhány évtized alatt eljutott Európa szinte valamennyi országába. Mára közönséges halfajként van nyilvántartva a Brit-szigetektől Oroszországig és Olaszországtól Norvégiáig. Olvasd el a teljes sztorit

Sárga inváziók 1.: aranyvesszők

A kanadai aranyvessző tömeges jelenléte Szászföldön (Hartel Tibor felvétele)

AranyvesszÅ‘, csicsóka és kúpvirág, a növényvilág topmodelljei: magasak, mutatósak és… sárgák. További közös vonásaik: fészekvirágzatúak, Észak-Amerikából származnak, valamennyit dísznövénynek hurcolták be Európába, és egyre több helyen miattuk sárga a táj a nyár második felében. Gyorsan terjedÅ‘ inváziós növényfajok.

Fenesi Annamária Olvasd el a teljes sztorit