Kihaló fajok a vatikáni Szent Péter katedrális falán

A vatikáni Szent Péter katedrálisra vetítették veszélyeztetett fajok felvételeit Ferenc pápa támogatásával Racing Extinction című dokumentumfilm készítői.

Olvasd el a teljes sztorit

Az emberiség is kihalhat a legújabb, hatodik kihalási hullám során

Illisztráció
Forrás: “Noahs Ark” by Edward Hicks – http://www.cs.berkeley.edu/~aaronson/zoo.html. Licensed under Public Domain via Wikimedia Commons.

Legalábbis ennek nagy az esélye amerikai tudósok szerint, akiknek a Science Advances című lapban jelent meg erről publikációjuk.

Olvasd el a teljes sztorit

15 éven belül kipusztulhat a világ legkisebb delfinje

Tizenöt éven belül kipusztulhat a világ legritkább és legkisebb delfinjeként ismert maui delfin, a hector delfin Új-Zéland partjainál honos egyik alfaja, amennyiben nem születnek megfelelÅ‘ intézkedések a megmaradt állomány megóvása érdekében – állapította meg egy új kutatás.

A természetvédők szerint a súlyosan veszélyeztetett maui delfinek száma mára mindössze 43-47 egyedre csökkent és ezek között nagyjából tíz termékeny nőstény található.

„Two Maui’s dolphins“ von ©Department of Conservation, New Zealand. – Image, displayed on this page with the caption “Maui’s dolphin is the world’s smallest and rarest dolphin”. Licensing info. Confirmation of DOC copyright.. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 nz über Wikimedia Commons.

A természetvédÅ‘k a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) tudományos bizottságának San Diegó-i találkozóján ismertették az eredményeiket – adta hírül a BBC News.

Barbara Maas, a Nabu veszélyeztetett fajok védelmével foglalkozó részlegének vezetője rámutatott, hogy Új-Zélandnak muszáj változtatnia mostani hozzáállásán, amely a halászipar érdekeit helyezi előtérbe a biológiai sokféleség megőrzésével szemben, és meg kell végre óvnia a delfinek élőhelyét egyebek közt a halászhálók és a kőolaj, valamint a földgáz-kitermelés okozta pusztítástól.

A szakember szerint amennyiben ez nem történik meg, akkor a maui delfin kihalása “nem lehetÅ‘ség, csupán idÅ‘ kérdése lesz”. Az új-zélandi környezetvédelmi miniszter szóvivÅ‘je szerint csak azután fognak nyilatkozni az ügyben, hogy egy tudományos bizottság júniusban benyújtja a témával kapcsolatos eredményeit és ajánlásait.

A maui delfinek száma az 1970-es éve óta csökken. A kutatók szerint az eresztőhálós és vonóhálós halászat jelenti a legnagyobb fenyegetést az állatokra nézve: évente nagyjából öt delfin esik ezek áldozatául. 2010-2011-ben a hector delfin alfajának nagyjából 59 példányát számolták össze. Az új-zélandi kormány 2012-ben, majd 2013-ban is szigorította az eresztőháló használatára vonatkozó előírásokat, ám a környezetvédők szerint ezek az intézkedések nem érnek el elég messzire. Az IWC tudományos bizottsága a maui delfinek teljes körű védelmére szólított fel az elmúlt évben.

Forrás: BBC via MTI

A dementorok léteznek! Bizarr és gyönyörű új fajokat fedeztek fel a Mekongon

“Ampulex dementor holotype” by Bernard Schurian – Ohl M, Lohrmann V, Breitkreuz L, Kirschey L, Krause S (2014) The Soul-Sucking Wasp by Popular Acclaim – Museum Visitor Participation in Biodiversity Discovery and Taxonomy. PLoS ONE 9(4): e95068. doi:10.1371/journal.pone.0095068. Licensed under CC BY 4.0 via Wikimedia Commons.

A délkelet-ázsiai Mekong-folyó mentén tavaly 139 “bizarr és gyönyörű”, korábban ismeretlen fajt, köztük egy tollas korallt, a világ második leghosszabb rovarát és egy törpedenevért fedeztek fel tudósok, jó néhány ezek közül már most veszélyeztetett – közölte szerdán a Természetvédelmi Világalap (WWF), a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete.

A Varázslatos Mekong című jelentés 90 növény-, 23 hüllő-, 16 kétéltű-, kilenc hal- és egy emlősfajt sorol fel. A lenyűgöző és eddig ismeretlen élőlények listáján szerepel továbbá egy tollas korall (Ovabunda andamanensis), amelynek a legközelebbi élő rokonai Afrikában találhatóak, négy molylepkeféle, amelyet thai hercegnők után neveztek el, és egy színét változtató tüskésbékafaj is.

Ezekkel a Mekong-folyó vízgyűjtő területén 1997 és 2014 között felfedezett fajok száma 2216-ra növekedett, vagyis a Laoszt, Mianmart, Thaiföldet és Vietnamot magában foglaló régióra átlagosan heti három új faj felfedezése jut.

A Thaiföldi Ampulex dementor darázs közönségszavazás útján kapta a nevét az ismert Harry Potter-könyvek rettegett karakteréről. A darázs mérgével először megbénítja áldozatát, majd élve felfalja.

A föld második leghosszabb rovara egy 54 cm hosszú botsáska, amelyre egy észak-vietnami falu közelében bukkantak rá. Arra a rejtÅ‘zködÅ‘ kígyófajra pedig, amelyre tavaly találtak rá Kambodzsában, jellegzetes “repülÅ‘ denevér” mintázata segít beolvadni a természetes élÅ‘helyéül szolgáló mohás fák kérgei közé.

Hasonlóan félelmetes a különlegesen hosszú agyarakkal rendelkezÅ‘ nagyfogú alpesidenevér, amelynek sokkal több félnivalója van az embertÅ‘l, mivel hamarosan elveszítheti laoszi élÅ‘helyét az ott zajló kÅ‘fejtés és gátépítés következtében. A mindössze néhány centiméter testhosszúságú Hypsugo dolichodonnal a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai, Görföl Tamás és Csorba Gábor – kanadai és vietnami kutatókkal együttműködve – gazdagították a világ emlÅ‘sfajainak listáját.

Egy Mianmarban talált új gőtefaj ugyancsak veszélyeztetetté válhat, mivel egyetlen szaporodási helyét jelenleg egy építkezési veszélyezteti. A nemzetközi kisállat-kereskedelem is kivetette rá a hálóját, mert két más gőtefajjal együtt a krokodilgőte is egyre keresettebb árucikk az ázsiai kisállatüzletekben. Két nemrégiben felfedezett orchideafaj ugyancsak feltűnt az illegális kereskedelemben.

Forrás: MTI

Ha lesznek autópályák, azok nem fognak ártani a környezetnek – garantálja a WWF

photo by Irina Kuzmina via shutterstock.com

Nemrég a szállítási minisztérium bemutatta a közúthálózat-fejlesztési tervet, az úgynevezett Masterplant, amelyben 2030-ig 1300 kilométernyi autópálya megépítését ígérik. Fontos tudni, hogy az infrastrukturális beruházások során a vadvilág biztonságban lesz – írja a WWF Románia közleménye.

A szervezet tudatja, hogy a kétéves tervezési munkálatokban részt vettek a szakembereik, így minden közúti, vízi vagy vasúti vonal kialakítása során figyelembe vették az ország élővilágát. A tervezésben kizárólag a WWF képviselte a környezetvédelmi szempontokat, és számos javaslatot fogadtatott el annak érdekében, hogy az építkezések során ne sérüljön az érintett területek biodiverzitása.

Európa más országaihoz képest Romániában még mindig rendkívül nagy a fajgazdagság, ez azonban könnyen változhat, amennyiben emberi beavatkozással feldaraboljuk ezen fajok élőhelyeit. Ezeket az élőhelyeket csak akkor lehet egyben tartani, ha az infrastrukturális beruházások terén mind az állami, mind a magánszereplők tiszteletben tartják a hazai és nemzetközi ökológiai hálózatok meglétét.

A Masterplan első változatát 2012 októberében publikálták, ebben még figyelmen kívül hagytak minden biodiverzitást megőrző szempontot. A WWF akkor elkészített egy listát, amelyet benyújtott az illetékes minisztériumnak megvitatásra. A WWF több ízben találkozott az AM POST képviselőivel, valamint a tervezet elkészítésével megbízott cég embereivel, ennek eredménye, hogy 2014 második felére a Masterplan környezetvédelmi jelentése más fő indikátorok között jegyezte a biodiverzitás megőrzésének fontosságát, a végleges terv pedig a WWF szinte összes javaslatát magában foglalja. Ezek közül a legfontosabbak:

– az útvonalak újratervezésre, hogy a közlekedési projekt ne legyen negatív hatással semmilyen védett területre nézve (beleértve a Natura2000-es területeket is), az erdÅ‘s területekre, sÅ‘t, olyan nem-védett területekre nézve sem, ahol védett fajokat tartanak nyilván.

– a vizák (3-4 méter nagyságú, 5-600 kilogrammot is elérÅ‘ tengeri hal,a amely iváskor felúszik a Dunán) élÅ‘helyeinek megÅ‘rzése a vízi közlekedés során.

– a tervben elfogadták, hogy a vízi közlekedés veszéllyel lehet a dunai fajgazdagságra.

– prioritási szemponttá tették az utak építése során a non-struktruális építkezéseket, illetve a zöld övezetek létrehozását (állati átjárók, folyosók, alagutak stb.).

– a közlekedési projektek kivitelezési ütemtervének kidolgozásakor nemcsak a biodiverzitás felméréséhez szükséges idÅ‘t, hanem ennek költségeit is figyelembe fogják venni.

– az építkezések során figyelembe kell venni a klímaváltozás csökkentéséhez való hozzájárulást, azzal, hogy elkerülik a fakivágásokat, vagy megÅ‘rzik a nedves területeket.

„Az Európai Unióban számos példa van arra, hogyan kell megoldani, hogy a közlekedési infrastruktúrában végbemenÅ‘ megvalósítások minimális környezeti kárt okozzanak. Noha többletköltséget jelentenek, fontos, hogy létrehozzanak átjárókat, folyosókat, alagutakat, hangszigetelÅ‘ megoldásokat, védÅ‘hálókat stb. Ezek az intézkedések nem csupán a fajok védelmét, hanem az emberi egészség megÅ‘rzését is szolgálják, valamint jelzik, hogy a közpénzeket felelÅ‘sen költjük el” – írja a szervezet közleménye.

A WWF ugyanakkor jelzi, a jövőben sem szeretne pusztán a környezetvédelem terén maradni, hanem igyekszik odafigyelni, hogy a most papírra vetett dolgok majd meg is valósuljanak.

A módosított Masterplan szerint az 1 300 kilométer új autópálya mellett 2030-ig további 1 877 kilométer gyorsforgalmi út, 3 147 kilométer regionális útszakasz és 67 terelőút kerül megépítésre. A szállítási minisztérium szerint a Masterplanban szereplő közúti infrastrukturális fejlesztések költségei elérik a 26,48 milliárd eurót, ennek felét az autópálya-építések teszik ki.

A vasúthálózat fejlesztését illetően a tervek szerint 3 219 kilométernyi vasúthálózat és 1 131 kilométer ipari vasútvonal felújítását tervezik 2030-ig uniós forrásokból, emellett 2030-ig több mint ezer kilométer gyorsforgalmi vasút létesítése is szerepel a Masterplanban.

Fotók a bukaresti vadonból: a metropoliszban élő állatok élete télen

Erdei fülesbagoly

Cristian Vasile fotós egy új projektje azt célozza, hogy bemutassa: Bukarestben is, ahol nem gondolnánk, rengeteg faj él többnyire rejtőzködve az emberek elől, de türelemmel, kitartással lencsevégre kaphatók.

Olvasd el a teljes sztorit

Csak mi lehetünk ennyire hülyék: felfaljuk saját létfenntartó rendszerünket

Az emberiség felfalja a saját létfenntartó rendszerét, olyan mértékben fogyasztva és rombolva a környezetet, amire még nem volt precedens az utóbbi tízezer évben.

Olvasd el a teljes sztorit

Tudtad, hogy Dél-Erdély mennyire értékes természeti terület? A WWF felmérte, és megőrizné

Fotó: Hartel Tibor

A WWF Románia 2001 óta vizsgálja a Hortobágy-fennsík és Nagy-Küküllő által közrefogott területet, nemrég pedig összesítették az itteni vizsgálatok eredményeit. A kutatók szeretnék felhívni a figyelmet ezekre az élőhelyekre, amelyek sok esetben Európában egyedinek számítanak.

A vizsgálatok a Természetért és Helyi Közösségekért – Hortobágy – Nagy-Küküllő – Olt térségi Natura 2000-es terület integrált menedzsmentje címet viselő projekt a WWF Románia legnagyobb konzervációs törekvése. A terület, amit lefed, a Duna-delta után a legtöbb védett területet magába foglaló térség: hét Natura 2000-es területet foglal magába és még három országos érdekeltségű védett területet. A szakértők leltárba vették az ezeken a területeken fellelhető flórát és faunát, ez alapján készítik el az egész térség menedzsmenttervét.

Az erdélyi dombvidék az egyik legfajgazdagabb térség, és nagy biológiai sokféleséggel rendelkezik. Például ebben a térségben található Románia molyhos tölgy erdeinek háromnegyede (80 000 hektár), ez pedig Erdély emblematikus növénye. Ezek dűlős helyeken, déli fekvéssel terülnek el, és olyan ritka növényeknek adnak otthont, mint az orchideák, íriszek és kőrisek. A reprezentatív területeken, mint Keresd (Criș) és Erzsébetváros (Dumbrăveni) közelében, a természeti rezerváció megőrzésére A keresdi molyhos tölgy erdő és Az erzsébetvárosi molyhos tölgy erdő munkaprojekteket dolgoztak ki.

Egy másik fontos típusú erdősége a térségnek az égerekből és kőrisekből álló sarjerdő. Ennek nagyon fontos szerepe van az árterületeken az iszap megkötésében, a vizek lassításában és a partok eróziójának lassításában.

A fás legelők jelenléte is igen erős, ez az erdélyi táj másik jellegzetessége, ezek olyan tájelemek, amelyek magas kulturális és környezeti, nemzetközileg elismert értékekkel rendelkeznek. Évszázadok emberi tevékenységének köszönhetően alakult ilyenné a táj (kaszálások, legeltetések). Ezeken a legelőkön leggyakoribb fajként a tölgy, a gyertyán, a vadalma- és vadkörtefa van jelen, de néha a bükk is megjelenik. A fák mérete néha hatalmas, a legnagyobb ismert fa Mirkvásár (Mercheașa) közelében van, 9 méteresnél nagyobb törzskörmérettel. Európai szakértők szerint nekünk vannak a legkiterjedtebb fás legelőink a kontinensen.

Flóra és fauna

A szakértők 26 denevérfajt és 225 madárfajt azonosítottak a vizsgált területen, ez azt jelenti, hogy az országban található fajok 60%-a jelen van itt. Körülbelül negyede ezeknek a fajoknak a hégeni (Brădeni) tó mellett, vagy szomszédságában jelen van. A tó méretarányaiban ugyan csak kis részét teszi ki a területnek, mégis nagyon fontos, mert optimális élőhelyet biztosít a madarak számára. A közönséges pelikántól (Pelecanus onocrotolus L) a jegesrécén (Clangula hyemalis) át számos faj lakozik itt, beleértve a térség légritkábbjait is: a szürke lilét (Pluvialis squatarola), amely hosszú és vékony csőrével fuvolázás-szerű hangokat hallat, vagy a halfarkas (Stercorarius skua) nevű ragadozómadarat. De él itt az Európában veszélyeztetett fajként számon tartott békászó sas is, amely fokozatosan veszíti el az életterét a fakivágások miatt, valamint mezei haris is, amit az elektromos kaszálás foszt meg élőhelyétől.

Halfarkas

A terület nagyon gazdag kétéltű-állománnyal rendelkezik, itt él a legnagyobb összefüggő populációban a sárgahasú unka (Bombina varegata), amely a nyugat-európai dombságokról eltűnőben van, valamint az Európában ma már ritka erdei béka.

Az emlősök közül él itt medve, vadmacska, hód és vidra, de farkas is, aminek európai populációja igencsak megcsappant. A kutatók 100-nál kevesebb vidrát találtak, ez a kis szám a folyók szennyezésének, a gátépítéseknek és a mederszabályozásoknak köszönhető leginkább. A farkasok létszámának csökkenése az erdők kivágásának köszönhető. A medveállomány jelentős, de szűk, erdei területekben koncentrálódik, és könnyen megtörheti a fakitermelés és legeltetés.

A Segesvár – Nagy Küküllő Natura 2000 területnek rendkívüli, nemzetközileg is fontos tudományos jellege van. Ez értendő mind a tájképre, mind a fajgazdagságra. A terület körülbelül 30%-ban van erdőkkel borítva, 26%-ban találhatóak itt legelők, a szántóföldek körülbelül 15%-ot tesznek ki, a beépített terület pedig 3–5% közötti. Így a természetes területek jelentős mértékben megmaradtak. Ami talán még fontosabb: a térségben többnyire még mindig hagyományos módon művelik a mezőgazdaságot és a fakitermelést. Ez pedig egy mozaikus tájat hoz létre, és segít fenntartani a fajgazdagságot (több mint 1000 növényfajtát azonosítottak itt, ez 30%-át képezi Románia teljes flórájának).

Az összes itt felelhető ritka fajnak, amelyek az ország vagy a kontinens területéről többnyire már eltűntek, itt esszenciális szerep jut. Ezért a WWF úgy véli, a térség menedzsmentjére nagy szükség van, hogy ez az egyensúly hosszú távon fennmaradhasson. Erre nézve decemberben fognak közvitát tartani, 2015 januárjában pedig konkrét tervezet nyújtanak be a Környezetvédelmi Minisztériumnak. Ha ezt a minisztérium elfogadja, akkor a Progresul Silvic nevű egyesület (Nagyszeben) fogja gyakorlatba ültetni.

via WWF

Nem kivágni, élni hagyni, lefotózni: keresik Románia legérdekesebb és legnagyobb fáit

Az öreg, érdekes fákat a legtöbben szeretjük. Néha elég csak közölni az emberekkel, hogy az esetleg girbegurba törzsű, korhadt, odvas, esetleg félig kiszáradt, böhönc faóriások a lakóhelyükön vagy annak közelében mennyire fontosak ökológiai, kulturális és történeti szempontokból egyaránt. Nem egy példa van arra, hogy egy gesztus, egy ámuldozó elismerés egy kívülről érkezőtől már elég ahhoz, hogy a helyi lakók is értékelni kezdjék a több száz éves, talán már kivágásra kiszemelt, „csúnya” fát, és megkíméljék, értékként, a következő generációknak (mint ahogyan egy Udvarhely melletti faluban történt egy öreg juharral, amelyet „Kerek fának” neveztek el a helyiek).

Olvasd el a teljes sztorit

Hétvégi program? Szénafesztivál!

irodalom

Javában zajlik a kilencedik Szénafesztivál Verespatakon, ahol a civil aktivizmustól kezdve a biodiverzitás felmérésén át a környezetvédelmi problémákig sok mindent tanulhatnak/vitathatnak meg a résztvevők.

k.á.

Sajnos innen a gép elől vagyunk kénytelenek követni, mi zajlik ott, ezért kizárólag a helyszínen tartózkodó Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnökének információira hagyatkozunk, amikor azt állítjuk, fogalmunk sincs, hányan tartózkodnak most ott. Ugyanis a fesztivál több négyzetkilométeren szétszórva terül el, így még csak nagyjából sem lehet megbecsülni a számot, de nincsenek óriási tömegek.

A hangulat viszont jó, annak ellenére, hogy a minap a bányász-szakszervezet képviselői kijelentették, hogy zavarja őket a Verespatakon évről-évre megszervezett fesztivál, és az idelátogatók nincsenek tekintettel a mintegy ezer család életére, akik a bánya bezárásakor nehéz helyzetbe kerültek. Emlékeztettek rá, hogy a település 80%-a támogatja a Roșia Montana Gold Corporation által tervezett felszíni aranybányát, így minden RMGC-ellenes tevékenység sérti a közösséget. Mindezek ellenére a fesztiválozók nagyon jól megvannak, nem érte őket semmi inzultus. Sőt, a helyieknek is hoznak bizonyos mértékű hasznot, hiszen tőlük bérelnek szobákat, parkoló- és sátorhelyeket.

zene az unitárius templomban

A terep nem csupán a szórakozásé, rengeteg szakmai fórum is zajlik, de a Zöld Sátor program keretében például önkéntesek mérhetik fel a környék biodiverzitását. „A résztvevÅ‘ szakemberek a Zöld Sátornál egy elkészített adatlapot vesznek át, ezt aztán vasárnapig visszaadják nekünk, utána összesítjük az adatokat, amely során létrejön egy lista, ami az itteni biodiverzitást jellemzi. Ez nem egy olyan felmérés, ahol szervezett munka folyik teljes területi lefedettséggel, hanem önkéntességi alapon, az éppen jelenlevÅ‘ biológusok, szakemberek vagy egyszerű érdeklÅ‘dök munkája. Ezek az adatok arra lesznek használhatók, hogy az összesítés után felmutassuk: Verespatakon létezik egy olyan biodiverzitás, ami értéket képvisel a leendÅ‘ bányával szemben, ami elpusztítaná” – magyarázza Kovács. Jó lesz, majd összevetjük ezzel.

színház

A Zöld Sátor másik terve az ElsÅ‘ lakás program madaraknak, amelynek keretében az érdeklÅ‘dök madárlakásokat készíthetnek, ezeket magukkal vihetik, vagy rábízhatják kihelyezésüket a szervezÅ‘kre. „Itt sem a mennyiségre megyünk, jelenleg nincs túl nagy érdeklÅ‘dés, mivel a rendezvény lényegét a különbözÅ‘ fórumok és bemutatók adják, az emberek ide tömörülnek. A program felhozatala nagyjából úgy néz ki, hogy a a fesztivál elsÅ‘ felében a hangsúly inkább ezekre a szakmai fórumokra fókuszál, a végén pedig felerÅ‘södik a szórakoztatásra való összpontosítás: a koncertektÅ‘l kezdve a sárkányrepülÅ‘zésig” – fejtette ki a Zöld Erdély Egyesület elnöke.

Kovács elmondta, a fő irányt jelentő vitafórumok nem arról szólnak, hogy bármiféle döntéseket hozzanak meg a zöld mozgalmakra nézve, inkább az emberi erőforrásokat próbálják minél jobban tömöríteni, az emberekben rejlő potenciálokat összefogni, amiket utólag majd hasznosítani lehet, hiszen ebben a verespataki játszmában nem igazán a „zöldek” a mozgatórugók, hanem a különböző döntéshozó fórumok, amelyek engedélyeket bocsáthatnak ki. A civilek vagy zöld szervezetek ezekre, illetve a bányavállalat bizonyos lépéseire tudnak reagálni. Stratégiailag megtervezni egy ilyen kampányt lehetetlen, amit lehet, az az erőforrások felmérése, a különböző kommunikációs csatornák kialakítása, amiket később használni lehet. Erről szólnak ezek a fórumok, akár ciánalapú kitermelés, a palagáz-ügyek vagy az illegális fakivágások esetében.

Közben emlékeznek Alexandru Popescura, aki annak idején a pungești-ekkel szolidarizálva éhségsztrájkot tartott Bukarestben az Egyetem-téren. A Szénafesztiválon derült ki, hogy újabb „performanszra” készül: augusztus 30-án Ploiești-ről fog indulni Brüsszelbe, az utat gyalogosan teszi majd meg, hogy az Európai Parlamentben átadjon egy egyszerű üzenetet: a romániaiak nem kérnek a palagáz-kitermelésből! Akinek gyalogtúrára van kedve, az csatlakozhat hozzá, akár néhány ezer kilométer erejéig, de lehet szimplán támogatni is, ha úgy gondoljuk, hasznos figyelemfelkeltő-akciót végez.

és persze: szééééééééééna!

Aki ezután menne ki Verespatakra, az vigyen esőköpenyt és bakancsot, itt-ott sár van. És hát van miért kimenni, példának okáért különböző helyszíni, természeti- és műemlék-túrákon lehet részt venni. Ezeken mutatkozik meg igazán Verespatak értéke. Van továbbá bányatúra, ami a település bányászati történetét mutatja be, vagy a szászavinci zagytározóhoz lehet kirándulni, aminek a látványa annyira sokkoló, hogy önmaga elveheti a kedvet az aranybánya támogatásától. Itt kerül továbbá bemutatásra szombaton Kocsis Tibor új filmje, a Verespatak aranya, amely az Új Eldorádó folytatása. De aki fesztiválra vágyik, az is jó helyre megy, hétvégére összpontosulnak a koncertek is.