Így kellene megóvni a megmaradt erdőket a Greenpeace szerint

photo by salajean via shutterstock.com

Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy mit jelentenek az erdők gazdasági, szociális szempontból, meg úgy általában, az emberiség megmaradására nézve. Bár Románia csodálatosan gazdag erdőségekkel rendelkezik, állandó fenyegetettségnek van kitéve az illegális, vagy rosszul kigondolt kitermelések miatt. A Greenpeace Románia elérkezettnek látta az időt, hogy egy stratégiát hozzanak létre, amely segítségével megőriznék a megmaradt erdőket, s amely állandó támpontot fog adni a jövőbeli kampányokhoz. Összeszedtük az állásfoglalás, terv legfontosabb részeit:

Védett területek:

1. Kiemelten kell védeni az összes megmaradt érintetlen erdőt.
2. Biztosítani kell a védett területek érintetlenségét és a biodiverzitás megerősítését célzó menedzselésüket.
3. Olyan „zéró beavatkozásos” zónákat kell létrehozni (és ebbe tartozzanak bele a Natura 2000 hálózat területei is), ahol a természeti folyamatok bármiféle emberi beavatkozás nélkül történhetnek. Ez azt feltételezi, hogy itt se vadászni, se fát vágni, se halászni, se legeltetni ne lehessen. Azokban az állami tulajdonban levő erdőkben, amelyek a társadalmi jólétet (is) szolgálják, a terület minimum 10%-a legyen ennyire védett, ideális esetben pedig minimum 1000 hektárosak legyenek ezek a területek.
4. Olyan ökológiai kordonokat kell létrehozni, amelyek összekötik a központi területeket a szélekkel, illetve a negatív behatások ellen természetes védelmet nyújtanak.
5. Az illegális fakitermelések megakadályozása mind a védett, mind az azon kívüli területeken.
6. Olyan megoldást kell kidolgozni, amely a védett területek esetében figyelembe veszi a közeli közösséget, harmonizálni tudja a tulajdonjog gyakorlását, a közösségi terek használatát a biodiverzitás megőrzésével.
7. Olyan kifizetési rendszert kell létrehozni, amely megfelelően kompenzálja a tulajdonosokat, ha területeik egyben természetvédelmi területek is. Például fizessék ki őket a magánerdők kivágásának adóilletékeiből.

A Greenpeace szerint a következő irányelveket kellene követni:

A. Az erdőadminisztráció a természettel való szoros összhangban történjen, azaz minden erdőgazdálkodási cselekvés kövesse az erdők természetes struktúráját és dinamikáját. Az erdők kezelésének támogatnia kell a helyi fajokat, mivel ezek évezredek óta itt vannak, és ez azt bizonyítja, hogy a legjobban akkor képes egy terület működni, ha minden faktor összhangban van.

B. A fa begyűjtési mennyisége ne haladhassa meg az erdő termelékenységének mértékét.

C. Az erdészeti tevékenységeknek minimális ráhatásuk kell legyen az ökoszisztémákra, csak ilyen tevékenységeket szabad engedélyeztetni.

Ha minden szempont figyelembe lenne véve, ez egy jelentÅ‘s gazdasági forráshoz is juttatná a helyi lakosságot: egyrészt a vidéken élÅ‘k kitermelhetnék a szükséges famennyiséget, másrészt ez a tevékenység munkahelyeket biztosíthatna számukra. Ezzel egy idÅ‘ben az államnak tiszteletben kell tartani a helyi közösségeknek a helyi erÅ‘forrásokhoz való jogát, továbbá el kell látnia az országot faanyaggal, ennek érdekében maximalizálni – a lehetséges keretek között – a kitermelést, a faanyag exportja azonban nem szükséges. Az erdÅ‘ket sosem szabad csak egy szempont szerint hasznosítani, minden projektnél figyelembe kell venni mind a szociális, mind a gazdasági, mind a természetvédelmi faktorokat.

A fent említett princípiumok a következő erdőmenedzselési szabályokat vonnák maguk után:

1. Csak egy-egy fát lehet majd kivágni, úgy, hogy a lombkoronában keletkezett rés mérete nem lehet nagyobb 0,3 hektárnál.
2. Az erdőregenerálás természetes módon történik.
3. A fák legalább 10%-a mindig megmarad egy területen, hogy öreg faként, vagy kihalt faként segítse elő a természetes ökoszisztéma alakulását. Ha a közelben vannak érintetlen erdőségek, akkor ezeket kell példaként venni a terület famennyiségének meghatározásakor.
4. Az erdőkezelés során nem szabad invazív fajokat felhasználni, hogy az őshonos ökoszisztéma megmaradhasson.
5. A fa szállításához szükséges erdei utak kialakítása a valós igények szerint kell történjen, úgy, hogy minél kevésbé rombolja a tájat.
6. A védett területek erdősítésekor csak őshonos fajokat szabad ültetni, és ezeken a területeken különösen nagy körültekintéssel kell eljárni.
7. Azokon a területek, ahol (újra)erdősítésre van szükség, ezt úgy kell elvégezni, hogy megalapozza vagy visszaállítsa a helyi ökoszisztémát.
8. Azokon a helyeken, ahol az utóbbi évszázadban a bükkerdőket lucfenyőkkel helyettesítették, az erdészeti tevékenységnek mérlegelnie kell az eredeti állapot visszaállításának lehetőségeit.
9. Minden területen megmarad egy minimálisan 10%-os rész, amelyhez egyáltalán nem szabad nyúlni. Ez modellként fog szolgálni a későbbi erdei visszaállítási munkálatok számára; az ajánlás szerint ezeknek az érintetlen területeknek minimum 100 hektár területűeknek kellene lenniük.

Ennek következtében Romániában megszűnne annak a lehetősége, hogy valaki tarvágással termeljen ki fát, hogy monokultúrás rendszerekben lehessen gazdálkodni, hogy egzotikus fafajtákat ültessenek valamely területekre, hogy a kényes területeken gyomirtózni és műtrágyázni lehessen, hogy szántással vagy más módokon lehessen rombolni a talaj minőségét, hogy erdőt lehessen letarolni, vagy biomasszát lehessen égetni, a nedves, lápos területeket le lehessen csapolni mezőgazdasági okokból, vagy olyan zavaró cselekvéseket csinálni, amelyek kényes periódusban történnek az ökoszisztémára nézve.

A Greenpeace elfogadja, hogy a fa jelentős gazdasági potenciált jelent, de ezt csak a fenntartható fejlődés keretei között tartja kiaknázhatónak. Szerintük a globális erdőpusztítás fényében értékelni kell a hazai állományt, ezért mind a felelőtlen erdőgazdálkodást, mind a törvény gyengeségeit meg kell szüntetni. A természetvédelmi szervezet javasolja, hogy az erőforrásokat a lehető legnagyobb felelősséggel dolgozzuk fel, a tűzifától kezdve a papírgyártásig, ugyanakkor előnyben kell részesíteni azokat, akik tartós, fából készült termékeket gyártanak, hogy a pazarlás csökkenjen, ennek érdekében egy országos újrahasznosítási rendszert is létre kell hozni.

Az elmúlt 25 évben az ország erdővel borított területei 27,45%-ra csökkentek. Ez jóval alulmarad az uniós átlagtól, amely 32,4%. A Greenpeace egy friss felmérésében az szerepel, hogy naponta 62 illegális fakitermelés esete történt az országban 2013-2014 között, ez drasztikus növekedés az előző évekhez képest, amikor ez a szám 28 volt. A romániai erdőkben több mint 33 000 állatfaj él, és az európai barna medve állomány több mint fele. 3600 növényfaj és 300 vándormadár faj otthona is ez, ezek közül sok veszélyeztetett. Romániában van továbbá az európai érintetlen erdőségek 62%-a, de a helyzet instabil, tekintetbe véve, hogy az utóbbi években több mint 310 000 hektárnyi erdős terület tűnt el.

Nyerésre áll a turizmus a bányászattal szemben Verespatakon?

Mócvidéki csűr. Fotó: Sebők Botond

Semmissé nyilvánította a kolozsvári közigazgatási törvényszék Verespatak általános területrendezési tervét (PUG) és az RMGC SA ipari zónára vonatkozó területrendezési tervét. A két területrendezési tervet 13 évvel ezelőtt fogadta el a verespataki helyi tanács, és a dokumentumok értelmében tilos volt bármilyen, nem a bányászathoz kapcsolódó beruházás a térségben.

Olvasd el a teljes sztorit

Nyílt levélben kéri a csertési bányaprojekt felülvizsgálatát a Mining Watch

Nyílt levélben kéri a Mining Watch a Felsőcsertésen és más helyszíneken cianidos aranykitermelést elkezdeni szándékozó Eldorado Gold vállalat bányaprojektjének teljes felülvizsgálatát. A vállalat ugyanis először csupán egy helyszínen indította el az engedélyeztetést, utána azonban más helyszínekre is kiterjesztette a projektet, amelyet a teljes komplexitásában még nem vizsgáltak át, hogy milyen hatással lenne a környezetre.

Olvasd el a teljes sztorit

Beismerte a Nestlé, hogy rabszolgákkal dolgoztatott

Az emberjogi szervezetek úgy vélik, precedensértékű lehet az, hogy a Nestlé beismerte, Thaiföldön rabszolgamunkát végeztettek dolgozóikkal. A svájci cég azt mondja, kidolgoztak egy akciótervet arra nézve, hogy átstrukturálják a vállalatot, és náluk ilyen többé ne fordulhasson elő.

Thaiföld a világ harmadik legnagyobb tenger gyümölcsei exportőre, és a Nestlé is a dél-kelet ázsiai országból szerzi be alapanyagait. Egy éve kérte fel a Verité rabszolga- és gyermekmunka felszámolásával foglalkozó szervezetet, hogy nyomozzon a thaiföldi beszállítóinál. A genfi céget számos kritika érte, miután több cikk és hír is megjelent a munkakörülményekről. Az amerikai Hagens Berman ügyvédi iroda két pert indított a Nestlé ellen. Az egyiket azért, mert az állateledelekhez felhasznált halat rabszolgák halásszák Thaiföldön, a másikat pedig azért, mert az Elefántcsontpartól importált kakaóbabot gyermekmunkásokat alkalmazó vállalattól rendelik.

A Verité nyomozásai kiderítették, hogy a thaiföldi munkások nagy részét eladták és erőszakkal kényszerítették olyan nehéz fizikai munkákra, amiket gyakran nem éltek túl. Egy név nélkül nyilatkozó mianmari halász azt mondta, a háló sokszor annyira nehéz, hogy visszahúzza a halászokat, be a tengerbe, majd a víz elnyeli őket, ám ezeket az eseteket nem jelentik. Egy másik halász pedig arra panaszkodott, hogy a fizetése éppen csak a túlélésre elég.

Civil szervezetek szerint a Nestlé beismerése segíthet, hogy a thaiföldi kormány fellépjen a gyermek- és rabszolgamunka ellen.

Az Európai Unió már korábban megfenyegette Thaiföldet, ha nem tesz semmit a rabszolgamunka és az illegális halászat felszámolásáért, importtilalmat vezet be a tengeri alapanyagaira.

A Tesco is reagált az esetre, szerinte a legtöbb nagy áruházlánc rendel olyan ázsiai és afrikai beszállítóktól, akik rabszolgákat alkalmaznak.

Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete szerint 21 millió embert kényszeríthetnek rabszolgamunkára világszerte, ami évente 150 milliárd dollárnyi illegális nyereséghez juttat számos mezőgazdasági, halászati, bányászati és építőipari vállalkozást.

euronews

A Legfelső Semmítő- és Ítélőszék kellene lépjen a Schweighofer-ügyben?

Romániának december 2-ig kellene bemutatnia az Európai Bizottságnak, mit tett az erdőirtás ellen, illetve a Schweighofer és a Romsilva tevékenységének ellenőrzéséért. A Legfelső Semmítő- és Ítélőszék sajtóirodája a Romania Libera napilapnak most megerősítette, augusztus 5-én a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Osztály feljelentést kapott Schweighofer-ügyben a környezetvédelmi minisztériumtól. Arról azonban nem közöltek információt, hogy az ennek nyomán elindított kivizsgálás milyen stádiumban van.

Olvasd el a teljes sztorit

Bogarakkal, denevérekkel barátkoztak a sepsiszentgyörgyi gyerekek

A Vinca Minor Egyesület, vagyis a Csomád-Bálványos Gondnokság csapata „Csodabogár Tanoda” címmel környezetnevelési programokat szervezett Kovászna megyei gyerekek számára. A projekt célja az óvodás és iskolás gyerekek természet- és környezettudatos gondolkodásának fejlesztése a vizuális és tapasztalati környezeti nevelés módszereivel. A programok megvalósulását és a szükséges eszközök beszerzését a Kovászna Megyei Tanács támogatta. A támogatás értéke 1000 lej.

Olvasd el a teljes sztorit

Az Európai Bíróság elé állíthatják Romániát, mert nem tett eleget az illegális fakitermelés megállításáért

photo by eltoro69 via shutterstock.com

Jó hírt kapott az utóbbi évek legjelentősebb erdővédelmi akcióiról ismert Agent Green szervezet: Az Európai Bizottság ígéretet tett arra, hogy akár be is perelik Romániát, amennyiben nem látják, hogy fellép az illegális fakitermelés ellen.

Az Európai Bizottság szűk határidőt adott: amennyiben Románia december 2-ig nem mutatja be, milyen konkrét lépéseket tett az utóbbi hónapokban az illegális tevékenységek felszámolásáért, illetve  az osztrák nagyvállalat, a Holzindustrie Schweighofer, és a hazai állami erdőcég, a Romsilva tevékenységének átláthatóbbá tételéért.

A Bizottság megnyugtatta az Agent Greent, hogy a rendelkezésükre álló minden eszközt fel fognak használni a hazai erdőgazdálkodás körülményeinek feljavítására, illetve a romániai élőhelyek védelméért. Az Európai Bizottság szerint az ország nem tett eleget azért, hogy megfeleljen az uniós követelményeknek, nem ellenőrzi megfelelően a piaci szereplőket, mozgásokat, elmarad a büntetések kiszabása, vagy azok elhanyagolhatóan kicsik, könnyen megfizethetőek. Legvégső esetben Romániának majd az Európai Bíróságon kell számot adnia hanyagságáról.

Az Agent Green szervezetnek óriási szerepe volt abban, hogy a Schweighofer körüli botrányok napvilágot láttak: oknyomozásaik felderítették az illegálisan kitermelt fa útját az osztrák nagyáruházak polcaiig, vagy olyan fantomcégeket találtak, amelyek az ausztriai multinak dolgoztak illegálisan, majd megszűntek. Nemrég Bécsben tartottak sajtótájékoztatót, és itt azt állították, a Schweighofer nem más, mint bűnszövetkezet. De nem jutott más következtetésre a The Guardian brit napilap sem, amelynek újságírója inkognitóban vásárolt illegálisan kitermelt fát az osztrák cég képviselőjétől.

Az Agent Green nemrég arra is felhívta a figyelmet, hogy az erdőirtások környezetvédelmi területeket is érintenek, például a Retyezáti Nemzeti Parkot. Itt több erdőt is felvásárolt ugyanis a Schweighofer, az innen származó fát pedig tűzifaként értékesítették Ausztriában.

Borbély László hatékonyabb kommunikációs kampányokat szeretne a klímaváltozásról

Romániának a klímaváltozással és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos aktuális álláspontját ismertették a környezetvédelmi és a külügyminisztérium szakemberei november 24-én, kedden a képviselőház fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottságának vezetőivel és tagjaival. Borbély László, az albizottság kezdeményezője elmondta, hogy az általa vezetett külügyi bizottsághoz tartozó albizottság aktívan részt kíván venni abban a folyamatban, amely a már elfogadott országos stratégia gyakorlatba ültetését jelenti.

„A december elején megszervezett párizsi klímaváltozási csúcstalálkozó után Romániának világosan meg kell fogalmaznia céljait és prioritásait. Emellett egy hatékonyabb kommunikációs folyamatot is el kell indítani a közvélemény informálására és felkészítésére, amelyen keresztül körvonalazni kell mind a megelőzési lehetőségeket, mind pedig az esetleges káros hatásokat” – hangsúlyozta a keddi találkozón Borbély.

Borbéály elmondta, hogy Románia teljesítette vállalásait az üvegházhatású gázak kibocsátásának csökkentését illetően, jövő év elején, a tavaszi parlamenti ülésszak idején a környezetvédelmi és a külügyi szaktárcák egy átfogó jelentést mutatnak majd be a parlamentnek Románia fenntartható fejlődési stratégiájának helyzetét illetően.

közlemény

Vasárnap Kolozsváron is klímamenetelést tartanak

Hétvégén kezdődik a klímacsúcs Párizsban, amelynek célja, hogy a 180 nemzet közös stratégiát hozzon létre arra nézve, hogy megállítsák a globális felmelegedést. Ennek hatására világszerte lesznek megmozdulások, így Kolozsváron is.

A menetelés célja az lesz, hogy felhívja a figyelmet a civilek és politikusok körében is a környezetvédelem fontosságára, hogy a klímaváltozás megállítható legyen. „Az emberek hozzáállása a természethez megváltoztatható, át kell térnünk a tiszta energiára, meg kell állítanunk a szennyezÅ‘déseket” – írják a kezdeményezÅ‘k az esemény Facebook-oldalán.

A menetelésre vasárnap 16:00 órától lesz megtartva a Fő téren.

Közvita volt a kombinátról, és állítólag minden a legeslegnagyobb rendben van

fotó: Erdélyi Riport

Ha én vásárhelyi lennék, minden bizonnyal nagy érdeklődéssel vártam volna azt a közvitát, amelyet nemrég tartottak a vegyipari kombinát környezetvédelmi engedélyeztetése kapcsán. Tekintve, hogy a régió egyik legfőbb egészségügyi kockázattal bíró gócpontjáról van szó, valóban sok civil megjelent az eseményen. A politikum pedig távol maradt.

A közvita egy tanulmány hosszas taglalásával kezdődött, ezt Florina Vigheci tette meg, és azokról a befektetésekről szólt, amelyeket a vállalat eszközölt 2007-2015 között a működés körülményeinek feljavításáért: olyan talajmunkálatokat végeztek, amelyek során megoldották a gyár környéki arzén-, réz- és nikkelszennyeződést, a zagytározót betömték, a talajvíz többé nem tartalmaz a megengedettnél több nitrogént. Vigheci szerint a légszennyezés csökkentése is megtörtént, és ha mégis meghaladná a városban a megengedettet, az nem csupán az ő felelősségük, hanem öt másik gyáré is, illetve annak is eredménye, hogy Marosvásárhelyen nagyon nagy az autós forgalom.

A legmeglepőbb álláspontok Dănuț Ștefănescu, a Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatójának részéről érkeztek, ő ugyanis egyetértett a tanulmány pontjaival (nem véve figyelembe, hogy az az Azomureș megrendelésére készült), továbbá azt is hangoztatta, hogy az utóbbi évek befektetéseinek köszönhetően a városban tapasztalható zajszint is nagyot csökkent. Ștefănescu azt mondja, bár az ügynökségnek ugyan elromlott a mérőberendezése, de van egy mozgó autó, amelynek segítségével a város bármely pontján mérhetik a szennyeződést, és eleddig csak a gyár közvetlen szomszédságában, a President hotel parkolójában és Meggyesfalván mértek a megengedettnél nagyobb szennyezettséget.

A civilek azonban korán sem voltak ennyire optimisták, egyrészt felemlegették, hogy a tanulmány szavahihetősége nagyjából nulla, lévén, hogy a vállalat megrendelésére készült. Barbu Constantin, a Digital Transilvania igazgatója az Országos Statisztikai Hivatal adatai alapján direkt összefüggést lát a kombinát és aközött, hogy Maros megyében hunynak el országszerte a legtöbben légúti megbetegedések következtében.

Csak az elmúlt évben több mint kétezer rákos megbetegedés és több ezer más, a légszennyezettséghez (is) köthető megbetegedés volt a városban és környékén. Barbu szerint sokszor éjszaka 50 decibeles a zajszint, ami a megengedett 35-el szemben már lépéseket indokolna. A civilek (akik viszonylag kis számban képviseltették magukat a vegyipari monstrum dolgozóival ellentétben), az üzem működésének felfüggesztését kérik a polgármesteri hivataltól.

A közvitán a marosvásárhelyi önkormányzatot irányító két frakció, a liberális párt és az RMDSZ tagjai közül egyetlen képviselő sem vett részt. Soós Zoltán egy közleményben azzal indokolta a távolmaradást, hogy a környezetvédelmi ügynökség mérőberendezései hónapok óta nem üzemelnek, így a szennyezést még nyomaiban sem tudják mérni, ezért konkrét információk amúgy sem hangzanak el. Szerinte az egész esemény nem több a porhintésnél.

„Nem kívánunk részt venni olyan egyoldalú közvitán, ahol az érdekelt felek közösen mossák tisztára a szennyest, azzal győzködve a lakosságot, hogy a »csendes gyilkos« végső soron jó a városnak és környékének. Mi haszna egy olyan közvitának, ahol a kérdésekre az adatok hiányában, esetleg ezek eltorzításával csak olyan válaszokat kapunk, amelyeket már előre borítékolhatunk?” – írja a közlemény. A polgármesterjelölt úgy véli, a korrupció gyanúja is felmerül, hiszen a szennyezési adatokat csak a kombinát teszi közzé.

Soós ugyanitt megvádolta Dorin Florea polgármestert és a városháza jegyzőjét, Andrei Mureşant is, mondván, három hónapja akadályozzák annak az RMDSZ által kezdeményezett határozattervezetnek a megvitatását, melyben a szövetség népszavazást írna ki a légszennyezés ügyében.

Az biztos, hogy amennyiben nem lesz egy erősebb civil nyomás, akkor úgy néz ki, a környezetvédelmi ügynökségnek nem lesz gondja azzal, hogy kiadja az újabb engedélyt. A civilek pedig nehéz helyzetben vannak, mert közvetlen adatok alig-alig vannak, gyanú azonban egyre több.

szekelyhon/kronika/marosvasarhelyiradio