Kihagyják a helyi közösségeket a Natura 2000-es hálózat kutatásaiból

Nagyon sok európai, a Natura 2000-es hálózathoz tartozó terület olyan kulturális tájak részét képezi, amelyek az ember és természet több évszázados együttélése során alakultak ki. Sok faj, élőhely, tájelem a hagyományos mezőgazdasági módszerek gyakorlásától függ, és fennmaradásuknak szükséges feltétele ezeknek a gyakorlatoknak a folytatása. Például a vöröshasú unka léte az időszakos tócsáktól függ, amelyeket nagyon nagy arányban az emberi tevékenység hoz létre (bivalyokkal való legeltetés, itatóhelyek stb.), emellett bizonyos növény- és állatfajok a kaszálásnak és legeltetésnek köszönhetően maradhatnak fenn. Azonban ezeknek a tevékenységeknek az intenzívebbé válása vagy éppen a felhagyása az élőhelyek és az azokat benépesítő fajok eltűnésével jár.

Olvasd el a teljes sztorit

Egyre több gólya telel itthon

Forrás: satellitetracking.eu

Csaknem 16 ezer kilométert tett meg kóborlásaival együtt egy magyarországi fehér gólya (Ciconia ciconia). A fiatal madár a webkamerával is ellátott nagyhalászi gólyafészekből származik, de a Nógrád megyei Rimócról indult vándorútjára.

Olvasd el a teljes sztorit

A fenyővásárlás kihívásai. Hogyan dönthetjük el, legálisan vágták-e ki a karácsonyfát?

Megbeszéltük, hogy nem veszünk semmilyen fenyőfát, és akkor úgy éreztem, hogy a karácsonyfa témát kipipálhatom. De hiába éreztem úgy, hogy félig kivonulhatok a karácsonyi őrületből, nagyon sok megválaszolatlan kérdés maradt.

Bözsike akcióban

A karácsonyfának értékesített fenyők ügye összetett probléma, most csak azzal foglalkoznék, hogy mit tehet vagy sem az a lelkiismeretes polgár, aki piacon venne fenyőt. Olvasd el a teljes sztorit

Figyelj a madarakra: megérzik, ha tornádó közeledik

A madarak megérzik a tornádók közeledtét – erre a következtetésre jutottak amerikai kutatók, akik vizsgálataik eredményeit a Current Biology című folyóirat legújabb számában foglalják össze.

Olvasd el a teljes sztorit

A védett terület kiterjesztése menthetné meg a kolozsvári Bükk és a Malomvölgy eltűnőben lévő lepkéit

Fotók: Urák István

A lepkéket szépségük miatt általában szeretik az emberek: többnyire ártalmatlanok, nem okoznak vélt vagy valós károkat, külsőleg úgy tűnik, vidáman röpködnek a mezőn virágról virágra. Régebb a természetbúvárok előszeretettel fogdosták össze a legkülönbözőbb fajtájú lepkéket, s míg más a bélyeggyűjteményével, ők esetenként gombostűre szúrt lepkékkel menőztek. Ma már csak szigorúan tudományos céllal szabad lepkét gyűjteni, hiszen sok faj populációi drasztikusan lecsökkentek, egyes fajok pedig a kihalás szélén állnak. Amatőr lepkegyűjtők számára az új kihívás nem a lepke megfogása, hanem a jó minőségű, lehetőleg minél nagyobb felbontású makrófotó készítése ezekről a látványos élőlényekről.

Olvasd el a teljes sztorit

Ne feledd: csak a szép állatok és a csúnya emberek hordanak szőrmét!

Tél van és az idei télben újra divat a szőrme. Kolozsváron ezért a falakon a szokásos politikai, társadalmi üzenetek mellett az állatkínzásra is odafigyelő feliratok jelentek meg. „Make fur history” az új szlogen, meg a mondat: csak a szép állatok és a csúnya emberek hordanak szőrmét.

A probléma súlyos, nemrégiben kikerültek felvételek, amelyek azt bizonyítják, bizonyos tenyészetek élve nyúzzák az állatokat, mert így a lenyúzott szÅ‘rme sokkal puhább lesz. Legutóbb a neves divatcégrÅ‘l, a BCBG Max Azriáról derült ki, hogy a ruháihoz használt prémeket brutális módon szerzik meg az állatoktól. A friss felvétel Kínából került elÅ‘, egy angóranyulat nyúz meg éppen rajta a vállalat egy munkása. A nyúl még él, próbál szabadulni, aztán a végén még életben van, és véres-csupaszon pislog. Az egészben az az ijesztÅ‘, hogy BCBG Max Azria a világ angóra-prémbÅ‘l készült ruháinak 90%-át gyártja. És persze más állatokat is tartanak, rókákat, hermelineket stb…

A PETA állatvédÅ‘ szervezet kampányt indított, hogy rábírja az BCBG-t, hogy hagyja abba az angóra-prémbÅ‘l készült termékek forgalmazását, mint ahogyan azt már megtették olyan neves divatcégek, mint a Calvin Klein, a Tommy Hilfiger, az Inditex, az Ann Inc., az L Brands Inc., a H&M, a Victoria’s Secret és tucatnyi mások. A PETA kéri, hogy az oldalukon küldjön mindenki egy üzenetet a vállalat részére. Ezt itt lehet megtenni. És íme a sokkoló videó is. FIGYELEM! CSAK ERŐS IDEGZETÅ°EK NÉZZÉK MEG!

És könyörgünk, ne vásároljon karácsonyra állati prémekből, szőrmékből készült ruhákat a szeretteinek!

Olcsó, könnyen elkészíthető vega levesek egy amatőr szakácstól

Nem főzök gyakran, s ha igen, eléggé ihletszerűen szó szerint összedobok valamit abból, ami éppen van. (Jujj, micsoda szentségtörés, ugye?) De ez az utóbbi két kísérlet annyira jól sikerült, hogy leírtam először is magamnak, hogy mit használtam hozzávalóként, hogy esetleg, ha majd kedvem lesz, még egyszer reprodukálni próbáljam azt az ízt, ami annyira bejött.

Olvasd el a teljes sztorit

New York államban betiltották a palagáz-kitermelést

New York Állam kormányzója, Andrew Cuomo szerdán betiltotta az állam területén a palagáz-kitermelést.

Cuomo azzal indokolta a döntést, hogy a kitermelés egészségügyi kockázatai túl magasak. „A hidraulikus repesztés vízre, levegÅ‘re, természeti erÅ‘forrásokra, lakosságra és helyi szolgáltatásokra gyakorolt lehetséges hatásai nagyon fontosak” – írta ki a kormányzó a Twitter-re. „Számos figyelmeztetÅ‘ jel van, és olyan kérdések is, amelyek még megválaszolatlanok a módszer kapcsán.”

Az Amerikai Egyesült Államokban 2007 óta nyernek ki hidraulikus repesztéssel gázt és kőolajat. Az ország azóta is vezető ebben az iparágban, és ez jelentősen hozzájárult a kőolaj árának szinten tartásához.

Az utóbbi években több mint 3000 fúrást hajtottak végre csak Pennsylvania állam területén, amely New York állam keleti szomszédja, és 15 000-et Texasban (déli szomszéd). De népszerű a repesztés Észak- és Dél-Dakota államban is. Mivel azonban a fúrásokat ellentmondásosan és kockázatosként ítélik meg, a környezetvédő csoportok pedig elutasítják, több állam is felfüggesztette a fúrási engedélyek kibocsátását.

A környezetvédÅ‘k boldogok a döntés kapcsán: „EbbÅ‘l a bejelentésbÅ‘l látszik, hogy Cuomo kormányzó megértette a kitermelések bonyolult problematikusságát. Nagyon bátor lépes ez” – írta Kate Sinding, a new york-i Natural Resources Defence Council nevű civil szervezet vezetÅ‘je. „Egyre több bizonyíték van arra, hogy a hidraulikus repesztés komoly kockázatot jelent az emberi egészségre”.

Az energetikai szektor vezetÅ‘inek azonban nem tetszik a döntés, szerintük New York állam ezáltal sok munkahelytÅ‘l fosztja meg magát, illetve olyan befektetésektÅ‘l, amelyekhez így más, kevésbé “diszkrimináló” államok fognak jutni.

via ecomagazin.ro

Föltétlenül kell levest enni? Tényleg annyira egészséges?

photo by Sea Wawe via shutterstock.com

Vannak ismerőseim, akik sosem esznek levest, mikor kérdeztem, hogy miért nem, akkor visszakérdeztek, hogy hát miért is ennének? Akkor én is elkezdtem gondolkodni ennek fontosságáról, tekintve, hogy belém meg egész gyerekkoromba azt sulykolták, mennyire fontos lehetőleg napi szinten fogyasztani.

k.á.

Bővebben utánajárva azonban nekik kell igazat adnom. Aki nem szereti, annak semmi szükség arra, hogy levest kanalazzon magába: értsd, nem leszel kevésbé egészséges attól, ha mellőzöd. Azt azonban nem tagadhatjuk, hogy igen szép számban vannak jótékony hatásai is.

Miben jó a leves?

A bélrendszeri működést például remekül elősegíti: a bablevesekkel és lencselevesekkel elsősorban a rost- és a fehérjebevitelünket támogathatjuk meg. A hagymával, brokkolival, karfiollal, répával, zellerrel, spenóttal, káposztával, krumplival, kukoricával készült levesekkel bevitt vitaminok, ásványi anyagok, antioxidánsok pedig segítik az immunrendszer működését.

Ahhoz azonban, hogy a leves minél több tápanyagot megÅ‘rizzen, fontos, hogy lassú tűzön készüljön. „Alapjáraton változatos folyadékbevitelt biztosít és bár a vitaminok többnyire kifÅ‘zÅ‘dnek a zöldségekbÅ‘l, a rostok megmaradnak ami szükséges a szervezet számára, kiegyensúlyozottá teszi a bélflórát és normális állagú lesz a széklet” – mondja egy általunk megszólaltatott orvostanhallgató.

A levesek emellett hidratálttá is tesznek (beleszámítanak a napi szükséges 2 liter folyadékba, amelyet a tévhittel ellentétben nem külön két liter víz megivását jelenti), és ily módon segítenek a vérnyomás egyenletes szinten való tartásában is. De amennyiben eleve rostos folyadékot fogyasztasz, mondjuk napi szinten narancslevet, akkor ebből a szempontból tárgytalanná válik a leves-evés.

A népi gyógymódok évszázadok ajánlják az erőleveseket, húsleveseket különböző betegségek ellen. Ezeket a tudomány rendszerint nem vette figyelembe, vagy csak a placebo-hatás erejéig, mondván, a levesevéshez társított család-emlékek kiegyensúlyozottabb mentális állapotot generálnak, ez pedig hasznos a gyógyulási folyamatban.

A magyar néphagyomány még semmi ahhoz képest, hogy például távol-keleten bizonyos leveseknek milyen tulajdonságokat társítanak: a kínai gyógyászat a csontlevest ajánlja immunrendszeri problémákra, krónikus betegségekre, Japánban meg a nők szülés után négy napon keresztül egy bizonyos (nyolc órán keresztül főzött) hallevest esznek, amelybe nem csak a csontokat, de a belsőségeket is belefőzik. A csontlevesek titka, hogy a csontoknak legalább 4, de akár 40 óráig is főniük kell, szigorúan alacsony hőfokon. A leves gyógyhatását az adja – a belefőzött zöldségek mellett -, hogy a csontokból, csontvelőből is számos tápanyag (zselatin, kollagén, hyaluronsav, ízület- és porcvédő gluküzamin-szulfát és kondroitin-szulfát), valamint ásványi anyag (kalcium, magnézium, foszfor, kálium) kioldódik. Elsősorban a zselatinnak köszönhető, hogy a csontleves különösen jótékony hatású a gyomorra, bélrendszerre.

A megfázás ellen azért kifejezetten jó

A nyugati orvostudomány az 1970-es évektől kutatja a húslevesek, csontlevesek hatását. Ilyen például az amerikai Stephen Rennard kutatása a Nebraskai Egyetem Orvosi Központjából, aki kezdetben arra kereste a választ, hogy tudományosan igazolható-e a felesége családjában generációról generációra szálló, a húsleves gyógyhatásáról szóló teória. Eredményei szerint a húsleves ugyan nem gyógyítja a megfázást vagy az influenzát, a tüneteket (orrdugulást, torokfájást) viszont enyhíti, valamint a fehérvérsejtek mozgását is megváltoztatja.

A kutató próbálkozott azzal is, hogy megállapítsa, hogy a gyógyhatás pontosan a leves mely összetevőjének (a családi receptben csirke, hagyma, édesburgonya, petrezselyemgyökér, sárgarépa, tarlórépa, zeller, só és bors volt) tulajdonítható. Arra jutott, hogy valószínűleg nem egy alkotóelemnek, hanem a kölcsönös együtthatásuknak köszönhető. De mindezeket a hatásokat egy-egy jól összerakott salátával is el lehet érni. Ehhez pedig jó fűszerek kellenek: a bors és a kurkuma bizonyítottan keringésserkentő, a petrezselyem gyulladáscsökkentő, a fokhagyma koleszterincsökkentő, az édesköménynek puffadásgátló, a kakukkfűnek gyomorerősítő, a bazsalikomnak étvágyfokozó, az oreganónak baktériumölő, a gyömbérnek emésztést segítő hatása van.

A távol-keleten amúgy úgy gondolják, hogy bizonyos levesfélék megelőzhetik a daganatos betegségeket. Néhány esetben erre bizonyítékot is találtak: például a garnélaleves és a fermentált szójából készült ételek esetében. Akit érdekel, az itt még utánanézhet, de mivel az itteni kulináris hagyományokban a garnéla többnyire nem szerepel, aki meg bevállalja, az sem rendszeresen, így most a rákmegelőző jótékony hatással bővebben nem foglalkozunk.

Sokkal több lehet a föld mélyén a legősibb vízből, mint gondoltuk

A korábban véltnél sokkal több, mintegy 11 millió köbkilométer lehet a föld kérgében a legÅ‘sibb vízbÅ‘l. A talán több milliárd éves víz a talaj alatt sok kilométeres mélységben található – derül ki egy kanadai kutatásból.

Olvasd el a teljes sztorit