Hónap: September, 2014
Negyven év alatt több mint felére csökkent a világ faunájának egyedszáma, figyelmeztet a WWF ÉlÅ‘ Bolygó jelentése (Living Planet Report). Ugyanakkor jóval több természeti erÅ‘forrást aknázunk ki, mint amennyit a bolygó elbÃrna. Újra kell gondolnunk a stratégiákat.
Az állatvilág veszteségei leginkább a trópusi és a dél-amerikai térségekben mérhetőek. Az élőhelycsökkenés után a halászat és vadászat, valamint a globális felmelegedés a legjelentősebb romboló tényező.
SürgÅ‘s, és a társadalom minden szegmensére kiterjed intézkedéseket kell foganatosÃtani, hogy egy fenntartható jövÅ‘t teremtsünk – nyilatkozta a WWF International vezérigazgatója, Marco Lambertini.
A jelentés kimutatta, hogy azok a védett területek, amelyeket megfelelÅ‘en működtetnetek, jelentÅ‘sen segÃtik a fauna gazdagságának fennmaradását. Nepálban például a tigrispopuláció nÅ‘tt. Ãltalánosságban elmondható, hogy a védett területeken kétszer olyan kevés állat pusztul el, mint átlagban más területeken.
A jelentés arra is kitér, hogy az emberiség igényei 50%-kal nagyobbak, mint a bolygó regenerálódási képessége. Azaz másfél bolygó kellene ahhoz, hogy elegendÅ‘ forrással szolgáljon a több mint 7 milliárd embernek. A tÃz ország, amelyeknek egy fÅ‘re esÅ‘ ökológiai lábnyoma legnagyobb a következÅ‘: Kuwait, Egyesült Arab Emirátusok, Dánia, Belgium, Trinidad és Tibago, Szingapúr, Egyesült Ãllamok, Bahrein és Svédország.
Romániának az egy főre eső ökológiai lábnyoma a legkisebb az Európai Unióban, 1,4 bolygónyi, ha úgy tetszik. „Az eredmény inkább az ipar összeomlásának, mintsem kormánystratégiáknak köszönhető†– mondta Csibi Magor, a WWF Románia elnöke.
„Habár néhány lépést megtettünk a fenntarthatóság elérésének érdekében, ami az erdÅ‘ket és vizeket illeti, hiányzik egy átfogó megközelÃtés a klÃmaváltozás elleni harcban és az általános környezetvédelemben. Románia és más országok számára a kihÃvás úgy növelni a gazdasági termelést, hogy közben ne növekedjék a szén-dioxid kibocsátás. Ehhez konkrét erÅ‘feszÃtésekre, a megújuló energiaforrások kihasználhatóságának technikáira összpontosÃtva az energiahatékonyság növelésére van szükség. Szerencsére a romániaiak egyre jobban törÅ‘dnek a környezet állapotával, és egyre aktÃvabban vesznek részt a szükséges változtatásokban. Reméljük, hogy velük együtt egy olyan társadalom jön létre, amilyet mindig is akartunk, és egy olyan ország, amely tiszteli az embereket és a természetet egyaránt†– fejtette ki Csibi Magor.
Az ÉlÅ‘ Bolygó Jelentés egy hónapra rá született, hogy az ENSZ szintén egy jelentésben figyelmeztetett arra, hogy a klÃmaváltozásnak már most jelentÅ‘s hatásai vannak az emberek életére világszerte.
A jelentés felhÃvja a figyelmet arra, 2014-ben több mint 200 olyan vÃzgyűjtÅ‘ medence létezik (ezek több mint 2,5 milliárd embert látnak el vÃzzel), amelyek területérÅ‘l évente legalább egy hónapra kifogy az ivóvÃz. Már most több mint egy milliárd ember éhezik világszerte, a klÃmaváltozás és a területhasználat megváltozása együttesen súlyosan érintik a biodiverzitást, és hozzájárulnak az élelemhiány fokozódásához.
Nemzetközi egyezményekkel kell tehát fellépni a klÃmaváltozással szemben. Létfontosságú, hogy globális megegyezés szülessen a szén-dioxid kibocsátás visszaszorÃtásáról, és a fosszilÃs üzemanyag-használatot ugyanÃgy vissza kell szorÃtani.
A számok aggasztóak, azonban a WWF nem akar riadalmat kelteni velük. Célja inkább egy emberek, vállalatok és kormányok közötti párbeszéd elÅ‘segÃtése, amely során megtalálhatnák közösen a problémákra való megoldást.
A WWF egy One Planet-nek elnevezett modellt javasol, amely tulajdonképpen egy olyan perspektÃva alkalmazása lenne, amely a természeti erÅ‘források ökológiai határvonalon belüli felhasználását szorgalmazná. A WWF a „jobb választást†szorgalmazza, mind politikai, mind egyéni vagy gazdasági szinten. A szervezet ugyanakkor emlékeztet annak fontosságára, hogy „be kell fektetni†a természetbe: ki kell bÅ‘vÃteni a védett területek listáját, konzerválni és újjáültetni az erdÅ‘ket, a vÃzkészletet felelÅ‘sen használni, és meg kell védeni a körülöttünk élÅ‘ állatfajokat. Ugyanakkor a biokapacitást is figyelembe kell vennünk: fenntartható mezÅ‘gazdálkodást és olyan termelési módokat kell folytatnunk, amelyek megtartják az egyensúlyt az ökoszisztémák és a hosszú távú produktivitás között.
Az ÉlÅ‘ Bolygó jelentés egy sor tudományos elemzésen és más, elÅ‘zetes jelentéseken alapszik. A WWF Londoni Zoológiai Társasággal és a Global Footprint Netwok-kal együtt készÃtette el.
Az elsÅ‘ ilyen jelentést a szervezet 1998-ban publikálta, azóta kétévente frissÃti az adatokat. A ma kiadott jelentés a Fajok és élÅ‘helyek, emberek és lakhelyek cÃmet viseli. A jelentés több mint 10 000 gerinces faj állapotát m,érte fel 1970–2010 között.
via totb.ro
GMO-laboratóriummá alakÃtotta a Monsanto cég a hawai Molokai szigetét, a helyieket pedig úgy kezeli, mint kÃsérleti egereket – Ãrja a The Mind Unleashed.
A Monsanto azzal az Ãgérettel telepedett meg a szigeten, hogy munkahelyeket teremt, ám eddig csak környezetszennyezést kaptak tÅ‘le a helyiek. A vállalat több mint 800 hektárt birtokol a szigeten, ahol a génmódosÃtott kukoricát tesztelik hatalmas mennyiségű rovar- és gyomirtó bevetésével. A lakosság körében egyre gyakoribb az asztma, a cukorbetegség, valamint a rák különbözÅ‘ formái. Olvasd el a teljes sztorit
Lezárult az ACCENT GeoÖkológiai Szervezet „Zöld úton a Borsáros láp megÅ‘rzése fele†cÃmű projektje, melynek célja az AlcsÃki–medence Natura 2000 terület természeti értékeinek népszerűsÃtése.
A projekt keretében elkészült a „Borsáros láp†tanösvény, és körbekerÃtésre került az AlcsÃki–medence Natura 2000 terület részét képezÅ‘ láp botanikai rezervátumának szigorúan védett zónája. Mindez a csÃkszentkirályi lakosság (minden korosztály, nem, nemzetiség, vallás és foglalkozás) aktÃv bevonásával történt – áll a terület gondnoksági feladatait ellátó szervezet közleményében. Olvasd el a teljes sztorit
Az Élő Bolygó Index (Living Planet Index) új jelentése szerint veszélyes ütemben fogy az állatvilág, 40 év alatt átagosan 52%-kal csökkentek az emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek és halak populációi.
A London Zoological Society (ZSL) által kiadott jelentés szerint az édesvÃzi fajokat különösen érinti a populációfogyás: 76%-os a csökkenés. Olvasd el a teljes sztorit
A palagáz-kitermeléssel kapcsolatos amerikai tapasztalatokról, rizikókról, spekulációkról és a Románia számára is levonható tanulságokról tartanak beszélgetést Bukarestben október 9-én, valamint Kolozsváron október 10-én.
Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok Karának székhelyén (Emmanuel de Martonne u. 1. sz.) 16 órakor kezdÅ‘dÅ‘, angol nyelvű vitán részt vesz Deborah Rogers palagázszakértÅ‘ (Energy Policy Forum), moderátor Victoria Stoiciu (Friedrich Ebert AlapÃtvány). Olvasd el a teljes sztorit
Új tanösvényt avatott szeptember elején a kolozsvári Bükk-Malomvölgy Natura 2000-es területen a Natura Transilvaniei (Erdély természete) Egyesület, partnerségben az Ecouri Verzi (Zöld visszhangok) Egyesülettel. “Az erdÅ‘ titkai” cÃmű tematikus tanösvény 2,7 km hosszú. Bejárásakor 6 informatÃv pannót tekinthet meg a látogató az erdei ökoszisztémákról.
A tanösvény kezdÅ‘pontja a Szelicse (Sălicea) felé vezetÅ‘ útról érhetÅ‘ el, rögtön a házak után egy balra vezetÅ‘ útra kell térni, és egy fehér békát ábrázoló jelet kell követni – közölte a Natura 2000-es terület gondnokaként működÅ‘ Natura Transilvaniei Egyesület. A végpont a Felekhez tartozó Mikestelep (Casele MiceÈ™ti) felé vezetÅ‘ úton található, néhány méterre a csillagászati megfigyelőállomástól. A térkép a tanösvényrÅ‘l ezen a linken tekinthetÅ‘ meg. A tanösvény bejárása mintegy 3 órás sétát vesz igénybe. Olvasd el a teljes sztorit
photo by TFoxFoto via shutterstock.com
Október nyolcadikától bárki ellenÅ‘rizheti a farakományokat, csupán annyit kell tennie, hogy tárcsázza az 112-Å‘t, és helyette a rendÅ‘rség végzi el ezt a feladatot. Ezt az ellenÅ‘rzÅ‘rendszert ma mutatta be a VÃzügyi és Erdészeti Minisztérium, és az „erdÅ‘radar†nevet viseli.
Az erdÅ‘radar egy olyan informatikai rendszer, amely a kitermelt rönkök útját fogja nyomon követni valós idÅ‘ben, mÃg meg nem érkezik a célállomáshoz, vagy el nem hagyja az országot. A szállÃtmányokat vagy a favágócégnek, vagy a vásárlónak kell regisztrálnia egy SUMAL nevű adatbázisba, amely okostelefonról lesz elérhetÅ‘.
A rendszer ellenÅ‘rzi az adatokat a szállÃtólevélen, azaz az áru eredetét igazoló dokumentumon (legálisan volt-e vásárolva, a famennyiség legálisan volt-e kitermelve), és amennyiben az adatok egyeznek, kibocsát egy egyszeri kódot, amelyet fel kell tüntetni a szállÃtólevélen. Amennyiben a szállÃtólevélen szereplÅ‘ adatok nem helyesek, a központi szerver egy figyelmeztetést küld ki a felhasználónak, és értesÃti a hatóságokat.
Ha a rakomány elindul az erdÅ‘bÅ‘l, és megállÃtják ellenÅ‘rzésre, a kódot fel kell majd mutatni. A szállÃtmány legális voltát azonban a jármű megállÃtása nélkül is lehet majd ellenÅ‘rizni, ha a hatóság emberei megkeresik az adatbázisban a rakomány regisztrációs számát.
A szállÃtmányt a megrendelÅ‘ addig nem veheti át, mÃg nem ellenÅ‘rzi a kódot. Az ellenÅ‘rzést akkor is el kell végezni, ha a rakomány továbbadódik. Minden farakományon látható helyen kell megjelölni.
Az ellenÅ‘rzéssel a rendÅ‘rök, az erdészeti hivatalok helyi alkalmazottai, a vadásztársaságok és a vámosok fognak foglalkozni, de bármelyik állampolgár kérhet ellenÅ‘rzést, ha felhÃvja az 112-Å‘t és bemondja a fát szállÃtó jármű rendszámát.
Forrás: mediafax
photo by chris colaczan via shutterstock.com
Szeptember 17-én a szenátus elfogadta az erdÅ‘törvény (46/2008) módosÃtásáról szóló módosÃtó javaslatot, várható, hogy a napokban a képviselÅ‘k is megszavazzák. A javaslatot Marian NeacÈ™u képviselÅ‘ kezdeményezte, és Doina Pană vÃzügyért, erdészetért és halászatért felelÅ‘s tárca nélküli miniszter hathatós támogatását is élvezi.
A törvény megváltoztatására azért volt szükség, mert az ország erdőségeinek felét vissza kellett szolgáltatni eredeti tulajdonosaiknak, valamint mert a régi törvény nem volt összhangban az európai normákkal.
Az ellenzék rögtön jelezte, hogy aggódnak, mert a nemzeti erdÅ‘alapból a törvény kizárja a borókafenyÅ‘-erdÅ‘ket, a fás legelÅ‘ket, valamint a védett erdÅ‘s területeket. Ez egy kiskapu, mondja az ellenzék, ráadásul Ãgy kártérÃtést sem kell fizetniük azoknak, akik a nemzeti erdÅ‘alapból termelnének ki. Doina Pană viszont úgy véli, ez a kettÅ‘s besorolás ellen irányult, és bÅ‘ven elég, ha e három kategóriát egyszerűen az erdÅ‘k közé sorolják be.
A másik jelentÅ‘s változás, hogy Romániának csupán egymillió hektárnyi területet kell visszaerdÅ‘sÃtenie 2030-ig, holott az elÅ‘zÅ‘ törvény ennek dupláját Ãrta elÅ‘. „Látva, hogy mennyit sikerült visszaültetni eddig, nem gondolom, hogy elérhetetlen számokkal kellene dobálózni. Semmi kifogásom az ellen, hogy 2 millió hektárt ültessünk, csak ez a szám irreális†– Ãgy Doina Pană.
Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) helyi szakemberei kritizálják Pană törvénytervezetét, és saját javaslatokkal álltak elÅ‘ egy közleményben. Számukra nem elfogadható sem a kétmillió hektár felére csökkentése (szerintük Ãgy a kitermelések miatt történt áradásoknak nem lehet gátat szabni). Ugyanakkor azt is elhibázottnak tekintik, hogy az új törvény lehetÅ‘vé tenné az épÃtkezéseket az erdÅ‘k szélétÅ‘l 50 méteres távolságra. Az AmCham szava már csak azért is számÃt, mert több mint 370 amerikai, nemzetközi és helyi vállalatot tömörÃt, és világszerte 200 000 munkahelyet teremt. Velük ért egyet Lucia Varga volt vÃz- és erdőügyi miniszter is.
Az Amcham hat olyan javaslatot fogalmazott meg, amelyeket szerintük be kellene illeszteni a törvénytervezetbe:
– hat hónapra függesszenek fel minden kitermelési engedélyt, és állÃtsanak fel egy olyan moratóriumot, amely megvizsgálná minden eddig kibocsátott engedély törvényességét;
– növelni kell a hatósági ellenÅ‘rzések számát az erdÅ‘területeken, a tapasztalt törvénytelenségeket gyorsan és kárarányosan szankcionálni;
– azonnal fel kell lépni az illegális kitermelések és a visszaéléssel történt visszaszolgáltatások ellen;
– a nyomonkövetési rendszert azonnal ki kell terjeszteni és a faszállÃtmányokat valós idÅ‘ben nyomon követni minden megyében;
– a masszÃv fakivágás által érintett területeket leltárba kell venni, és egy nemzeti újraerdÅ‘sÃtési tervet kidolgozni;
– létre kell hozni egy olyan stratégiát, programot és környezetvédelmi politikát, ami valós védelmet biztosÃt az erdÅ‘knek, a területek biodiverzitásának és a környezetnek; ezeket megfelelÅ‘ korrekciós és végrehajtási intézkedések kÃsérjék, és legyen nyitottság a civil társadalommal, az üzleti szférával, a helyi közösségekkel folytatott kommunikációra.
A WWF roppant elégedett
A WWF egy közleményben adott hangot elégedettségének arra nézve, hogy a honatyák a törvénymódosÃtásban figyelembe vették a szervezet módosÃtási javaslatait, és ennek megfelelÅ‘en jártak el. Szerintük ugyanis egy elÅ‘zÅ‘ javaslat – ami nem ment át a szavazáson – hatalmas kitermelésekre adott volna lehetÅ‘séget. A WWF javaslatai:
– a biodiverzitás megÅ‘rzésének fontosságára tett javaslatok, új, nemzetközileg elismert gyakorlatok alapján, például az erdei táj megÅ‘rzése, a marginális élÅ‘helyek védelme, a holtfa kezelése (a holtfa nagyon fontos az erdei biodiverzitás szempontjából, élelmet és lakhelyet biztosÃt számos állat- és növényfajnak. A régi törvényben a hullotfát károsként határozták meg, és kötelezÅ‘ volt megtisztÃtani tÅ‘le az erdÅ‘ket);
– az érintetlen és kvázi érintetlen erdÅ‘k országos katalógusának elkészÃtése, amely azonnali és hatékony védelmet nyújt a régi erdÅ‘knek (ebbe új erdÅ‘ségeket is be lehet vonni, amennyiben megfelelnek a WWF és a hatóságok által felállÃtott kritériumoknak);
– a magánkézben levÅ‘, magas természeti értékekkel bÃró erdÅ‘k védelme;
– segÃtségnyújtás a biodiverzitás megÅ‘rzésére a védett területeken, a szükséges dokumentáció elkészÃtési összegének csökkentése a tulajdonosok számára, más érintettek bevonása ebbe (védett terület és erdÅ‘k adminisztrátorai, érintett hatóságok), közös jóváhagyással történÅ‘ munkafolyamatok, az erdÅ‘menedzsment technikai feltételeinek biztosÃtása.
– többé nem lehet fát kitermelni az erdÅ‘ biodiverzitásának felmérése nélkül;
– a fenntartható fakitermelési elvek erÅ‘sÃtése, a társadalom igényeinek és a jövÅ‘ generációk igényeinek számbavétele;
– a fakitermelések és értesÃtések szabályozása, ezzel megszilárdÃtani és fejleszteni a hazai fafeldolgozó szektort, új munkahelyeket teremtve. Prioritásokat fognak élvezni azok a bútorkészÃtÅ‘ cégek, amelyek különösképpen „megbecsülik†a nyersanyagot, valamint a helyi közösségek érdekeit jobban szem elÅ‘tt tartják.
Egy növénnyel több van most hivatalosan Romániában, mint tegnap. Mátis Attila nagy formában van: nemrég egy 102 éve kihaltnak hitt növényt talált, most meg egy mindeddig Romániában nem ismert növényt Dobrudzsában.
A felfedezésrÅ‘l a Román Madártani Társaság számol be közleményében. A vajvirágfélék családjába tartozó, Orobanche pubescens hazai lelÅ‘helye nem volt eddig ismert, mivel ez egy mediterrán éghajlatot kedvelÅ‘ növény, Görögországban, Egyiptomban, LÃbiában, SzÃriában stb. honos. Olvasd el a teljes sztorit
Kisfilmet készÃtett a kolozsvári Sapientia Tudományegyetem Környezettudomány tanszéke együttműködve a Filmművészet, fotóművészet, média tanszékkel az erdélyi fás legelÅ‘k egyedi értékeirÅ‘l.
Olvasd el a teljes sztorit
előző »
