Újítják a Babes-parkot. Petíció, hogy ne így tegyék!

Hét millió euróból újítják fel a Babeș-parkot, de a civileknek egyáltalán nem tetszik ez az újítás, ezért petíciót indítottak útjára.

Az SOS Csoport által megmozgatott tiltakozók azt kifogásolják, hogy egészséges fákat vágat ki az önkormányzat anélkül, hogy az árboretikai tanulmányt figyelembe venné, a kiterjesztett építkezés miatt a lágy földfelszín durva kőzetréteggé válik, a park teljesen elveszíti természetes jellegét. Ugyanakkor megjegyzik azt is, hogy nem volt sem közvita, sem szakmai konzultáció az új arculat kialakítására vonatkozóan, amely garantálta volna, hogy a lehető legjobb megoldást találják meg erre nézve.

A civilek kérik az egyetemet és a Környezetvédelmi Őrséget, hogy állítsák meg a fák kivágását, és vonják felelősségre azokat, akik felelőtlenül intézkedtek. Követeléseik között az is szerepel, hogy nyissák meg a parkot a nagyközönség számára, hogy a kolozsváriak a parkos részt ingyen, a sportlétesítményeket fizetség ellenében használhassák. Ugyanakkor azt is kérik, hogy létesítsenek több bejáratot a parkba, hogy az jobban megközelíthető legyen mind a Rózsa-park, mind a Malomárok és a Szamos felől.

A kérelmezők a park névadóját, Iuliu Hațieganu-t idézik, aki szerint egy stadion nem olyan hely kell legyen, ahol 22-en sportolnak, és 22 000-en nézik őket, hanem éppen fordítva. A petíció itt írható alá.

Mentsd meg a bolygót: nézz pornót!

Sosem hittük volna, hogy valaha pornónézésre fogunk buzdítani bárkit is (na jó, bizonyos szituációkon kívül), de most kénytelenek vagyunk leírni: nézzetek minél többet! Az egyik legnagyobb pornóoldal ugyanis a Fák Napja alkalmából azt ígéri, minden, egy kategóriában végignézett századik videó után ültetni fognak egy fát. Hogy azért mégse essen neki most mindenki random pornóoldalaknak, eláruljuk, hogy a Pornhubról van szó. Fuck napja.

Végre, ha rajtakap a párunk, lesz egy értelmes magyarázat rá, miért is nézünk pornót: „Bocs szívem, hát éppen meg akarom menteni a bolygót, hagyj még egy kicsit, még csak a 90.-nél tartok!” (Azért, hogy elkerüljük a félreértést, nem kell mindenkinek külön egy fát ültettetnie!

Azért lehetséges, hogy az oldal üzemeltetőinek át kell gondolniuk, hány fát is ültetnek: a hétfői bejelentést követően már 11 000 regisztrált felhasználó lépett be és kezdett videókat nézni. Azóta persze csak még magasabbra nőtt a szám, olyannyira, hogy a Pornhub jelenleg, ahogy leírjuk, 12 039 fával tartozik a világnak. Elképzelni sem merem, május 10-ig mekkorára fog nőni. Mármint a szám.

A kampány címe egyébként „Pornhub gives America wood” (a giving me wood kifejezés az angol szlengben erekciót is jelent, csak szólunk). Az oldal közleményéből muszáj még idéznünk valamit: „While you’re watching some nice pieces of ash, you’ll also be helping spruce America up! (Bushes are optional)”, ez annyit tesz körülbelül, hogy: „míg néhány könnyűvérű fiatalt nézel, segítesz Amerikát »fellucfenyőzni«, a bokor meg opcionális”.

Forrás: dailydot.com

Nemzetközi összefogás a Chevron ellen

Május 21-et Chevron-ellenes világnapnak nyilvánította több olyan közösség, amelyek jelentős károkat szenvedtek el az óriásvállalat tevékenységének következtében. Sérelmeiket egy kiáltványban fogalmazták meg, aláírói közt találunk ecuadori, nigériai, argentin, Egyesült Államok-beli és romániai közösségeket is. A kiáltvány nemzetközi mozgósítást sürget a vállalat túlkapásai ellen.

A Chevron Texaco kőolajkitermelésének kárvallottjai egy Amazon-menti ecuadori erdőben már 15 éve harcolnak a vállalattal, azért, hogy rábírják, térítse meg az általa okozott ökológiai katasztrófa nyomán fellépő károkat. Az ecuadori közösségek mellé több más ország környezetvédelmi szervezete is csatlakozott: a Neuquén Mapucha Könfoderáció Argentínából, richmond-i szervezetek (Kalifornia, AEÁ), a Niger Deltájában működő szervezetek (Nigéria), Romániából pedig Vaslui megyei közösségek, és együtt kiadták a A Chevron Áldozatainak Egyezményes Kiáltványát.

„Földjeinket a vállalat önkényesen használta, és tanúi lehettünk a gondatlan munkálatoknak betudható természetrombolásoknak, láttuk, ahogyan megbetegszenek és meghalnak az emberek, egyéni és közösségi jogainkat folyamatosan semmibe vették, sÅ‘t, hogyha tüntetni mertünk értük, kriminalizálták[…] Százezren vagyunk, akiket károsan érintettek a Chevron intézkedései Ecuadorban, Nigériában, az Amerikai Egyesült Államokban, Argentínában, Romániában és egyéb országokban. És ez a szám csak nÅ‘ni fog, ‘köszönhetÅ‘en’ a Chevron működési elvének, amely szisztematikusan áthágja az emberi jogokat, és nem veszi figyelembe a környezetet. Az, hogy a Chevron elutasítja a földjeinket ért károk anyagi megtérítését, önmagában olyan magatartásra utal, amely megmutatja, milyen könnyen lépi át ezeket a határokat” – írja a nyilatkozat.

A kiáltvány szerzői a következők ellen tiltakoznak:

A gazdasági érdekeknek az emberi jogok elé helyezése.

A politikai és gazdasági hatalom erőszakos alkalmazása annak érdekében, hogy elhallgattassák azon hangokat, amelyek a felelősségre vonást szorgalmazzák.

Forrás: TOTB.ro

Dal, amit a madarak komponáltak

Most virális pontosan ez a zeneszám, ami úgy született, hogy a madarak jó helyre ültek. Mondhatni ők komponálták spontán.

„Egy reggel, újságolvasás közben megláttam ezt a képet, ahogyan madarak ülnek az elektromos vezetékeken” – írja a videót készítÅ‘ Jarbas Angelli. ”Kivágtam a fotót, és úgy döntöttem, írok egy zeneszámot úgy, hogy felhasználom a madarak pontos pozícióit, hogy megtudjam, milyen dalt készítettek”.

A művész a madarak helyzetét zenei hangokként értelmezte, és ebből valami fantasztikus született. A fotót Paulo Pinto készítette, és 2009-ben publikálta a brazil O Estado de Sao Paulo című újságban.

Bio- vagy hagyományos gazdálkodás? Melyik hoz több hasznot?

Az Európai Bizottság egy nemrég közzétett tanulmánya összehasonlította a hagyományos és a bio mezőgazdasági módszereket, hogy megtudja, melyikkel lehet nagyobb profitot elérni. A kutatás olyan vonatkozásokat vett figyelembe, mint a termőföldek hatékonysága, befektetési összegek, támogatási összegek és termékárak. A vizsgált országok közép- és nyugat-európaiak, az elemzést az Arc2020 tette közzé.

A tanulmányban szereplő országok vizsgálata során az derült ki, hogy az organikus mezőgazdaság nem hoz nagyobb hasznot a hagyományosnál, sőt, néha kevesebbet. Ez tulajdonképpen annak köszönhető, hogy az organikushoz jóval nagyobb befektetésre van szükség, bár a vegyszerek, a műtrágya és az üzemanyag árát mind meg lehet spórolni a biogazdálkodás során, így ez előnyt jelenthet. A biogazdaság szélesebb körű tudást igényel, amelyben nem elfogadható a műtrágyák és (az egyébként drága) vegyszerek használata, a gépiesítés esetén pedig a hatékonyság növekedésével a környezeti szennyezés esélye is növekedne.

A biogazdálkodás több munkaerőt igényel, mint a hagyományos. Minden 40 hektárnyi terület hatékony megműveléséhez szükséges egy ember, hagyományos mezőgazdálkodás során egy ember 46 hektárnyi területet tud kezelni. A tejfarmok esetében is hasonló a helyzet: a bió módszerekkel kezelt tehenek esetében 17 állathoz szükségez egy ember, nem biofarmok esetében egy emberre 21 tehén jut. A fenntartási költségek szempontjából vizsgálva a hagyományos mezőgazdaságban egy hektárnyi területre évi 960 eurót kell fordítani, a biogazdálkodásban ez az összeg 860 euró.

A kémiai stimulánsok hiánya miatt a biogazdálkodásban kevesebb a termény is. A gazdálkodók hektáronként 5–8 tonna terményt takarítanak be a hagyományos gazdaságban, a biogazdaságban csak 2–3 tonnát. A tejfarmok esetében is hasonló a helyzet: a hagyományos tehéntartók 7 tonna tejet gyűjtenek be, a „biotehenek” körülbelül 5 és fél tonnát adnak. A kevesebb termény azonban az árakban visszajön, átlagban egy tonna tej 90 euróval drágább, amennyiben megfelel a bioszabványoknak. Azonban az állami és EU-s támogatások is kiegyenlítik a viszonyokat: az EU területén ezek a támogatások a biogazdák profitjának 59%-át teszik ki, a hagyományos termelők esetében az 54%-ot. Franciaország az egyetlen kivétel, ahol nagyobb támogatást lehet igényelni a hagyományos gazdaságokra: náluk az arány 60-40% a hagyományos javára.

A tanulmány szerzői mindezekből arra következtetnek, hogy a két módszer között a nyereség szempontjából nincs nagy különbség. A vizsgált országokban egy alkalmazott évi átlagjövedelme 28 114 euró a biofarmok, és 27 836 a hagyományos mezőgazdaságok esetén. Ez a zöldségfarmok esetén 29 097 átlagjövedelmet jelent a hagyományos gazdálkodóknak, 28 270-et a biogazdáknak. A tejtermelők esetében van a legnagyobb különbség, a hagyományos farmok átlagban 25 734 eurós profitot termelnek, ezzel szemben a biofarmok 27 853 eurót.

A másik nagy különbség természetesen az, ha a haszon helyett a szociális és környezeti vonatkozásokat vizsgáljuk meg, itt a biofarmok javára billen a mérleg:

– hosszú távon olcsóbb befektetés és nagyobb termésbegyűjtés, a helyi biodiverzitásra alapozott gazdálkodás
– az életkörülmények és az élelmiszer-biztonság javítása
– a pénzügyi kockázat redukálása azzal, hogy a kémiai vegyszerek megvásárlása helyett helyi, megújuló forrásokat használhat
– a hagyományos mezÅ‘gazdasági módszerek integrálása
– a biofarmok jobban ellenállnak az extrém idÅ‘járásnak, a szárazság és a túl sok esÅ‘ is kevesebb kárt okoz
– az emberi egészségre való odafigyelés, a környezetvédelmi szolgáltatások javulása

Forrás: TOTB.ro

Az élet cukor nélkül édesebb. Egy család egy éve, cukormentesen

A mostaninak 5%-ra kellene csökkentenünk a cukorfogyasztásunkat az Egészségügyi Világszervezet ajánlásai szerint, sőt egyes tudósok amellett érvelnek, a cukornak a dohányhoz és az alkoholhoz hasonló besorolást kellene kapnia, annyira káros az egészségre. Eve Schaub családjával kipróbálta, milyen az élet cukor nélkül. Könyve nemrég jelent meg Year of No Sugar címmel.

Olvasd el a teljes sztorit

Zöldövezet fotóversenyt hirdetünk!

Milyen a szép park? Amit a gondos kerttervezési munka látványos és színpompás, állandó gondozást igénylő, de azt meg is háláló dísznövényekkel telepített be, ahol kecses virágok, formára nyesett bokrok, kis növésű fák élnek, ahol kényelmes sétányok és pihenőhelyek állnak a lakók rendelkezésére, netán játszótér is van?

Vagy ahol a városi forgatagban, blokknegyedben szinte valószínűtlenül kis helyen sikerült megteremteni egy talpalatnyi zöldet, amelyet kikapcsolódásra használhatnak az emberek? Vagy ahol egy kis darab természetet alkottak újra, sűrű, árnyas fákkal, őshonos növényekkel, amelyek szabadon növekedhetnek a maguk zabolátlanabb, elragadó szépségében? Vagy ahol megtalálták a végletek közötti harmóniát, és a mesterségesen kialakított zöldövezet egyszerre teljesíti a kényelem, átlátható tervezés és természetközeliség szempontjait? A kérdésre nyilván nem adható egyértelmű válasz, döntsön hát a nép: melyik erdélyi településen vannak a legszebb zöldövezetek?

Küldd be versenyünkre fotóidat (legkevesebb 3, maximum 5 darabot) kedvenc zöldövezetedről Erdély bármelyik településéről, és megmutathatod városod vagy falud rejtett, esetleg csak a helyiek által ismert értékeit a nagyvilágnak. A fotók mellé egy rövid leírást is mellékelhetsz. A legszebb fotók készítőjét a Sapunulmeu.ro által felajánlott 150 lejes vásárlási utalvánnyal díjazzuk, amellyel természetes alapanyagokból készült kozmetikumokat válogathat az egész családnak.

A pályamunkákat a jatek(kukac)transindex.ro címre várjuk, határidő május 23-a éjfél, ezt követően június 1-ig még lehet gyűjteni a lájkokat, a verseny tehát június 1., vasárnap éjjel zárul. A győztes kilétét közönségszavazás dönti el, vagyis a legtöbb lájkot begyűjtő fotós nyer. A fotósorozatokat és leírásokat a beérkezés sorrendjében közöljük a Think Outside The Boxon és a Facebookon.

Kerékpárverseny gyerekeknek Csíkszeredában: az országos Junior-kupa első fordulója

Fotó: www.federatiadeciclism.ro

Szombaton, április 26-án 10 és 14 óra között Csíkszereda központjában rendezi a Román Kerékpáros Szövetség és az Intersport SE az országos Junior-kupa első fordulóját. A nyílt versenyt 5 és 18 év közötti, leigazolt és amatőr sportolók számára írták ki.

Olvasd el a teljes sztorit

Nem mindegy, hogy Svájcban vagy Burkina Fasoban vagy szegény

Mit jelent szegénynek lenni? Teszik fel egy dokumentumfilmben a kérdést svájci és Burkina Faso-i lakosoknak. Az eredményen pedig valószínűleg mi, romániaik is kissé kellemetlenül fogjuk érezni magunk. A dokumentumfilmek egy nemzetközi művészeti projekt keretében készültek, ahol nyolc ország színházi csoportjai vizsgálják országaik lakóinak élelemellátását.

Amennyiben Svájcban azt jelenti szegénynek lenni, hogy nem mehetsz étterembe, moziba, vagy nem futja a nyaralásra, Burkina Fasoban, ha szegény vagy, akkor minden napod küzdelem a fennmaradásért. A svájciak a társadalmi kirekesztettséggel, pénz-, lakás- vagy szerelemhiánnyal definiálják a szegénységet. Ugyanakkor beismerik, hogy hát olyan nagyon nagy szegénység azért nem létezik az országban: „A szegénység olyasmi, amivel nincs mit kezdenünk, lehet, hogy máshol létezik, lehet, hogy az ő hibájuk” – mondja el az egyik válaszadó.

Burkina Fasoban a szegénység szociális betegség. Szegénynek lenni annyit tesz, hogy a társadalom peremén élsz: „Egy bizonyos pénzminimum nélkül olyan, mintha nem is léteznél. A szegénység minden társadalmi probléma alapja. Az álmokról ne is beszéljünk! Minden új nap egy győzelem, és minden eltelt nap egy vereség” – mondja egy megszólaltatott fiatal. Vannak olyan megszólalók is, akik nem érzik szegénynek magukat: „a leggazdagabb embernek tartom magam, mert boldog vagyok, azért, mert megélem a legboldogtalanabb dolgokat. Vannak időszakok, hogy nincs pénzem a az alapvető szükségleteket kielégíteni, de sosem éreztem magam szegénynek”.

A dokumentumfilm-sorozatot nyolc ország (Belgium, Brazilia, Burkina Faso, Anglia, India, Románia, Dél-Afrika és Svájc) művészekből álló csoportjai készítik, a Hunger for Trade projekt keretében. Azt vizsgálják, hogy az élelemhez való hozzáférés problémája mennyire van jelen a különböző országokban, és ehhez igyekeznek globális kontextust teremteni. A romániai csapatot Gianina Cărbunaru rendező koordinálja, ők főleg a romániai mezőgazdasági területek felvásárlását vizsgálják, majd a tervek szerint a dokumentációt egy színházi előadás kereteiben fogják felhasználni.

Forrás: TOTB.ro

Nem lesznek “nem emberi” személyek a delfinek

Elutasította a a szenátus Környezetvédelmi, illetve Közigazgatási Bizottsága Remus Cernea azon javaslatát, amely a delfinek nem emberi személyekként való különleges védelemben részesítését célozta.

A törvényjavaslat hét elutasító szavazatot és egy tartózkodást kapott a Környezetvédelmi Bizottság tagjaitól, illetve negatív véleményezést a szenátus Közigazgatási Bizottságától.

A Környezetvédelmi Bizottságban ülő szenátorok azt kifogásolták, hogy a törvénytervezet alkotmányellenes. A Bizottság alelnöke, Doina Silistru elmondta, létezik már mind állatvédelmi, mind a halászatot szabályozó és a természeti rezervátumokat védő törvény, ez a törvénytervezet azonban „túl messzire megy”.

A szenátorok azt is kifogásolták, hogy jogi szempontból nem létezik Romániában olyan, hogy „nem emberi” személy.

Remus Cernea kedden mutatta be a tervezetet, és kifejtette, hogy az utóbbi évtizedek kutatásai azt mutatják, a delfinek rendkívül fejlett állatok, amelyek „hihetetlenül komplex intelligenciával rendelkeznek”, nagyon kíváncsiak, és fejlett sozciális közösségekben élnek. A képviselő szerint az, hogy ők az egyetlen állatfaj, amely rendszeresen emberi életeket szokott megmenteni egy morális felsőbbrendűséget jelöl.

„A delfinek agya összetettségben az emberi aggyal vetekszik. Sajnos ennek ellenére áldozatai az emberi tevékenységeknek, gyakran levadásszák őket és a húst eladják Japánba” – panaszkodott a képviselő, és megjegyezte, amióta az interneten megjelent a kezdeményezést, számos támogató levelet kapott, több „fontos személytől” is.

Cernea elmondta, ha Románia lenne az első európai ország (India már bevezette), amely törvényben fogadná el a delfinek személy voltát, az nagyban javítaná az országunkról kialakult képet, ugyanakkor precedenst teremtene a világ más országainak is.

Cernea aggodalmát fejezte ki a Konstancán szórakoztató céllal fogságban tartott delfinekkel kapcsolatban, és kifejtette, hogy nekik az emberek szórakoztatása nem természetes, az elfogott delfinek mintegy fele lesz depressziós és követ el öngyilkosságot az első két évben. Ugyanakkor azt kérte, hogy amennyiben elfogadják a nem emberi kategóriát, az őket ért sérelem ugyanolyan büntetésre találjon, mint a személyekkel szemben elkövetett kihágás.

A PNL-s szenátorok vezetője, Puiu Hașotti „abszurditásnak” nevezte a felvetést, és azzal élcelődött, hogy elképzeli, amint ügyvédek képviselik a delfinek jogait a bíróságok előtt.

Cerneával tartott a görög-bizánci nemesi családól származó Brianna Caradja hercegnő is, aki felhívta a figyelmet a delfinállomány drámai csökkenésére a ’60-as évek és 2000 között, és elmondta, véleménye szerint nem vicces ez a törvénytervezet, hiszen a „kollektív lelkiismeretben” a delfin a legszeretettebb állatnak számít.

Forrás: mediafax