Hogyan kerül az utcára a kutya? Hogyan segÃthetünk nekik és a menhelyeknek? Hogyan elÅ‘zhetjük meg a bajt? Mi az a foster, és hogy válhatok azzá? ÖsszeállÃtás a helyzetrÅ‘l és a lehetÅ‘ségekrÅ‘l.
Gergely Borbála
Számos szervezet és Facebook-oldal szakosodott arra, hogy a gazdátlan, talált kutyáknak igyekezzen befogadót vagy gazdát találni. Ez nem csoda, mert a Romániától nyugatabbra eső országokhoz képest megdöbbentő mennyiségű eb kóborol az erdélyi városokban (településenként nagyjából 200-250), Bukaresten és környékén pedig sokezres ez a szám.
A menhelyek szÃnvonala pedig számos esetben sokkolóan alacsony, egy-egy kisebb városban pedig egyáltalán nincs. Kutyát láncon tartani az erre vonatkozó törvények ellenére is teljesen általános szokás (Kolozsvár belvárosában is látni erre számos példát), ahogy az is elfogadott mentalitás, hogy agyon kell ütni Å‘ket, ha öregszenek vagy „rosszakâ€. A kutyaiskola szó pedig a legtöbb esetben vagy egekig szökÅ‘ szemöldököket, vagy nevetést, vagy dühös, mióta fontosabb az állat az embernél-tÃpusú reakciókat vált ki – pedig sok esetben megelÅ‘zné a bajt. Olvasd el a teljes sztorit
Fotó: B.D.T.
A fás legelÅ‘k formai elismerését és azok európai irányelvekbe való megjelenÃtését sürgették a civil és szakmai szféra képviselÅ‘ Brüsszelben. A szakértÅ‘k szerint a fás legelÅ‘ket, mint évszázados területhasználati módokat, a Közös Agrárpolitika (KAP) vidékfejlesztési programjaiba is be kell kapcsolni a kimagasló ökológiai, kulturális és műemlék értékeik miatt.
A Pogány-havas Kistérségi Társulás, a Birdlife Europe és a European Forum on Nature Conservation and Pastoralism elnevezésű civil szerveződések november 17-én közösen tartottak szakmai szemináriumot az Európai Parlamentben a fás legelők helyzetéről, melynek Sógor Csaba erdélyi, Clara Aguilera spanyol és Catherine Bearder brit EP-képviselők voltak a házigazdái. A találkozó témájáról erdélyi vonatkozásban Hartel Tibor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense tartott szakmai áttekintést.
Az eseményen elhangzott, hogy a fás legelÅ‘k olyan élÅ‘helytÃpust és területhasználati módot jelentenek, amelyek évszázadok óta léteznek pl. az erdélyi hagyományos paraszti kultúrában is. A fáknak fontos szerepe volt e helyi közösségek mezÅ‘gazdaságában, közvetlen módon (tápanyag forrásként a terméseikkel, leveleikkel vagy a faanyaggal) és közvetett módon is (árnyékot biztosÃtottak a legelÅ‘ állatoknak, leveleikkel a talajt gazdagÃtották).
Hartel Tibor kifejtette: a fás legelÅ‘k tipikusan olyan tájelemek, amelyek a gyepen szétszórtan álló fákat, illetve bokrokat tartalmaznak. Mivelhogy átmeneti struktúrák a nyÃlt fátlan legelÅ‘ valamint a zárt erdÅ‘ között, és legeltetés zajlik rajtuk, ezért egyszerűen “legelÅ‘nek†nevezik Å‘ket, és ezzel a névvel kerültek be a törvényekbe is – hangsúlyozta.
Az egyetemi tanár kitért arra, hogy a “legelő†hagyományos jelentésében a fás elemek is természetesen jelen voltak, a mai törvényi definÃciók szerint azonban a “legelő†csak a gyeptakarót jelenti. “A fák és cserjék szolgáltatásainak a lassú elhanyagolása oda vezetett Európa szerte, hogy a fás elemek szinte teljes mértékben eltűntek a legelÅ‘krÅ‘l és az erdÅ‘be szorultak. Egy tipikus nyugat európai agrártáj tehát fátlan legelÅ‘ket és szántóföldeket, valamint zárt erdÅ‘ket (ahol a legeltetés tilos) tartalmaz” – mutatott rá Hartel Tibor, aki szerint az elsÅ‘ igen fontos problémát a fogalmak pontos használatának hiánya jelenti. Úgy véli, a „fás legelő†(angolul „wood-pastureâ€) fogalom pontos definiálása és használata az európai uniós politikákban, mint például a KAP-ban, fontos elsÅ‘ lépést jelent a szociális-ökológiai értékeiknek az elismerésében, megértésében és fenntartásában.
A szakértÅ‘ szerint a jelenlegi KAP ezeket a fákat gyakorlatilag ellehetetlenÃti, például azáltal, hogy a koronájukat nem tekinti jogosult elemeknek a területalapú támogatásokban. Mint mondta, ez az uniós szabály a 3/2015-ös SürgÅ‘sségi Kormányrendeletben került be a román jogrendbe és 2018-tól lép érvénybe. Az is jellemezÅ‘, hogy a KAP teljes mértékben elhanyagolja az öreg fákat, Ãgy ezeket a kulcsfontosságú tájelemeket erdészeti engedéllyel kivágják.
Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselÅ‘ az eseményen elmondta: a Pogány-havas Kistérségi Társulással közösen korábban is szerveztek Brüsszelben olyan szakpolitikai szemináriumot, amely szintén a hagyományos gazdálkodás védelmét hangsúlyozta. Mint mondta, arra próbálták korábban felhÃvni a figyelmet, hogy a hegyi kaszálók Európa leggazdagabb növénytársulásai közé tartoznak, amelyeket meg kell védeni. Ez alkalommal pedig azt kérik, hogy a fás legelÅ‘k helyzetét az európai döntéshozók is tárgyalják újra, annak ellenére, hogy a tagállamoknak is van mozgástere ebben a kérdésben.
“Az erdélyi emberek megtanulták a KAP elÅ‘nyeit használni és az elÅ‘Ãrásoknak megfelelÅ‘en cselekedni, viszont nagyon fontosnak tartjuk, hogy az európai döntéshozók is tiszteletben tartsák a helyi környezeti szempontokat. Egyértelmű európai irányelvekre van szükség a fás legelÅ‘k formai meghatározásához, azért, hogy megvédjük az agrár-ökoszisztémák egyensúlyát és azért, hogy az európai támogatások figyelembe vegyék a több évszázados mezÅ‘gazdasági hagyományainkat” – fogalmazott Sógor Csaba.
közlemény
photo by matka_Wariatka via shutterstock.com
Ha fogyni szeretnénk, vagy egyszerűen csak egy egészségesebb étrendre áttérni, könnyen úgy érezhetjük, hogy túlterhel bennünket az a rengeteg információ, ami a témában a rendelkezésünkre áll. Az az érzésünk, hogy pár havonta újabb és újabb „csodadiéta†bukkan fel. Van megoldás?
Joe Wicks 30 éves testépÃtÅ‘, akinek 479 ezer Instagram követÅ‘je van, elhatározta, hogy rendet tesz az információk rengetegében. Wicks a The Telegraph-nak beszélt a programjáról, a 90-Day SSS Plan-rÅ‘l (90 napos SSS terv), és azokról a fitnesz- és egészséges étrendhez köthetÅ‘ mÃtoszokról, amelyekre szeretne rácáfolni. Ezeket hét pontban foglalta össze.
1. Nem a zsÃr az ellenség
Az emberek gyakran megrémülnek a zsÃrtól és teljesen kitiltják az étrendjükbÅ‘l, pedig csak mérsékelten kellene fogyasztaniuk. Kezdd a napot kókuszolajban sült tojással, egy kis lazaccal és avokádóval, Ãgy biztosÃthatod, hogy a szervezeted elegendÅ‘ kalóriát kap.
Nyugalmi állapotban a zsÃrt „üzemanyaggá†égetjük, szóval add meg a szervezetednek, amire szüksége van – csak ne told a cukrot és a szénhidrátot egész nap.
2.A lékúra nem megoldás
Azért van ennyi ilyenféle diéta, mert nem működnek. Azért kell újra és újra végigcsinálniuk az embereknek, mert nem fenntarthatóak. Hogy lehet azt állÃtani, hogy egy üveg gyümölcslé egészségesebb, mint egy tál karfiol, spenót, vagy brokkoli? Ez felháborÃtó.
Az emberek azért vásárolják ezeket, mert le akarják rövidÃteni a folyamatot, és az utolsó pénzüket is ezekre a diétákra költik, mert azt hiszik, Ãgy sovánnyá válnak. De valójában egyáltalán nem.
Nem dolgoznak, mert éheznek és nincs elég energiájuk. És amint újra elkezdenek normálisan étkezni, visszaszedik azokat a kilókat, amit előtte leadtak.
photo by Grethe Casson via shutterstock.com
3.Simán fogyaszthatsz szénhidrátot este 6 után, ha edzel
Ha este 9-kor jársz az edzőterembe, és szeretnél enni este egy tál rizst, akkor egyél egy tál rizst – ennyire egyszerű.
Egy nagy intenzitású edzés után a szervezetbÅ‘l kiürül a glikogén, és Ãgy több cukorra van szüksége.
Az időpont nem faktor, nincs hatása: a tested nem tudja, hogy este 5 vagy este 7 óra van.
4. Nem kell drasztikusan csökkenteni a kalóriabevitelt ahhoz, hogy fogyhass.
Az emberek azt gondolják, hogy ahhoz, hogy zsÃrt égessenek el, egy nagy kalóriacsökkenést kell elÅ‘idézniük, Ãgy mindössze 1200 kalóriát fogyasztanak naponta, és Ãgy egy hét alatt 3-4 kg-t veszÃtenek.
De aztán, amikor legközelebb étkeznek, valami ilyesmit gondol a testük: „oh, adtál nekem enni, akkor inkább teljesen elraktározom, mert lehet, hogy nem fogok kapni megint egy hétigâ€.
Mindössze egy kis kalóriacsökkentésre van szükség az étkezésen és a testmozgáson keresztül. Minél többet mozogsz, annál többet ehetsz. Mozogj egy kicsit reggelente, Ãgy többet ehetsz napközben, és nem romlik el a kedved az éhezéstÅ‘l.
5. Akkor is fogyhatsz , ha policisztás petefészek szindrómád van, vagy akár akkor is, ha pajzsmirigyproblémád. Ezekben a helyzetekben sem kell megrémülni.
6.A testmozgás mellett nem ehetsz bármit, amit csak megkÃvánsz
Ha mozogsz, akkor is figyelmesnek kell maradnod azzal kapcsolatban, hogy mit eszel, figyelni kell a zsÃr-, protein- és szénhidrátbevitelt. Az energiaszükségletedhez kell igazÃtani az étrendedet.
Kicsit többet kell enni az edzések napján, és valamivel kevesebbet a pihenőnapokon. Képzeld azt, hogy egy motor vagy: nem indulnál hosszú útra féltankkal, és nem töltenéd fel teljesen, ha csak a sarki boltig mész.
7. Ne foglalkozz olyasmivel, ami a „diétás†szót tartalmazza
Hagyj a fenébe mindent, ami azzal kezdÅ‘dik, hogy „diétásâ€. Ha nem tudod elképzelni magadról, hogy egy vagy két évnél tovább csináld ezt, akkor csak az idÅ‘det pazarlod. Ne diétázz és ne foglalkozz a hóbortokkal. Edd a megfelelÅ‘ dolgot a megfelelÅ‘ idÅ‘ben, és a tested sokkal boldogabb lesz.
photo by design36 via shutterstock.com
További tévhitek, hibák:
Rengeteg fogyókúra-recept egy darab összetevÅ‘nek az étrendbÅ‘l való kiszorÃtására fókuszál: ne fogyassz gluténtartalmú eledelt, ne fogyassz tejterméket, ne fogyassz cukrot, ne fogyassz húst! Megeshet, hogy ez kezdetben segÃthet leadni néhány kilót, de gyakori eset lesz, hogy a szervezetet ezáltal megfosztjuk valamilyen fontos tápanyagtól. Ráadásul a glutén- vagy laktózmentes ételek gyakran olyan adalékanyagokkal vannak tele, amelyek egészségtelenebbé teszik az ételt, mint az eredeti változat, úgyhogy ilyesmit megvonni magunktól csak orvosi tanácsra szabad.
Sokan úgy képzelik, a rendszeres testmozgás miatt néha kiérdemelnek egy-egy pihenÅ‘napot, amikor jutalmat érdemel: ergo ehetnek, amennyit csak akarnak, az nem számÃt. Csakhogy ez olyan felelÅ‘tlen hozzáállás, amely hetek, hónapok kemény és következetes munkáját teszi tönkre. A „pihenésnek†is okosnak kell lenni: hetente egy nap lehet könnyű desszerteket fogyasztani stb., de nem szabad túlzásba vinni.
A szakértÅ‘k arra is figyelmeztetnek, hogy a napi szintű (intenzÃv) sportolás sem elég a fogyáshoz, ha a nap többi részében lusták vagyunk. Azaz a fogyás azokon az apróságokon is múlik, hogy ki mennyit hajlandó gyalogolnia napközben, vagy lift helyett hajlandó-e lépcsÅ‘zni.
the telegraph/femcaffe/mindbodygreen
Mégsem lesz újabb autósáv a Szamos mellett Kolozsváron, miután a civilek nyomására Emil Boc polgármester lemondott errÅ‘l a tervrÅ‘l. Az út kiszélesÃtése folytatódni fog, de olyan formában, hogy egy biciklis és egy gyalogos sávot alakÃthassanak ki a folyó mellett. A legjobb az egészben, hogy Ãgy megmaradnak a fák.
A polgármester a napokban hosszan egyeztetett az eredeti tervek ellenzőivel, akik végül meggyőzték, hogy hosszú távon nem kifizetődő az autós-prioritású stratégiai fejlesztés a Szamos mellett.
Az ügy két hete határozza meg a kolozsvári közbeszédet, miután civilek – elbeszélgetve a folyó mellett dolgozó útépÃtÅ‘kkel – megtudták, hogy a polgármesteri hivatal úgy tervezi bÅ‘vÃteni az Erzsébet- és Garibaldi-hÃd közötti útszakaszt, hogy kivágatja a régi fákat, és ezzel a gyalogosok eddig meglevÅ‘ sávja is eltűnik.
A civilek ekkor petÃciót indÃtottak, és tiltakozó-akciót szerveztek, majd sokan elmentek a Polgármesteri Hivatal által szervezett közvitára is, ahol számos érvet soroltak fel a projekt ellen. A polgármester azt Ãgérte akkor, hogy amennyiben az Észak-Nyugati Fejlesztési Ãœgynökség engedi, megpróbálják megváltoztatni az eredeti ötletet, természetesen akkor, ha a városfejlesztésre lehÃvott uniós pénzeket nem kell ezért visszafizetni.
Páll-Gergely Barna. Fotó: Takahasi Miki
Hét apró szárazföldi csigafajt fedezett fel egy nemzetközi (japán, magyar és svájci szakértÅ‘kbÅ‘l álló) kutatócsoport KÃnában. Az egyik legkisebb fajból akár tÃz példány is elférne egy tű fokán: héjuk magassága 0,86 milliméter. A mikrocsigák a világ eddig ismert legkisebb földi csigái közé tartoznak – Ãrták a szakértÅ‘k a ZooKeys cÃmű szaklapban. A Dr. Páll-Gergely Barna, a japán Macumotóban lévÅ‘ Sinsu Egyetem munkatársa vezetésével dolgozó kutatócsoport a KÃna déli részén lévÅ‘ Kuanghszi tartomány talajmintáinak átszitálása során fedezte fel az állatok maradványait. A TOTB a gyergyószentmiklósi születésű Páll-Gergely Barnával beszélgetett, akit egyik barátja álszékelynek hÃv, mert messze csöppent Gyergyótól, és nem is ott nÅ‘tt fel. Ennek ellenére nagyon büszke származására, és Japánban is mindenkinek elmondja, hogy kik azok a székelyek.
kérdezett: Sólyom István
Gyergyószentmiklóson születtél, Pécsen jártál egyetemre, Japánban élsz és kutatsz, KÃnában fedeztétek fel a világ legapróbb csigafaját. Miért épp a csigákkal kezdtél el foglalkozni?
Erre azt szoktam mondani, hogy ez olyan, mint a szerelem. Meg lehet magyarázni, hogy miért érdemes és izgalmas a csigákat kutatni, de elsÅ‘sorban azért csinálom, mert imádom. Nagyjából 5 éves korom óta gyűjtök tengeri csigaházakat, mert azok szép szÃnesek, és nem utolsósorban általában jó nagyok. Gimnazista koromban találkoztam egy nagynevű budapesti csigakutatóval, ErÅ‘ss Zoltán Péterrel, aki rábÃrt, hogy kezdjek el szárazföldi csigákat is gyűjteni. Nem igazán volt nehéz dolga. Ez a szenvedély hamar tudományos érdeklÅ‘déssé változott. Olvasd el a teljes sztorit
