550 millió embert tarthatnának el a nagyvállalatok által összeharácsolt földek

A világ legszegényebb országaiban a nagyvállalatok és a kormányok által elharácsolt földek (land grabbing) 550 millió embert tarthatnának el egy új tanulmány szerint. Ezeken a területeken a legtöbb esetben energianövényeket termesztenek, amit exportálnak, és bioüzemanyagot gyártanak belőlük. A tanulmány szerint a helyi, sok esetben éhező népességet lehetne élelmezni mezőgazdasági célú hasznosításukkal.

Olvasd el a teljes sztorit

Tehénpurcból üzemanyag?

Illusztráció: Daniel Pertovt via flickr

Argentin tudósok a szarvasmarhák emésztÅ‘rendszerében keletkezÅ‘ gáz összegyűjtésére találtak megoldást, így lehetÅ‘vé válik az egyébként kibocsátásra kerülÅ‘ üvegházhatású gázok más célú felhasználása – írja a Reuters.

Olvasd el a teljes sztorit

Algából állít elő üzemanyagot egy 16 éves lány

A floridai Evie Sobczak már általános iskolában is érdeklődött a zöldüzemanyagok előállítási technikái iránt. Ötödik osztályban rájött arra, hogyan tudja az órája elemét gyümölcsökben található savval feltölteni. Azóta is folyamatosan kísérletezett, jelenleg pedig egy olyan technikát dolgozott ki, amely káros kémiai anyagok használata nélkül algából állít elő bioüzemanyagot. A módszere 20%-kal hatásosabb, mint a világ laboratóriumaiban jelenleg használt előállítási folyamatok.

Találmányáért Evie már díjat is kapott, a Science and Engineering Fair nemzetközi verseny első helyén végzett. Elmondása szerint az algák lehetnek a jövő megújuló energia forrásai, mert termesztéséhez nem kell területet elvonni a mezőgazdasági termeléstől. Floridában az algák amúgy is kezdenek problémát jelenteni, az üzemanyagként való hasznosításuk ezt is megoldaná.

Forrás: energiacentrum.com

Szuperzöld üzemanyag szén-dioxidból?

Fotó: K.Costin Photography/flickr

Új műszaki eljárást dolgoztak ki amerikai kutatók a légkörben lévÅ‘ szén-dioxid elkülönítésére és raktározására, miközben a módszerrel “szuperzöld” hidrogénalapú üzemanyagot is sikerült előállítaniuk.

A Lawrence Livermore nemzeti kutatóintézet munkatársai laboratóriumi körülmények között demonstrálták a technológia használhatóságát. Az eljárás lényege, hogy a sós víz elektrolízise során keletkező savassággal nyert elektrolit folyadékban jelentősen megnövekszik a hidroxid-koncentráció, amely viszont hatásosan képes elnyelni és visszatartani a káros gázok közé tartozó szén-dioxidot. A melléktermékként hidrogéngázt is eredményező folyamat közben létrejövő, a szénsav sóit képező karbonátok és bikarbonátok pedig lúgosító hatásuk révén célirányosan bevethetők az óceánok savasodásának csökkentésére. Olvasd el a teljes sztorit

Üzemanyag-szükségletének csaknem egytizedét fedezhetné algából Amerika

Fotó: elfer via flickr.com

Évi üzemanyag-szükségletének tizenketted részét tudná fedezni algák feldolgozásával az Egyesült Államok a Pacific Northwest National Laboratory számításai szerint. A  kutatóintézet becslése szerint az ország rendelkezik annyi vízterülettel, amennyi elegendő lenne évi 25 milliárd gallon moszatalapú üzemanyag előállításához (egy amerikai gallon 3.78 liter).

A kutatóintézet úgy véli, hogy különösen a délkeleti és a mexikói-öbölbeli partvidékek alkalmasak hínártermesztésre. “A térség elÅ‘nyös egyvelegét nyújtja az átlagnál melegebb hÅ‘mérsékletnek, az alacsony párolgásnak, a kiterjedt vízfelületnek és a bÅ‘ségesen rendelkezésre álló üzemanyag-feldolgozó létesítményeknek” – húzta alá a LiveScience tudományos hírportál tájékoztatása szerint Mark Wigmosta hidrológus.

Kutatások már korábban bizonyították, hogy a szárazföldi növényekkel szemben a tengeri moszatok üzemanyagforrásként számos előnnyel rendelkeznek: nagy mennyiségben nőnek a tengerben, nem kell trágyázni őket, nem veszik el a teret az élelmiszernövényektől, ugyanakkor valóságos szénhidrátbombák (szárazanyag-tartalmuk mintegy 60%-ban szénhidrátokból áll). Amerikai kutatók tavaly bejelentették, hogy sikerült kideríteniük, miszerint az Escherichia coli baktérium genetikailag módosított alakja képes a tengeri hínár szénhidrátjának akár 80%-át is etanollá alakítani. Úgy becsülték, hogy a módszerrel egy hektárnyi területről 19 000 liter üzemanyagot is elő lehetne állítani évente.

Az Environmental Science and Technology című szaklapban közzétett elemzésében a Pacific Northwest National Laboratory kivitelezhetőnek nevezte, hogy olyan mennyiségben gyártsanak üzemanyagot tengeri moszatokból, amely már kellőképpen éreztetné hatását a fogyasztás összetételében.

Az intézet felhívta a figyelmet arra is, hogy a fejlesztési terület egyre fontosabbá válik, amit alátámaszt, hogy Exxon-Mobil cég négy évvel ezelÅ‘tt 600 millió dolláros kutatási programot indított az algák hasznosítására, az idei tehetségkutató verseny gyÅ‘ztese pedig az a tizenéves lett az Egyesült Államokban, aki olyan tengeri moszat termesztésén dolgozik, amelybÅ‘l a szokásosnál is több üzemanyagot tudnának “gyártani”.

Forrás: MTI

Baktériumok alakítják üzemanyaggá a tengeri moszatokat

Fotó: como_un_pez_en_el_agua/flickr.com

Alternatív üzemanyagok forrásaiként nem csak a kukorica, repce, cukornád és egyéb szántóföldi növények jöhetnek szóba, hanem például az algák is. A szárazföldi növényekkel szemben számos előnnyel rendelkeznek: nagy mennyiségben nőnek a tengerben, nem kell trágyázni őket, nem veszik el a teret az élelmiszernövényektől, ugyanakkor valóságos szénhidrátbombák.

Eddig hiányzott a megfelelÅ‘ technológia, hogy ezeket a szénhidrátokat ipari mértékben etanollá lehessen alakítani. Amerikai kutatók most közelebb kerültek a probléma megoldásához – a Science című folyóiratban bemutatják, hogyan képes az Escherichia coli baktérium genetikailag módosított alakja az alga-szénhidrátot etanollá változtatni. Olvasd el a teljes sztorit

Andy, aki körbeutazta a világot egy étolajjal működő iskolabuszban

Fotó: Dan Bosworth

Andy Pag 2009 szeptemberében kocsiba ült, és körbeutazta a Földet. Az autót korábban egy roncstelepről „guberálták”, a tartályba pedig nem benzin vagy gázolaj került, hanem használt étolaj. Az utazás két évig tartott, Andy pedig Amerikában megtalált szerelmével együtt nemrégiben érkezett vissza Nagy-Britanniába – de csak azért, hogy ismét útra keljen.

“A pasas, aki eladta nekem ezt a régi iskolabuszt, megkérdezte, mit szeretnék csinálni vele. Mondtam, hogy elviszem ide, százmérföldnyire Dorsetbe egy haverhoz, megjavítjuk, majd körbeutazom vele a világot. Azt válaszolta, hogy erre nem sok esélyt lát. Kérdeztem: nem bízik benne, hogy kibírja a világ körüli utat? ’Nem, abban nem bízom, hogy Dorsetig elmegy’ – morogta, miközben begyűrte a bankjegyköteget a zsebébe.” Így ír a kezdetekről Andy az expedíció honlapján – nem túl biztató, de az iskolabuszból mégiscsak kényelmes lakókocsi lett, kibírta a 30 ezer kilométeres utat, és még mindig létezik. Olvasd el a teljes sztorit

Bioüzemanyag mikrosütőben?

Fontos vegyi anyagokat, akár bioüzemanyagot is előállíthatunk a szemét mikrohullámokkal való kezelésével. Az új technológiával akár otthon a mikrósütőhöz hasonló szerkezetben is feldolgozhatjuk az ételmaradékot, így nemcsak hasznos anyagokat nyerhetünk ki belőle, de a szemétből is kevesebb lesz.

Az már közhely, hogy világszerte rengeteg étel és maradék vész kárba. Például az afrikai maniókatermesztésben évente 228 millió tonna, soha fel nem használt keményítőt állítanak elő, vagy Európában hárommillió tonna kávézacc keletkezik. Nagy-Britannia szerves hulladékának legnagyobb része az ipari feldolgozásból származik, például a gabonafélék levelei, hüvelyei vagy kocsányai. Olvasd el a teljes sztorit

Ecologica Vásár: nem hand made, hanem üzlet

A Környezetvédelmi Iskolacsoport diákjai által felépített zöld ház-projekt, napelemmel

Fémkordonokkal elkerített placc a Cora parkolójának legvégében, egy sátor, maroknyi lézengÅ‘ látogató: a Kolozsváron elsÅ‘ alkalommal megrendezett, vasárnapig látogatható Ecologica Vásár tipikusan az a rendezvény, amirÅ‘l tíz év múltán az idÅ‘közben nagyvállalkozóvá lett egykori kiállító könnybe lábadt szemekkel mesél, valahogy így: szerényen kezdtem…

Sipos Zoltán

A 21 standot tartalmazó vásár megnyitója körülbelül addig tartott, amíg sikerült a biciklinket lekötni az egyik kerítés mellett. Épp ezért nem tudunk pontos részletekkel szolgálni arról, hogy mit mondott Sorin Apostu polgármester: annyi szűrődött át a sátor falain, hogy gratulál a szervezőknek, további sok sikert kíván, és elmondja hogy a környezetvédelem fontos. Olvasd el a teljes sztorit

Autópályákon termelne zöld energiát egy svéd várostervező

Fotók: www.manstham.com

Måns Tham svéd építész azzal az ötlettel állt elő, hogy az autópályákat napelemekkel kellene lefedni, az alatta begyűjtött gázokból pedig bioüzemanyagot lehetne előállítani. Kettőt egy csapásra, és még esztétikai szempontból sem mutatna rosszul.

Becslései szerint a Los Angelestől a Csendes-óceán partjáig húzódó szakaszon 115 megawatt, azaz 40 ezer ember energiaellátását fedező áramot lehetne előállítani. Olvasd el a teljes sztorit