Címke: «energiahatékonyság»
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem rengeteg ismerÅ‘söm van, aki imádja a hobbitházakat. Meg én is szÃvesen elfogadnék egyet. Akik nem csinálják meg, azok általában azért, mert macerás megterveztetni, kivitelezni. Van azonban egy vállalat, amely most akár három nap alatt felépÃt egy ilyet.
A Green Magic Homes nevű vállalat elÅ‘re gyártott, és mindenki által könnyedén összerakható házakat kÃnál, amelyek egyszerre környezettudatosak is. A cég nem csak a hajlÃtott, boltozatos „alkatrészeket†árulja, hanem vállalja azt is, hogy bevonja földdel és pázsittal az újonnan felépÃtett házat, Ãgy az zöldtetÅ‘s lesz. A tervezÅ‘k ugyanakkor erÅ‘s szigeteléssel látták el a házat, Ãgy az egyben az energiahatékonyság mintapéldája is.
ÖsszeállÃtása annyira egyszerű, hogy három ember is elegendÅ‘ hozzá, ugyanakkor a panelek széles skáláját nyújtják a megvalósÃthatóságnak, ugyanis számos módon kombinálhatóak. A modellek úgy vannak tervezve, hogy bármilyen topográfiai körülmények között összeállÃthatók legyenek.
A vásárlóknak lehetÅ‘ségük van rá, hogy egy kisebb házhoz szükséges alkatrészeket vásároljanak meg (az alap 37 négyzetméteres), és ezt késÅ‘bb bÅ‘vÃtsék, ha az igények változnak. A „földelés†is nagyon egyszerű ennél a háznál, ugyanakkor változatos megoldásokkal lehet élni, mint a szupervályog, vagy a földtextÃlia.
A falak is úgy vannak tervezve, hogy abban az áramkábeleket és a vÃzcsöveket is könnyedén lehessen vezetni, ugyanakkor mechanikus szellÅ‘zÅ‘csatornák is be vannak épÃtve, és bármikor kialakÃthatóak újak is. Az ilyen tÃpusú épületeknél mindig nehéz elérni a megfelelÅ‘ vÃzszigetelést és szellÅ‘zést, ezt a Green Magic Homes úgy oldotta meg, hogy erÅ‘s moduláris belsÅ‘ héjat hozott létre.
Két „hiba†van csupán, amit fel tudnánk róni nekik, az egyik, hogy a bejáratnál, úgy tűnik, a kivitelezésnél is látszik a rétegzett kompozit anyag, amelyből a panelek készülnek, ide talán jobb lett volna egy tájba olvadóbb megoldás. A másik, hogy nem tudjuk az alapmodell árát, bár van romániai forgalmazó is, végül is mindenki utánaérdeklődhet.
photo by radovan1 via shutterstock.com
A kormány a múlt héten elfogadott egy olyan rendeletet, amelyet a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium terjesztett elÅ‘, és amely egy törvénymódosÃtás segÃtségével az épületek energiahatékonysági mutatójának javÃtására irányul. Ennek értelmében 2020-tól az új épÃtésű épületeknek nullához közeli energiahasználata kell legyen.
A döntés egyébként összhangban van az Európai Unióéval, amely 2020-tól minden új épület esetén a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentését célzó technológia alkalmazását engedélyezi csupán.
Az uniós szabály nemcsak az új épületekre, hanem az átfogó felújÃtásokra is vonatkozik. A passzÃvház technológia követelményei tökéletesen megfelelnek a leendÅ‘ új szabályozás kritériumainak. A rendeletben ugyanakkor nem passzÃvház szerepel, hanem közel 0 energiafelhasználású épület épÃtése. Ez egyrészt azt jelenti, hogy költségoptimális szinten kell a házakat megépÃteni, másrészt legalább 25 százalékban megújuló energiaforrást kell alkalmazni.
Romániában egyébként nagyon ritkák a passzÃvházak, és az ezzel foglalkozó szakemberek is. A passzÃvház egy olyan épület, amelynek a fűtési igénye fedezhetÅ‘ a szellÅ‘zÅ‘levegÅ‘ utánfűtésével. Ha a passzÃvház elérte a 22 Celsius fokos hÅ‘mérsékletet, akkor azt a vastag hÅ‘szigetelése miatt stabilan tartja.
A passzÃvház szellÅ‘zése egy hÅ‘visszanyerési rendszerrel történik, amely akár 95 százalékos hatékonysággal visszaszerzi a szellÅ‘zÅ‘levegÅ‘ energiatartalmát. A hÅ‘szigetelÅ‘ burok miatt a keletkezÅ‘ hÅ‘mennyiség (napsugár, a háztartási gépek energiája, az emberek hÅ‘je) a minimálisan elveszÃtett hÅ‘t folyamatosan pótolja, Ãgy konstans szinten marad a ház hÅ‘mérséklete. A passzÃvházak egyik jellegzetessége a nyÃlászárók hatékonysága, ugyanis ezek energiaveszteség helyett energiatermelÅ‘ként lépnek elÅ‘.
A megjelent információk szerint a középületeknél ez a szabályozás 2018 december 31-től fog érvénybe lépni. Ebbe a kategóriába olyan épületek esnek bele, amelyek energiafelhasználása majdnem nullával egyenlő, vagy nagyon-nagyon alacsony, és legalább 10%-ban megújuló energiából gazdálkodnak, beleértve a helyben vagy a közelben termelt energiát is.
A rendelet értelmében minden ötezer lakosúnál nagyobb település polgármesteri hivatalának kötelessége lesz terveket kidolgozni, amelyek értelmében növekedni fog az új épÃtésű lakások száma a helyiségben, amelyek természetesen a fent emlÃtett normák szerint kell épüljenek. A helyi tervek alapján a minisztérium ki fog dolgozni egy országosat is, amelyben mind az új házak felépÃtését, mind a meglévÅ‘k átalakÃtását szorgalmazzák.
Richard Lunt professzor a michigani állami egyetem kutatója
A michigani állami egyetem kutatóinak sikerült működÅ‘ átlátszó napelemet készÃteniük, amelyet teszteltek, és hamarosan gyártásba kerülhet.
Olvasd el a teljes sztorit
A természeti erÅ‘források termelékenységének 30 százalékos növelésével 2030-ra csaknem egy százalékkal növelhetnénk az uniós GDP-t és két millió fenntartható új munkahely születne, jelentették ki az Európai Parlament képviselÅ‘i egy csütörtökön megszavazott állásfoglalásban. Azonban ehhez kötelezÅ‘ hulladékcsökkentési célokra, a környezetbarát terméktervezés szabályainak átalakÃtására, és a növekedés és a forrásfelhasználás kapcsolatát megtörÅ‘ lépésekre van szükség. A Ház 2015 végéig jogszabályjavaslatot vár az Európai Bizottságtól.
Olvasd el a teljes sztorit
fotók: Tom Ross/Dezeen
Bemutatjuk az ausztrál ArchiBlox cég előgyártott házmodelljét. A ház nem csak remekül néz ki, hanem jóval több energiát termel, mint amire átlagban szüksége van az ott lakóknak. A Carbon Positive névre elkeresztelt modell az első ház, amely több energiát termel, mint amennyit elhasznál.
Ez a ház szállÃtható, fényes terekkel rendelkezik, vÃzálló szerkezetű, és nagyon kényelmes, 74 négyzetméteres. Úgy van tervezve, hogy nyáron önmagát hűtse le, a hÅ‘t pedig kint tartsa – nem csoda, mivel az ausztrál klÃmához ez illik leginkább. A tetÅ‘t napelempanelek borÃtják, Ãgy sikerül több energiát termelnie, mint amennyit elfogyaszt. A ház jelenleg Melbourne-ben, a City Square-en van kiállÃtva.
Az önfenntartó háznak dupla üvegbÅ‘l készült homlokzata van, ugyanebbÅ‘l áll a padló és a mennyezet is, Ãgy maximálisan kihasználódik a napenergia, valamint teljes mértékben megfelel a passzÃvház épÃtési trendjeinek. A mesterséges fűtés és hűtés helyett a természetes légfrissÃtÅ‘-rendszerrel ellátott ház földbe installált csövek segÃtségével vezeti be a meleg levegÅ‘t a ház déli oldaláról. Az épületnek zöld teteje van, ez újabb szigetelést biztosÃt neki. Benne sok eltolható fal van, Ãgy a belsÅ‘ tér tetszés szerint alakÃtható, valamint az oldalán függÅ‘kert helyezkedik el, ez nyaranta hűti az oldalát, és bent kellemes hÅ‘mérsékletet biztosÃt.
A ház homlokzata észak felé néz, belsÅ‘ elosztás szerint két részre oszlik: egy dupla üvegezésű, napfényes terem, amely hÅ‘kezelési szempontból pufferzónaként is működik, valamint az e terem mögötti, déli részen elhelyezkedÅ‘ lakóhelyiségek. Ez egy nagyon összetett rész: van benne egy nyitott konyha- és étkezÅ‘rész az egyik oldalon, egy fürdÅ‘szoba és hálószoba a másikon. A privát és közös tereket moduláris szekrénysorok választják el egymástól. A berendezés fenntartható forrásból nyert, toxinmentes faanyagból készült, az energiahatékony elektromos berendezéseknek köszönhetÅ‘en pedig a ház arra is képes, hogy az esÅ‘vizet újrahasznosÃtsa.
via dezeen.com
Az Európai unió energiafogyasztása az utóbbi húsz évben a legkisebb volt, számol be az Eurostat statisztikai hivatal. Eszerint a 2013-as fogyasztás 9 %-al volt alacsonyabb, mint 2006-ban. A fogyasztás csökkenésének legalább két fÅ‘ oka van: az egyik az Eurózóna válsága, és egy pozitÃvabb is, hogy ti. a vállalatok egyre jobban igyekeznek az energiahatékony és energiatakarékos megoldásokra.
A csökkenés Romániában is látványos, a 2006-ban mért 38,3 millió tonna olajegyenérték (ez a mérés széles körben elterjedt mértékegysége), tavaly az ország csak 30,9 millió tonna kőolajat használt el.
A látványos csökkenés ellenére az Európai Unió továbbra is nagy mértékben függ a fosszilis energiaforrásoktól, és az elfogyasztott energiaforrások több mint felét a kontinensrÅ‘l kÃvülrÅ‘l kapja: a Közel-kelet és Norvégia és Oroszország a legnagyobb importÅ‘rök.
A legkevésbé Nagy Britannia és Franciaország függenek a fosszilis energiaimporttól, 46 és 48 %-ban. A legrosszabb százalékot ebben Németország és Olaszország bÃrja, 63 és 77%-okat.
Európa saját energiáját leginkább a nukleáris energia terén termeli meg (29%), a listán a második a megújuló energia (25 %). 2013-ban az Unió 1 666 millió tonna olajegyenértéknyit használt el, ez még 1990-ben is több volt: 1,667 millió tonna.
Ha tovább nÅ‘ az energiahatékonysági mutatók javÃtása, akkor az Unió teljesÃteni fogja a nemzetközi egyezményekben vállalt Ãgéretét, hogy 1990-hoz képest 40%al fogja csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra. Ezt a teljesÃtést valószÃnűleg a párizsi klÃmacsúcson a bolygó összes országa vállalni fogja.
greenreport
A Che PasszÃv Házat a Tecto Architectura tervezte. Hamar felfigyeltek rá külföldön is: többek közt az Inhabitat is bemutatta.
Olvasd el a teljes sztorit
Október 24-én megállapodtak az Európai Unió állam-, illetve kormányfÅ‘i a közösség 2030-ig szóló klÃma- és energiastratégiájáról. Az egyezség értelmében a tagállamok kötelezÅ‘en, kikényszerÃthetÅ‘ módon az 1990-es szinthez képest legalább 40%-kal mérséklik szén-dioxid-kibocsátásukat, 27%-ra növelik a megújuló forrásokból származó energia arányát energiatermelésükben és az elÅ‘revetÃtett számÃtásokhoz képest szintén 27 százalékkal javÃtják az energiafelhasználás hatékonyságát. Ãgy az Európai Unió az elkötelezÅ‘dés pozitÃv üzenetével jelenhet meg a 2015 végén Párizsban megrendezendÅ‘ ENSZ-klÃmacsúcson – vélte Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke.
Az uniónak 2020-ig már van klÃmavédelmi és energiastratégiája, a mostani megállapodás 2021-tÅ‘l lesz érvényben. Az energiahatékonyság terén vállalt célt 2020-ban felül lehet majd vizsgálni.
A stratégia egyik vezérelve a szolidaritás, annak érdekében, hogy az alacsonyabb bevételekkel bÃró tagállamok is felzárkózhassanak, ugyanakkor az is szempont, hogy ott kell csökkenteni, ahol ez a legolcsóbban megtehetÅ‘ – mondta Van Rompuy. Ha például Dániában már minden épület hÅ‘szigetelÅ‘ duplaüvegű ablakokkal rendelkezik, akkor Dánia, ahelyett, hogy fajlagosan kisebb energia-megtakarÃtást eredményezÅ‘ triplaüvegezésbe kezd, finanszÃrozhat ugyanabból a pénzbÅ‘l duplaüvegezést olyan tagállamokban, ahol arra szükség van, mert az uniós szinten nagyobb hatékonyságnövekedést eredményez, Dánia pedig elkönyvelheti, hogy megtette a magáét – magyarázta az ET elnöke. Olvasd el a teljes sztorit
Dobrudzsai szélmalmok (fotó: B.D.T.)
Az Európai Bizottság számára készült tanulmány szerint a szélenergia kihasználása lenne a legolcsóbb és a legkörnyezetkÃmélÅ‘bb.
Egy megawatt/óra energia előállÃtása szélerÅ‘művekkel 133 dollárba kerül, mÃg a gázzal előállÃtható energia hasonló egysége 208, a szénerÅ‘művekbÅ‘l termelté pedig 295 dollárba kerülne az Ecofys tanácsadó cég által készÃtett tanulmány szerint. Olvasd el a teljes sztorit
Fehérre festik a tetÅ‘ket, Ãgy csökkentik a New York-i épületek villanyszámláját a White Roof Project keretében az önkéntesek.
Olvasd el a teljes sztorit
előző »
