Október 4. az állatok világnapja

“Panthera pardus orientalis Colchester Zoo (1)” by William Warby – Flickr. Licensed under CC BY 2.0 via Commons.

A kevésbé szem előtt lévő, veszélyeztetett fajokra és a természetes élőhelyek megóvásának fontosságára hívja fel a figyelmet a Természetvédelmi Világalap (WWF) az állatok világnapja alkalmából.

Olvasd el a teljes sztorit

Betiltották Hollandiában a vadállatok használatát a cirkuszokban

“Female animal trainer and leopard, c1906” by Photo Crafts Shop of Denver. – This image is available from the United States Library of Congress‘s Prints and Photographs division under the digital ID cph.3c17923. Licensed under Public Domain via Commons.

Szeptember 15-étől Hollandiában életbe lépett az a törvény, miszerint tilos a vadállatok használata a cirkuszokban.

Olvasd el a teljes sztorit

Az állatok klónozása ellen foglalt állást az Európai Parlament

Az Euurópai Parlament a mezőgazdasági céllal tartott állatok klónozásának, a klónozott állatok utódaiból készült termékeknek és azok uniós importjának betiltása mellett foglalt állást kedden, szigorítva az Európai Bizottság által benyújtott javaslatot.

Olvasd el a teljes sztorit

Kiszabadított kiselefánt az anyjával találkozik 3 év után (videó)

Három évig volt távol anyjától ez a most hétéves kiselefánt, de ahogy ismét találkozott vele, megismerték egymást.

Olvasd el a teljes sztorit

Az év találmánya: az állatkísérleteket ki lehet váltani egy pici kütyüvel

Egy bio-mikrokészülékkel ki lehet váltani az állatkísérleteket. A Londoni Design Múzeum az év legjobb tervezésének választotta a kütyüt, amely az emberi sejteken teszteli a kozmetikai termékeket, ugyanakkor egyéb orvosi felhasználási lehetőségei is vannak.

Olvasd el a teljes sztorit

5200 bárány pusztulhatott el egy Romániából Jordániába tartó hajón

A VIER PFOTEN állatvédő szervezet kiadott egy közleményt, amelyben arról informál, hogy nemrégiben 13 000 juhot pakoltak hajóra a midiai kikötőben, hogy Jordániába szállítsák őket. Ebből legalább 5200 pusztult el, mivel a nyolc napos út során nem kaptak élelmet és vizet. Az exportáló cég meg nemes egyszerűséggel a tengerbe dobatta a tetemeket.

Egy juhtenyésztő egyesület elnöke azt nyilatkozta a Vier PFOTEN-nek, hogy az elhullt állatok aránya tulajdonképpen jóval több, a szállítmány mintegy 85%-a pusztult el, azaz körülbelül 11 000. Az állatvédő szervezet nyomozása kiderítette, hogy egyes bárányok már a hajóra való felpakolás előtt is betegek voltak, nem volt rajtuk az azonosításhoz kötelező füljelző, amikor még az őket a hajóhoz szállító kamionokban voltak. Az állatok a Holder Trade nevű vállalat tulajdonában voltak, ez egy olyan cég, amely évi hat millió eurós üzleti forgalommal bír, és évente több mint 120 000 juhot és 4000 marhát exportál különböző nyugat-európai, afrikai és közel-keleti célpontokra. A VIER PFOTEN birtokában vannak olyan videófelvételek, melyek elhullott állatokat mutatnak, illetve felvétel a hiányzó füljelzőkről is.

„Megtudtuk, hogy ez a cég országszerte mindenhonnan vásárol fel állatokat, hogy aztán külföldre eladja Å‘ket. Így, mire a kikötÅ‘be érnek, az állatok már kimerültek, hiszen sokszor nagy távokat tesznek meg egy raktérben, az ország egyik felébÅ‘l a másikba” – mondja Gabriel Păun, a VIER PFOTEN nemzetközi kampányfelelÅ‘se. „Amikor mi kiérkeztünk, a legtöbb állat már fent volt a hajó fedélzetén. Úgy tűnt, hogy azoknak az állatoknak, amelyek a teherautókban maradtak, az exportját visszautasították, így nem tudni, hová kerülnek. Azonosítók nélkül ez a transzport abszolút illegális.” Păun a TOTB megkérdezésére azt mondta, egyáltalán nem biztos, hogy az állatok éhen haltak, szerinte ez csak a hivatalos verzió. Az állatvédÅ‘ úgy véli, inkább a kéknyelv betegség állhatott fent, erre utalnak azok a beteg állatok, amelyek nem voltak fent a hajón.

Az is különös, hogy az eset azután nyolc héttel történt, hogy a jordániai mezÅ‘gazdasági minisztérium korlátozásokat vezetett be a romániai állatszállítmányokra, mivel 2014-ben kitört nálunk a kéknyelv betegség. A jordániai parti Å‘rség most jelezte a hajónak, hogy az állatok nem érhetnek partot, így a személyzet a vízbe hajigálta a tetemeket. Ez a gyakorlat törvénytelen és gusztustalan, a szállító cégektÅ‘l azonban korántsem idegen. Az elhullott állatok betegségeket terjeszthetnek, és természetesen a tengeri élÅ‘világra sincsenek túl jó hatással. Ráadásul gyakran elÅ‘fordul, hogy a tengerparti országok strandjaira egy dögöt sodornak ki a hullámok. Áprilisban telefonáltak nekünk, hogy egy döglött tehén van egy Tel Aviv-i strandon, és egy olyan hajóról került a vízbe, amely Romániából Izraelbe szállított marhákat” – mondja Păun. Elmondta azt is, hogy az ilyen esetekben kiszabható büntetések nagyban függhetnek a nemzetközi vizek szabályozásától, az ezekbe dobott illegális hulladékra vonatkozó szabályoktól, de az Unióból történÅ‘ export során be kell tartani az európai törvényeket, amelyek kimondják, hogy az állatokat a tengeren is megfelelÅ‘ bánásmódban kell részesíteni. Az uniós szabályozás minden nyolc óránál hosszabb utat ebbe a kategóriába sorol, ezek pedig általában nemzetközi szállítmányokra vonatkoznak.

Régen a hajóval, kamionnal, repülővel történő szállításnak nem volt gyakorlata, de a fogyasztói igény növekedése meghozta ezeket. Például Nyugat-Európában a leggyakrabban előforduló szarvasmarha fajták a Charolaise, Black Angus, Red Angus, Blue Belgian vagy a Limousine. Ezekből többet küldenek Kelet-Európába tenyésztésre, vagy hizlalásra. Mivel Románia geopolitikai fekvése igencsak jó, gyűjtőpontként szolgál az Unióba áramló keleti állatok számára.

Sok üzletember nem tudatosítja magában, hogy ezek az állatok élÅ‘lények, és nem termékek elsÅ‘sorban. Ha az állatok elpusztulnak egy hosszú út során, elég nyilvánvaló, hogy szenvednek, a lehetÅ‘ legrosszabb módon, ami egy élÅ‘lénnyel történhet. És akármilyen szigorúak a törvények, ilyen esetek egyre többször fordulnak elÅ‘. Az európai államoknak nem állatokat, hanem húst kellene szállítaniuk. Több ezer állat gyanús halálát pedig megfelelÅ‘en ki kell vizsgálják a hatóságok, és azokat, akik hibáztak, szigorúan felelÅ‘sségre kell vonni” – véli Păun. A VIER PFOTEN szervezet azt szeretné, ha betiltanák a hosszú távokra való állatszállítmányokat. A termelÅ‘k pedig meg kellene találják a módját, hogy olyan húst adjanak a vásárlóknak, amelyhez az állatokat az adott országban nevelték fel. A szervezet szeretné azt is, ha a származási hely fel lenne tüntetve a húsárun, mivel a vásárlók empátiája megmentené az állatokat az ilyen esetektÅ‘l.

via totb.ro

13 évi ketrecfogság után ez az oroszlán először lépett fűre (videó)

Brazíliai állatvédőknek sikerült egy cirkuszi oroszlánt kiszabadítaniuk szűk ketrecéből, amelyben 13 évig tengődött. A Will nevű oroszlánt első körben egy menhelyre vitték Sau Paulo mellé, ahol a szavannák királya a fogság évei után először léphetett fűre. A terv az, hogy ha összegyűl megfelelő mennyiségű adomány, a nagyvárosi környezetből a nagyragadozó vidékre, természetközelibb közegbe kerülhet.

Egyre több szervezet foglalkozik a cirkuszi állatok kiszabadításával, a mutatványokra kényszerített vadállatok látványa pedig egyre több látogatót aggaszt. Dél-Amerikában a közelmúltban 33 illegálisan tartott cirkuszi oroszlánt helyeztek el egy menhelyen, ahol nem szűk ketrecben, hanem egy nagyobb területen tartják őket. Egyre több államban fogadnak el olyan törvényeket, amelyek tiltják vadállatok szórakoztatási célú kihasználását: Kolumbia és Peru már elfogadta ezeket a jogszabályokat, de Görögország és Bulgária is megtette ezt a lépést. Kínában betiltották az állatcirkuszokat és az állatkertek szabályozását is szigorította még 2011-ben. San Francisco városában múlt hónapban mondtak nemet az egzotikus vadállatokat felhasználó szórakoztatóiparra. Kalifornia több városa is szigorította a cirkuszokra vonatkozó rendeleteket, Los Angeles és Oakland leállította az elefántmutatványokat, miután betiltotta az állatok fegyelmezésére használt eszközöket. Romániában még nincsenek ilyen intézkedések, a cirkuszi előadásokon továbbra is tárgyakként használnak vadállatokat.

Forrás: Upi via totb.ro

Új-Zéland érző lényekként ismerte el az állatokat

Fotó: Marji Beach – flickr

Új-Zéland az emberekhez hasonlóan “érzÅ‘ lényekként” ismerte el egy törvényben az állatokat. Az állatvédelmi törvény kiegészítÅ‘ jogszabályában így konkrétan szerepel, hogy az állatok is érezhetnek pozitív és negatív érzelmeket, így fájdalmat és szorongást is.

Olvasd el a teljes sztorit

Állatkínzó pszichopaták kutattak állami pénzen Amerikában

Botrány robbant ki a nebraskai Szövetségi Húsállatkutató Központban (US Meat Animal Research Center), miután kiderült: éveken, évtizedeken keresztül brutális állatkísérleteket végeztek itt. A New York Times hosszas cikkben számolt be a vérfagyasztó részletekrÅ‘l – írja a 444.

Olvasd el a teljes sztorit

Fur the people: a TOTB oknyomozása a szőrmekereskedelemről

Illusztráció:Ionuţ Dulămiţă

A prémbÅ‘l és a valódi bÅ‘rbÅ‘l készült luxustermékek elkészítéséhez számtalan állatot kínoznak és ölnek meg. Miért költenek az emberek olyan termékekre, amelyre igazából nincs is szükségük, és amelyek gyártásának hátterében mindennaposak a kegyetlen, állatkínzó praktikák? A “civilizált Európa” országain végigutazva, egy pénzrÅ‘l, marketingrÅ‘l, emberekrÅ‘l és állatokról szóló történet körvonalazódik. A fogyasztók igazi bÅ‘r iránti fetisizmusából az állatfarmok és a luxus-divatházak nyernek. Az iparág nyersanyagtermelÅ‘i országról országra vándorolnak, amint valahonnan a törvények szigorítása miatt kiszorulnak, olyan helyet keresnek, ahol a törvénykezés megengedÅ‘bb: mint amilyen Románia. “A történet végére azt is megértettük, nemcsak a gazdagok járulnak hozzá ennek az iparnak a fenntartásához, hanem mi mindannyian” – Laura ÅžtefănuÅ£ riportja.

Olvasd el a teljes sztorit