Hónap: July, 2013
Amerikai biológusok hihetetlen ötlete: világÃtó fákkal kellene felváltani az utcai villanyoszlopokat, ezzel csökkentve a közvilágÃtás magas energiafogyasztását, és egyben esztétikusabb városképet alakÃtva ki. A még kÃsérleti szakaszban levÅ‘ kutatás génsebészeti módszerek hasznosÃt, mesterségesen ültetnék be a fák génállományába a világÃtó fehérjéket.
Antony Evans és kollégái már szinte 500 ezer dollárt gyűjtöttek össze a genetikai kÃsérletek finanszÃrozására. ElsÅ‘ fordulóban nem fákon fogják megkezdeni a kÃsérleteket, hanem a lúdfű (Arabidopsis thaliana) nevű növényen, amelybe a Vibrio fischeri nevű tengeri baktériumból ültetik be a világÃtásért felelÅ‘s géneket. Ezt a technológiát majd fokozatosan tökéletesÃtik és a különbözÅ‘ fafajtákon is tesztelik.
A projekt végleges kivitelezéséig még hosszú az út, de a kutatók szerint a technika alkalmazására reális idÅ‘n belül kerülhet sor. Addig is, amÃg arra várunk, hogy a világÃtó fák alatt sétálhassunk este, akár saját világÃtó növényünket is létrehozhatjuk a kutatók által piacra dobott kis készlet segÃtségével.
Forrás: TOTB.ro
Fotó: blmiers2 via flickrs.com
Farkasok segÃtik jóllakni a medvéket az Egyesült Ãllamokban, a Yellowstone parkban: ritkÃtják a szarvasállományt, ennek köszönhetÅ‘en pedig több bogyós termés jut a medvéknek.
A farkasokat száz éve lényegében kiirtották a nemzeti parkból, ezzel a jávorszarvasoknak alig maradt ellensége. A szarvasok szaporodásnak indultak és letarolták a bogyós gyümölcsű bokrokat, ezzel pedig szegényesebbé tették a medvék étrendjét.
Az 1990-es évek közepén aztán az Egyesült Ãllamok kormányzata majdnem száz farkast engedett szabadon a parkban, ma pedig már mintegy 1700 szaladgál belÅ‘lük a Yellowstone-ban és annak környékén, pedig 2011 óta nem tilos vadászni rájuk.
Amerikai kutatók szerint a farkasok megtették a magukét a szarvasok “demográfiai” korlátozásában, a grizzlyknek Ãgy bÅ‘ségesebben jut a bogyós gyümölcsökbÅ‘l, amely a téli álom elÅ‘tti kedvenc csemegéjük. Erre a bizonyÃték, hogy kétszer annyi gyümölcsmagvat tartalmaz a grizzlyürülék az utóbbi idÅ‘ben, mint amennyit húsz éve.
A kutatók ugyanakkor arra is felhÃvták a figyelmet, hogy a szarvasfogyatkozás a Yellowstone északi részén már túlzott. MÃg 1988-ban 19 ezerre tették az ottani állomány példányszámát, addig a múlt télen már 4 ezren sem voltak. Ez szintén érinti a medvebendÅ‘t, mivel tavasszal a szarvasborjak a grizzlyk fontos táplálékát jelentik: háromszor annyit falnak fel, mint a farkasok.
A medvelétszám ugyanakkor a három-négyszeresére duzzadt az utóbbi két évtizedben, Ãgy mostanra már Å‘k is túl sokan lehetnek – adta hÃrül a BBC.
Forrás: MTI
Fotó: JohnBWilson via flickr.com
A borneói orangutánok (Pongo pygmaeus) idÅ‘rÅ‘l idÅ‘re lejönnek a fákról, és meglepÅ‘en hosszú idÅ‘t töltenek a talajon táplálékgyűjtéssel vagy “utazással” – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint az emberszabásúak viselkedése az élÅ‘helyük megváltozásához való alkalmazkodás jele lehet.
A kanadai Simon Fraser Egyetemen dolgozó Brent Loken és az amerikai University of Wisconsin-Oshkosh kutatója, Stephanie Spehar Borneó Kelet-Kalimantán nevű régiójába vezettek expedÃciót. A térségben lévÅ‘ Wehea-erdÅ‘ számos emlÅ‘sfajnak ad otthont, köztük a borneói orangután egyik alfajaként ismert Pongo pygmaeus morio egyedeinek, a legkevésbé tanulmányozott orángután alfajnak.
Loken szerint az orángutánok “nehezen megfogható” állatok, és részben a kutatók jelenléte akadályozza meg, hogy képi bizonyÃték készüljön a talajon mozgolódó majmokról.
Kameracsapdákkal azonban bepillantást nyerhetünk az állatok viselkedésébe – húzta alá a szakember. A csapat kamerákat helyezett ki az erdÅ‘ egy részén, 38 négyzetkilométernyi területen, és sikerült elsÅ‘ként bizonyÃtékot szereznie az orángutánok rendszeres talajlátogatásairól.
Az emberszabásúak nagyjából annyi idÅ‘t töltöttek a földön, mint a talajon élÅ‘ emsemakákók (Macaca nemestrina), amelyek szintén nagyon elterjedtek a Wehea-erdÅ‘ben. A vizsgált nyolc hónap alatt az orángutánokat 110-szer, mÃg a makákókat 113-szor kapták lencsevégre a talajon.
Az American Journal of Primatology cÃmű folyóiratban közzétett tanulmány szerzÅ‘i számára azonban rejtély, hogy a majmok miért jönnek le a fákról. Elméletük szerint amellett, hogy a nagytestű ragadozók hiánya biztonságossá teszi a talajon való mozgolódást, jóval nagyobb nyomást gyakorolhat az állatokra a természetes élÅ‘helyeik gyors és példa nélküli elvesztése.
Loken szerint a szigeten aktÃv fakitermelés, faanyagnak nevelt fák közötti mezÅ‘gazdasági termelés és bányászat folyik, amelynek következtében mára erdÅ‘foltok tarkÃtják a vidéket. Mint elmondta, a táj átalakulása arra kényszerÃtheti az orángutánokat, hogy megváltoztassák az élÅ‘helyüket és a viselkedésüket is.
A tanulmány felfedi, hogy az emberszabásúak miként képesek alkalmazkodni a megváltozott környezetükhöz, ami azonban nem azt jelenti, hogy csak úgy egyik helyrÅ‘l a másikra tudnak költözni, ha élÅ‘helyüket elpusztÃtják. Spehar szerint bár a mostani eredmények szerint az orángutánok viselkedése sokkal rugalmasabb lehet az eddig véltnél, és néhány populációjuk talán rendszeresen lejön a talajra, hogy táplálékot gyűjtsön vagy odébb álljon, az állatoknak továbbra is szükségük van az erdÅ‘kre a túléléshez.
Hozzátette: a majmok még a fakitermelési területeken is erÅ‘sen függenek a megmaradt erdÅ‘s területektÅ‘l a táplálékforrás, valamint kicsinyeik világra hozatala és nevelése miatt. A természetvédÅ‘k azért küzdenek, hogy gazdag biológiai sokféleségére való tekintettel a Wehea-erdÅ‘ státusát gazdasági erdÅ‘rÅ‘l védett erdÅ‘re változtassák – adta hÃrül a ScienceDaily cÃmű ismeretterjesztÅ‘ hÃrportál.
Forrás: MTI
Fotó: erix! via flickr.com
A tiszta ivóvÃzben nincsenek kórokozók, de mi a helyzet a vegyi anyagokkal? A legújabb felmérések szerint az ivóvÃz kis mértékben már sok gyógyszer hatóanyagát tartalmazza. Az emberi szervezetre még nem jelent veszélyt, legalábbis nem végeztek kutatásokat még ezen a téren, de a folyók és tavak élÅ‘világára igen.
Ãltalában a mezÅ‘gazdaságban és iparban használt vegyi anyagokat nevezik meg a vÃzszennyezés forrásként, de eddig jelentéktelennek tűnÅ‘ emberi tevékenységek is hatással vannak a környezetre. A gyógyszerek gyakori használata még nem is lenne akkora gond, habár nyilvánvalóan a szervezet kiürÃti a hatóanyagok egy részét. Ennél sokkal súlyosabb probléma, hogy sokan csak simán lehúzzák a vécén a már nem használt gyógyszereket.
A gyógyszer veszélyes hulladék, a lejárt vagy feleslegessé vált gyógyszereket semmiképpen ne dobjuk ki. A gyógyszertárban le lehet adni azokat, ahonnan a hulladékégetőbe viszik.
Forrás: TOTB.ro
Fotó: a fesztivál Facebook-oldaláról
A verespataki Szénafesztivál idén augusztus 15-18. között kerül megrendezése. A bányanyitás ellen protestáló rendezvénysorozatot nyolcadik alkalommal szervezik meg civil szervezetek és önkéntesek közreműködésével.
Minden fellépÅ‘ és elÅ‘adó ingyen vállalja a szereplést, ennek megfelelÅ‘en semmilyen programra nem kell belépÅ‘dÃjat fizetni. A koncertek mellett kiállÃtások, műhelymunkák, vetÃtések és különleges programok várják a látogatókat. Olvasd el a teljes sztorit
Fotó: A Core glow cég honlapjáról
Kinti világÃtásra tökéletes a fluoreszkáló műanyag kavicsok alkalmazása, és még a villanyszámlán is spórolhatunk. A napenergiát hasznosÃtó kanadai cég termékei tÃzszer erÅ‘sebb fényt bocsátanak ki, mint a hagyományos cinkszulfidos fluoreszkáló anyagok. Betonba keverve az autófeljárót világÃthatják meg, de le lehet szórni a kavicsos ösvényeken is, vagy akár a virágágyás közé.
Csupán napi 10-20 perces napsütésre vagy mesterséges fényre van szükség, és a kavicsok akár 12 órán keresztül világÃtanak. Az áramfogyasztás csökkentése mellett még a kinti villanyvezeték-hálózat költsége is kiküszöbölhetÅ‘.
Fotó: A Core glow cég honlapjáról
Az újrahasznosÃtott műanyagból készült fénylÅ‘ kavicsokat több méretben és szÃnben meg lehet vásárolni. Ugyanakkor igencsak strapabÃró anyagról van szó, ellenáll az idÅ‘járás viszontagságainak, mivel nemcsak utólagosan van bevonva a fluoreszkáló festékkel.
Forrás: energiaoldal.hu
Fotó: San Diego Shooter via Flickr.com
Több mint másfélszeresére nÅ‘tt 2009 óta a vadon élÅ‘ tigrisek száma Nepálban, ami óriási sikert jelent a fokozottan veszélyeztetett faj megóvásáért folytatott harcban – hozta nyilvánossága a Természetvédelmi Világalap (WWF) hétfÅ‘n, a tigrisek nemzetközi napján.
A tigrisek nemzetközi napját a 2010-ben Szentpéterváron megtartott Tigris Csúcstalálkozón jelölték ki, továbbá itt indÃtották el a TX2 kampányt is, amely célul tűzte ki, hogy 2022-re megduplázzák a vadon élÅ‘ tigrisek számát. A kampány egyik eleme, hogy elÅ‘re meghatározott idÅ‘közönként felmérik a vadon élÅ‘ egyedek létszámát, Ãgy ellenÅ‘rizve a természetvédelmi lépések hatékonyságát – közölte az MTI-vel a WWF hétfÅ‘i közleménye.
Nepálban 2009 óta 63 százalékkal, 1981 egyedre nÅ‘tt az országban vadon élÅ‘ tigrisek száma. Ez az eredmény azt is jelenti, hogy az általuk lakott élÅ‘helyek is egészségesebbek, hiszen a csúcsragadozók jelenléte elengedhetetlen a jól működÅ‘ ökoszisztémához. Bebizonyosodott, hogy a mai technikai eszközökkel minden korábbinál precÃzebben mérhetÅ‘ fel és követhetÅ‘ nyomon a tigrisek állománya – hangsúlyozta Mike Baltzer, a WWF Életet a Tigriseknek elnevezésű program vezetÅ‘je.
A WWF évtizedek óta foglalkozik a tigrisek megmentésével; a terepen a helyi vadÅ‘röket felkészÃtik az orrvadászok elleni küzdelemre, a döntéshozókkal folyamatosan tárgyalnak a természetvédelmi szempontok érvényesÃtésérÅ‘l, valamint számos figyelemfelkeltÅ‘ akciót szerveznek.
Forrás:MTI
Fotók: zoldszekelyfold.ro
JövÅ‘re pillepalacktutaj-versenyt terveznek az Olton azok a fiatalok, akik július 26-án este érkeztek meg Tusványosra a folyóból összegyűjtött hulladékból tákolt vÃzi járművükön. A ZsögödfürdÅ‘-TusnádfürdÅ‘ szakasz nehezebb volt, mint amire elÅ‘zetesen számÃtottak, 13 órába telt 8 helyett – mondta el a TOTB-nek VÃzi Balázs, a Zöld SzékelyFöld Egyesület által támogatott program egyik kezdeményezÅ‘je.
B.D.T.
Az akció célja az volt, hogy felhÃvják a figyelmet az Olt szennyezettségére. VÃzi Balázst és Hunyadi Koppányt kis csapat várta a hÃdnál, a szakadó esÅ‘ben; gyors fotózkodás után a bÅ‘rig ázott srácok rohantak is átöltözni. Olvasd el a teljes sztorit
Augusztussal kezdÅ‘dÅ‘en az óriáspandákat követÅ‘ 24 órás internetes csatornát indÃt a csengtui óriáspanda-tenyésztÅ‘ központ – Ãrja a sina.com hÃrportán.
A délnyugat-kÃnai Szecsuan tartomány fÅ‘városában élÅ‘ hatalmas fekete-fehér állatok életét egész napon át, szÃnesben követhetik majd az érdeklÅ‘dÅ‘k – Ãgéri a csengtui pandaközpont.
Az 1987-ben alapÃtott, ma már több mint 80 állat otthonául szolgáló központ 28 kamerát szerelt fel a több mint 100 hektáros területén. Ezek segÃtségével világszerte hat internetes csatornán lesz majd követhetÅ‘ a rendkÃvüli népszerűségnek örvendÅ‘ állatok élete. A csatornák közt szerepel többek közt az “anya és gyermeke játszótere”, a “pandaóvoda” vagy a “felnÅ‘tt pandák kertje” tematika is.
Az ipanda.com honlap kÃsérleti jelleggel már június vége óta működik, azon az élÅ‘ videoközvetÃtés mellett a pandákkal kapcsolatos hÃreket is olvasni lehet, az érdeklÅ‘dÅ‘k az állatok életével kapcsolatos kvÃzeket tölthetnek ki, és akár a KÃnán kÃvül élÅ‘ pandákról is nézegethetnek képeket. Az elmúlt másfél hónapban már több mint 20 ezren “kapcsolták be” a pandatévét, a kommentekbÅ‘l Ãtélve a legtöbb nézÅ‘ tetszését elnyerték a látottak.
A kÃnai kezdeményezés nem számÃt egészen egyedinek a világon: az Egyesült Ãllamokban több városban is működik pandakamera, Hongkongban ugyanÃgy, a tajpeji állatkert pedig a YouTube videomegosztó portálon tesz közzé videókat az ott nemrég született pandabébirÅ‘l.
Forrás: MTI
Fotó: Daniel Y. Go via Flickr.com
Amennyiben délután a Karolina téri fák árnyékában hűsülünk Kolozsváron, érdemes a Camino étterem teraszát választani, ahol minden eladott limonádé árának a 20%-a a Tăşuleasa Társadalmi AlapÃtványhoz jut. Egy limonádé egy kiültetendÅ‘ fát jelent Beszterce-Naszód megyében, máris szinte 400 facsemetegyűlt össze. A kezdeményezÅ‘k reménykednek, hogy a limonádészezon lezárulásával, Å‘sszel több ezer facsemetét ültethetnek ki a Tăşuleasa önkéntesei.
M.R.
Székely Anna, a Tăşuleasa elnöke a TOTB-nek elmondta, a kampány az étterem kezdeményezésére indult, Å‘k ajánlották fel a segÃtséget. „Egy eladott limonádéból befolyó összegbÅ‘l már tudunk vásárolni egy facsemetét. A partneri hálózatunk bÅ‘vÃtésén is gondolkoztunk, de valójában várjuk a jelentkezÅ‘ket. Még más kolozsvári bárok és éttermek is érdeklÅ‘dtek, jelenleg a Marty étteremlánccal van kialakulóban együttműködés, a Swimathon adománygyűjtÅ‘ úszóverseny alkalmával is a mi ügyünkért úsztak.â€
A facsemetéket nemcsak Beszterce-Naszód megyében ültetik majd el, mindez attól függ, hol kap helyet az alapÃtvány, és hol lesz több önkéntes. „RemélhetÅ‘leg a Kolozsváron összegyűlt támogatást a városhoz közel esÅ‘ területeken fordÃthatjuk vissza†– tette hozzá Székely.
Az Egy limonádét egy fáért kampány szeptemberben zárul. RemélhetÅ‘leg addig összegyűl legalább egy délutáni ültetéshez szükséges 4000 facsemete, ez mintegy 2 hektáros terület beültetését jelenti. Erre Å‘sszel kerül majd sor, önkénteseket is szÃvesen látnak. Szeptember környékén érdemes az alapÃtvány Facebook-oldalát figyelni, az ültetés elÅ‘tt egy-két héttel kihirdetik a helyszÃneket és lehet önkéntesnek is jelentkezni.
előző »
