A maniókatermesztés megoldhatná az afrikai éhezést

Fotó: Arthur Chapman/flickr.com

Az éghajlatváltozás, az esős évszakok mind gyakoribb elmaradása következtében egyre több afrikai ország lakosságát fenyegeti éhezés. Főleg számukra biztató annak a tanulmánynak az eredménye, amely számos haszonnövényt összehasonlítva megtalálta a klimatikus viszontagságoknak leginkább ellenálló és bő termést hozó fajt: a maniókát.

MTI-háttér

A kutyatejfélék családjába tartozó cserje (Manihot esculenta) már a XIX. században is fontos tápláléka volt a trópusi területek lakosságának. A Dél-Amerikában őshonos növényt elsősorban ott termesztették, ahol eleve száraz az éghajlat, illetve a lehulló kevés csapadék időbeli megoszlása is bizonytalan. Olvasd el a teljes sztorit

Földművelők miatt tűnhettek el az afrikai esőerdők

Fotó: Wikimedia Commons

A földművelés segíthette elÅ‘ háromezer évvel ezelÅ‘tt, hogy hirtelen eltűnjenek a kiterjedt közép-afrikai esÅ‘erdÅ‘k, amelyeket szavannák váltottak fel – hangsúlyozzák francia kutatók, akik a Science legújabb számában tették közzé tanulmányukat.

Germain Bayon, a plouzané-i Tengeri Kutatások Európai Intézetének geokémikusa kollégáival a Kongó folyó torkolatában magfúrással vett tengeri üledékminták segítségével elemezte az elmúlt negyvenezer év éghajlati viszonyait. A kutatócsoport olyan geokémiai markereket keresett, mint a hidrogén, amelyből a csapadékmennyiségre és a természetes talajerózióra lehet következtetni. A mintákban a kálium és alumínium jelenlétét is vizsgálták. Olvasd el a teljes sztorit

Az afrikai esőerdők ellenállóbbak, mint az amazonasiak

Fotó: [ john ]/flickr.com

Az afrikai őserdők ellenállóbbaknak bizonyulhatnak a klimatikus változásokkal szemben, mint az amazonasi esőerdők – értettek egyet a tudósok egy nemzetközi tanácskozáson.

Afrika fafajtái az elmúlt négyezer évben több klímakatasztrófát is túléltek már, ez képessé teheti őket arra, hogy adaptálódjanak a jövőbeni klímaváltozásokhoz is. Igaz, meg is sínylették a korábbi változásokat, sok faj kihalt, csökkent a biodiverzitás, ám amelyek fennmaradtak, azok a 21. században is nagy eséllyel alkalmazkodni tudnak a tovább változó körülményekhez – állapították meg egy három napos oxfordi konferencián (Climate Change, Deforestation and the Future of African Rainforests). Olvasd el a teljes sztorit

Modellezték az emberi tűzhasználat hatását az afrikai tájra

Fotó: kibuyu/flickr.com

Dél-afrikai kutatók olyan számítógépes modellt dolgoztak ki, amely segített megfejteni, miként formálta az emberi tűzhasználat az afrikai tájat.

MielÅ‘tt az emberi tevékenység általánossá vált volna, a legtöbb tüzet villámcsapás váltotta ki a kontinens esÅ‘s évszaka idején. Amint azonban egyre nÅ‘tt az emberiség létszáma, megszaporodtak a tüzek a száraz évszak idején is, ami megváltoztatta Afrika ökológiáját. “Amikor elkezdtünk műholdfelvételeket gyűjteni, még nyilvánvalóbbá vált, milyen sok tűzeset történt” – mondta Sally Archibald vezetÅ‘ kutató. Olvasd el a teljes sztorit

Mini napelemes teleházak Afrika falvainak

Fotó: Computer Aid

Az internethozzáférési lehetőség egyesek szerint „tönkreteszi” a hagyományos törzsi közösségeket Afrikában – vagy épp ellenkezőleg. Egy brit segélyszervezet, amely számítógépeket javít fel és adományoz a szegény országok lakóinak, kitalált egy projektet, amely eldugott afrikai falvakban is hozzásegítheti az embereket, hogy informálódjanak, tanuljanak vagy éppen vevőt találjanak a terményeikre. Mini napelemes teleházakat telepítettek olyan afrikai településekre, ahol nincs áramszolgáltatás.

Olvasd el a teljes sztorit

A megjósolhatatlan időjárás fenyegeti Afrika mezőgazdaságát

Fotó: Swathi_Sridharan/flickr.com

Szabálytalan esőzések veszélyeztetik Afrika mezőgazdaságát; a csapadékmennyiség a klímaváltozás miatt nem olyankor érkezik, amint azt évszázadok alatt megtanulták a földművesek.

A Dél-afrikai Köztársaság, Zambia és Malawi az elmúlt években bőséges termést arathatott le, és biztosítani tudták az élelmiszert olyan tájakon, ahol gyakori volt az éhínség. Mostanra viszont az esőzések rendszere felborult. Olvasd el a teljes sztorit

Fecskék afrikai útját követik olasz tudósok

Fotó: Hiyashi Haka/flickr.com

Az Észak-Itáliából télre Afrikába repülő fecskék útját követte nyomon egy olasz-svájci tudóscsoport. Háromszáz fecske segítségével sikerült rekonstruálni a migráció pontos útvonalát.

Alig 0,6 grammos műszert erősítettek a madarak hátára, ezzel repültek a fecskék Európából Afrikába, majd ismét vissza északra. A svájci gyártmányú fényérzékelő berendezés a nappalok időtartama alapján tudta bemérni a költözőmadarak célállomásának hosszúsági és szélességi fokát. Olvasd el a teljes sztorit

Hány más életet ér Steve Jobs?

A RIP-elő, köszönetet mondó, sajnálkozó és könnyező státusokat, fotókat még Steve Jobs halálának napján ellensúlyozni próbálta néhány olyan kép, amelyen egy ember távozását milliók szenvedésével és embertelen körülmények közötti elmúlásával állította párhuzamba. Lájkok, share-ek és kommentek tömegesen fejezték ki egyetértésüket. Az egyszeri nethasználó meg csak könnyeit törölgeti: hát mégsem veszett ki a humanitárius érzés az emberiségből?

Rácz Tímea

Nem tudni, honnan indultak ezek a képek, de szűk egy hét alatt a Facebook-tól kezdve az olcsó szórakozást kínáló honlapokig mindent megjártak. Lehet, hogy valamilyen szervezet tagja posztolta először, lehet, valaki, aki tényleg zsigerből gyűlöli az Apple-t és/vagy minden multit. Talán a knowyourmeme.com egyszer kideríti. Azt viszont nehéz elhinni, hogy csupán ezt az egy posztot lájkoló háromezer emberke mind lelkes önkéntes, jótékonykodó, és egy sincs közöttük, aki az iPhone-ján nyomta volna meg a tetszik gombot. Olvasd el a teljes sztorit

Szárazsággal sújtott vidékekre vihetnénk a leszakadt jégtömböket?

Fotó: dnkemontoh/flickr.com

A globális felmelegedés következtében hatalmas jégdarabok válnak le a sarkokon, majd lassan beleolvadnak az óceánba. Eközben Afrikában kirepedezik a föld, nincs egy csepp eső sem, és emberek ezrei pusztulnak el a szárazság miatt. Számítógépes szimulációk azt az eredményt mutatják, hogy el lehetne vontatni az édesvízből fagyott jégtömböket Afrikáig – de vajon be tudjuk-e vállalni?

A művelet, bár nem lehetetlen, sokba kerül, és nehezen kivitelezhető. A tudósok szerint először valamilyen szigeteléssel kellene biztosítani, hogy a jégtömb ne olvadjon el az úton, majd egy vontatóhajóhoz kell erősíteni, amely kb. egy csomós sebességgel képes haladni. A szimulációban a héttonnás jégtömbnek 38 százaléka olvadt el, mire célba ért. Olvasd el a teljes sztorit

A szomáliai éhínség miatt tovább terjedhet Afrikában a GMO-termesztés

Fotó: burningmax/flickr.com

Afrikában eddig erőteljesen GMO-ellenes politika folyt, viszonylag kevés területen termesztettek génmódosított növényeket. Az erősödő éhínség azonban arra kényszerítheti az országokat, hogy nyissanak ebbe az irányba; legutóbb Kenya engedélyezte a génkezelt élelmiszerek importját és termesztését, negyedik országként a kontinensen.

A Business Daily Africa szerint 2014-ben hozhatnak először termést azok a génmódosított kukoricaültetvények, amelyekre idén júliusban adtak engedélyt. Az éhínség Szomáliában pusztít legjobban, viszont Kenya fogadja be a legtöbb menekültet a katasztrófasújtott vidékekről. Olvasd el a teljes sztorit