Az óceán halálzónája is jó lehet valamire?

“Pan de Azucar National Park” by Aaron Bornstein – Flickr. Licensed under CC BY 2.0 via Commons.

Chilei kutatók felderítették az Atacama-sivatag ködének történetét. Az Atacama-sivatag az egyik legszárazabb hely a Földön, egyes területein évek óta nem esett az esÅ‘. Az élet azonban még ilyen körülmények között is képes fennmaradni, méghozzá a Csendes-óceánról származó köd segítségével – tudósított a BBC News.

Olvasd el a teljes sztorit

Megmenekülhet Patagónia vadvilága egy mega-vízerőműtől

A chilei kormány elutasította a HidroAysén vízerőmű megépítésének tervét. A vízerőmű öt hatalmas gát megépítésével járna Patagóniában, ami visszafordíthatatlan károkat okozna az ökoszisztémában.

A vízerőmű megépítését a korábbi chilei kormány még támogatta, ám az új elnök, Michelle Bachelet azt kérte az adminisztrációtól, vizsgálják fölül a projektet, és vegyék figyelembe az érintett lakosság véleményét. A térségben már hét éve folyamatosan tiltakoznak a lakosok a megaberuházás ellen.

Fotó: Tille Gacitua via flickr Olvasd el a teljes sztorit

Ismét halott madarak ezrei Chile partjainál

Mintegy kétezer elhullott madarat találtak az elmúlt napokban a Chile középső részénél fekvő Santo Domingónál hat kilométeres körzetben, a tengerparton – közölte a helyi rádióban egy természettudományi múzeum igazgatója, aki a térségben halászókat vádolta a madárpusztulásért.

Az elhullott állatok négy fajhoz tartoznak – mondta José Luis Brito, a San Antonió-i természettudományi múzeum igazgatója az UCV rádióban. Legtöbbjük szürke viharmadár, de vannak közöttük pelikánok, szulák és guanókormoránok is. Olvasd el a teljes sztorit

Szélsőségesen csapadékos időjárás a világ legszárazabb sivatagában

Évtizedek óta nem tapasztalt esőzések, szél- és hóviharok pusztítanak az idei télen a világ legszárazabb helyének számító észak-chilei Atacama-sivatagban, ahol az eddig lehullott csapadék komoly károkat okozott néhány településen és hatására heteken belül szokatlan virágrengeteggé változnak a végeláthatatlan homokdűnék.

Júliusban az átlagos évi csapadékmennyiség mintegy ötszöröse zúdult a sivatagi régió néhány területére. A múlt hétvégén lehullott esÅ‘ és hó elzárta a főútvonalakat és 1800 ember otthonában tett kárt – mondta Vicente Nunez, a belügyminisztérium nemzeti vészhelyzettel foglalkozó hivatalának vezetÅ‘je.

A partmenti Antofogasta település július elején tapasztalta meg az elmúlt négy év legesősebb napját. A mindössze 6,3 milliméternyi csapadék éppen elég volt ahhoz, hogy romba döntse, vagy átáztassa az otthonok és üzletek tetejét, amelyek a száraz éghajlat miatt nincsenek felkészülve a minimális esőzésekre sem. A viharok egy méteres havat hagytak a környező hegyeken, amelyek általában hósapkák nélkül vészelik át a júniustól augusztusig tartó chilei telet. A katonák 400 embert, köztük turistákat mentettek ki a hó forgatagokból és a 80 km/h erejű szélviharokból.

A régió néhány rézbányájában felfüggesztették a munkálatokat a hóesések miatt, míg máshol a száraz medrek váltak sebes folyamokká, csapdába ejtve az átkelőket. Az északi Arica városában az átlagos évi csapadékmennyiség olyan alacsony, hogy ötven évre lenne szükség egy hüvelyknyi (25,4 milliméter) mennyiség eléréshez. Idén eddig 3,4 milliméternyi csapadék hullott a városra, vagyis majdnem hatszor annyi, mint a 30 évvel ezelőtt megkezdődött mérések óta tapasztalt éves átlag.

“A szakemberek szerint a globális felmelegedés világszerte szélsÅ‘séges idÅ‘járási viszonyokat eredményez, ám ez az esÅ‘zés különösen szokatlan az Atacama-sivatagban, ahol az elmúlt évszázadban csökkent a csapadék mennyisége és az elÅ‘rejelzések szerint a sivatagok tovább terjeszkednek és még szárazabbak lesznek” – mondta Juan Quintana, a chilei meteorológiai szolgálat munkatársa, hozzátéve, hogy az idei év heves esÅ‘zéseit és havazásait a déli magas-nyomású rendszerek okozzák, amelyek szétzilálták az uralkodó széláramlatokat.

Az Atacama-sivatagban normális esetben alig akadnak növények és rovarok, illetve a virágok sem nyílnak ki minden évben. Ám a júliusi esÅ‘zések valószínűleg elképesztÅ‘ változást eredményeznek – mondta Pilar Cereceda, a Chilei Egyetem biogeográfia professzora. A szakember szerint a szeptembertÅ‘l novemberig tartó fÅ‘szezon helyett, idén már augusztus végén szirmot bont a homokdzsungelben élÅ‘ mintegy 200 virágfajta.

Az utazási irodák már most készülnek a januári – Mar del Plata-Copiapo-Lima útvonalon haladó Dakar ralira érkezÅ‘ turisták és környezetvédÅ‘k áradatra, akik saját szemükkel akarják látni, ahogy a mezÅ‘ny keresztül hajt a friss virághagymákon, amelyek néha éveket várnak a felszín alatt, hogy a következÅ‘ esÅ‘zések után kidughassák fejüket a forró homokból.

Forrás: MTI

Műanyag-újrahasznosítás egyenesen a tengerből

Vac from the Sea (Porszívó a tengerből vagy Porszívózd ki a tengerből) névvel zárult le nemrégiben egy expedíció, amelyben a tengerekben található műanyagmennyiséget akarták felmérni. A kutatást az Electrolux svéd elektronikai cikkeket gyártó cég a 5 Gyres kutatószervezettel közösen indította.

A kéthetes hajóút célja az volt, hogy felmérjék az óceánok szennyezettségét és műanyagot gyűjtsenek, amelyet a cég felhasznál egy korlátozott mennyiségben gyártott porszívó-“kollekció” gyártásához. A tízfős legénység a chilei Puerto Williamsből indult március 7-én, és a partok mentén haladva Valdíviában kötött ki. Beszámolójuk szerint az időjárás nem kedvezett az expedíciónak: előbb hurrikán erejű széllökések, majd a japán földrengés nyomán fenyegető cunamiveszély kényszerítette több napos pihenésre a Sea Dragon nevű vitorlás legénységét. Olvasd el a teljes sztorit

Dokumentumfilm a chilei bányászokról: két producer a kulisszatitkokról beszél

Egy harmincfős csapat – operatőrök, forgatókönyvírók, szerkesztők és 3D animációs szakértők – valós időben mutatja be a chilei bányászok 45 napos mentőakcióját. Több mint 70 óra nyersanyagot gyűjtöttek össze, amelyből eredeti alkotás született „Szenzációs mentőakció: a chilei bányászok története” címmel. A dokumentumfilm két producere, Michela Giorelli, a latin-amerikai Production and Development Discovery Networks alelnöke és Guillermo Galdos, a Pacha Films rendezője mesélt egy, a Discovery által szervezett telekonferencián a mentőakció kulisszatitkairól és egy valós idejű dokumentumfilm forgatási nehézségeiről.

Néhány adat a filmről:

2010. augusztus 5-én, délután beomlott a San José-i arany- és rézbánya, maga alá temetve 33 bányászt. Nem sokkal ezután elkezdődött a mentőakció, amely mára a megmentés és túlélés egyik legdrámaibb történetévé vált.

Huszonöt személyt interjúvoltak meg, köztük a bányások rokonait, a mentőcsapat tagjait, technikusokat, a fúrást megtervező mérnököket és a chilei kormány képviselőit, akik szintén részt vettek a mentésben. A harmincfős csapat a 45 nap fúrás alatt forgatott, de a cselekmény legnagyobb része a föld alatt zajlik, és ezt számítógépes animáció segítségével valósították meg. Olvasd el a teljes sztorit

A chilei földrengés megrövidítette napjainkat

A február 27-i, 8.8-as erősségű chilei földrengés megrövidíthette a földi napok hosszát. A mérések azt mutatják, hogy a földrengés a Föld tengelyét is elmozdította, mintegy 8 cm-rel.

Olvasd el a teljes sztorit