Madárszámlálás lesz Romániában is a hét végén

Fotó: Razvan Zinica via sor.ro

Idén január 15–17. között zajlik a téli madárszámlálás Romániában a Román Madártani Egyesület (SOR) és a Milvus Csoport szervezésében, a Wetlands Internațional nemzetközi szervezet éves madárszámlálásához kapcsolódva. (A Wetlands Internațional nemzetközi madárszámlálási akciója amúgy idén ünnepli ötvenéves évfordulóját.)

Olvasd el a teljes sztorit

Vásárhelyi lépcsÅ‘házba tévedt egy vadmacska – a Milvus és a Vets4Wild szabadon engedték

Vadmacskát találtak Marosvásárhelyen egy tömbházban a lakók, ám akkor még nem tudták, hogy vadmacska. A védett állat végül a Milvus szakértőihez került, akik szabadon engedték élőhelyén, az erdőben.

Néhány nappal ezelőtt egy, a Tudor negyedben lévő tömbház lakosai egy kóbor macskát találtak a második emeleten. Ramona Rusu, a legaktívabb marosvásárhelyi állatvédők egyike, befogta az állatot, majd elvitte a saját macskamenhelyére. Három napra rá Ramona észrevette, hogy ez a macska másként viselkedik, mint általában a házi macskák, így elvitte Borka Levente (Vets4Wild Egyesület) állatorvoshoz. Ott derült ki, hogy az állat egy vadmacska, ami feltehetően a közeli erdőből tévedt be a városba. A macskát ma természetes élőhelyén engedtük szabadon.

– áll a Milvus Csoport Facebook-bejegyzésében.

Árva fiókákat fogadtak örökbe a sáromberki gólyák

A kedvezőtlen időjárás következtében több helyen is kiestek a gólyafiókák a fészkekből. Az értesítések következtében a Milvus Csoport összeszedte ezeket a fiókákat. Tegnap négy egészséges fiókát sikeresen örökbe adtak, őket Sáromberkén négy különböző fészekbe helyeztek el, ahol a gólyacsaládok be is fogadták őket.

Olvasd el a teljes sztorit

Várják a műveket a VII. Milvus Nemzetközi Természetfotó Pályázatra

A VII. Milvus Nemzetközi Természetfotó pályázatra június 20-áig várják a pályaműveket.

Olvasd el a teljes sztorit

Orvvadászok lelőtték a Milvus egyik nyomkövetős medvéjét Hargita megyében

Vadorzók áldozata lett egy nyomkövetővel ellátott, fiatal felnőtt barnamedve Hargita megyében.

Olvasd el a teljes sztorit

Már két gólyafióka van a sáromberki webkamerás fészekben!

– írja a Milvus csoport stábja a természetvédelmi szervezet Facebook-oldalán.

Olvasd el a teljes sztorit

Hogyan jutnak hazai énekesmadarak tízezrei az olasz vendéglőkbe?

photo Milan Ruzic/Newsweek

Évente ötmilliárd madár repül Európából át a mediterrán térségen Afrika felé, hogy ott teleljenek át, ebből akár egy milliárd is áldozatául eshet az emberi vadászatnak. A Földközi-tenger partvidékén különböző technikák vannak az énekesmadarak elfogására: a fák közé a madaraknak láthatatlan vékony hálókat feszítenek, amelybe erős hangfalakkal terelik őket, az ágakat bekenik ragasztóval, a vízimadaraknak rugós hálót készítenek, mérgezett prédákat készítenek elő. Ugyanakkor a balkáni országokat a vonulási időszakban az idesereglett vadászok hadai lepik el, több ezren érkeznek, a vonulási folyosókat figyelik, a madarak pihenőhelyeinél vernek tábort. A Newsweek remek cikkben dolgozta fel, hogyan végzik az itteni élőhelyek madarai az olasz éttermek vendégeinek gyomrában.

A rendkívül hatékony elektromos csapdákkal (amelyek a madarak hangjait utánozzák), a vadászoknak könnyű dolguk van: akár száz madarat is elejthetnek egyetlen ebédidő alatt. Egy romániai vadászatszervező azzal dicsekszik, hogy egyszer 400 madarat lőtt le egy ültében, mindezt egy learatott gabonaföldön, egy karosszék kényelméből. A vadászok vagy szórakozásból lőnek madarat (hiszen ennek Európában több száz éves hagyománya van), vagy eladják őket: a vízi- és énekesmadarakat éttermeknek, a ragadozókat pedig kitömve dísztárgynak.

Az EU határain belül az 1979-es Madárvédelmi irányelv létrehozása óta védettek a madarak. Ennek a célja az volt, hogy minden fajt megvédjen a vadászattól és az élőhelyvesztéstől. A reális védelem azonban kicsi: nagyon kevés faj vadászata tilos teljesen, és vannak tagállamok, amelyek ez alól is mentességet kaptak. Ennek eredményeként furcsaságok jöttek létre: egy Franciaországban legálisan elfogyasztható madár miatt az Egyesült Királyságban börtönbe kerülhetsz. Ha Romániában lelősz egy madarat, hogy Olaszországban add el, ezt megteheted, viszont a köztük levő országokba nem viheted be őket.

Egy 2008-ban a TRAFFIC-ben közzétett jelentés szerint az illegális madárkereskedelem „nagy mértékű szervezettbűnözési tevékenységeket teremt Dél-Kelet Európában. Több száz és ezer madarat ejtenek el és értékesítenek évente, ez pedig több mint 10 millió eurós forgalmat generál”. Többen úgy vélik, a TRAFFIC súlyosan alábecsülte ezeket a számokat, például azért, mert egy olasz határátkelőnél néhány évvel azelőtt egy Szerbiából érkező kamion rakterében 120 000 madártetemre bukkantak. Az akkori nyomozás két céghez kötötte ezt, a cégek azzal is foglalkoztak, hogy külföldi vadászatokat szerveztek olasz állampolgároknak. A vizsgálatot követő tárgyaláson kiderült, hogy ezek a vállalatok több mint kétmillió madarat csempésztek át egy hat éves periódusban, a madarak darabonkénti értéke a fekete piacon 5 és 150 euró között mozogtak. A szerb kormány a CITES-nek (nemzetközi vadkereskedelemmel foglalkozó szervezet) küldött jegyzékében megjegyezte, hogy egyes madárfajok fekete piaci ára nagyobb mint a heroiné vagy a kokainé.

photo: Milan Ruzic

Azóta kevés dolog változott: Szerbiában egy helyi vadász névtelenül azt mondta a Newsweek-nek, a helyi rendőrség az olaszok kezében van, egyetlen telefonhívásba kerül, és nem zavarja őket senki. Olyasmi, mint a maffia.

És nem ő az egyetlen, akinek a maffia jut eszébe: a TRAFFIC-nak dolgozó Kecse-Nagy Katalin elmondja, tapasztalataik szerint a madarakat gyakran megkopasztják, és lefejezik, hogy ne lehessen azonosítani a fajukat, az autókba titkos rekeszeket szerelnek be, aztán elindulnak Olaszország felé. Külföldi üzletemberek fizetnek helyieket bizonyos szolgáltatásokért, a kormány pedig nem igazán akar semmit tenni, mondván, fontos a sok odalátogató olasz.

Pedig megoldás lenne, ezt pedig Horvátországban mutatta meg egy állatvédő: Zeljko Vukovic környezetvédelmi kormányügynök arra képzett ki határőröket, hogy megtalálják a lehetséges titkos rekeszeket, és azonosítani tudják a madárfajokat akkor is, ha azoknak hiányzik a fejük és a tollaik. Az eredmény látványos volt: rövid időn belül szinte teljesen megszűnt a horvát határon átáramló illegális madárkereskedelem. Vukovic számára ez személyes háború: ő maga háborús veterán, aki csapatával éjszaka tart razziákat, AK-47-esekkel vannak felfegyverezve, és a civil szervezetekkel együtt dolgoznak. Azt mondja, 13 év alatt rengeteg embert letartóztattak már (orvosokat, katonákat, és rendőröket is), de csak két esetben fogtak el horvátokat. Ugyanakkor azt is hiszi, hogy ha Horvátországon keresztül nem is, a Romániában és Szerbiában lelőtt madarak megtalálják az utat Olaszországba, például Bosznia-Hercegovinán keresztül.

Amikor egy vadász Romániába tart, akkor általában egyetlen bőröndöt visz magával, benne egy távcsővel, terepruhával. De van nála egy köteg euró, és két-három üres zsák, ami visszatértekor már nem üres. Visszás, hogy a törvény mind a Romániából való ki, mind az Olaszországba való belépést megengedi 100 darab pacsirtával. Így ha valaki egy héten minden nap megy, az akár 700 madarat is bevihet az országba. A Newsweek riportere felhívta az egyik vadászattervező céget, és megkérdezte, ha esetleg befizet egy ilyen útra, akkor vihet-e több madarat száznál. Közölték vele, hogy annyit visz, amennyit akar, 500-at, 1000-et, csupán fizesse ki a poggyászárat, a többiről a cég gondolkodik. Arra a kérdésre, hogy tengeliceket vagy barázdabillegetőket is vihet-e (ezek ugyanis veszélyeztetett fajok), azt felelték, el tudják intézni.

Szeptember és október között több mint 10 000 olasz jön Romániába vadászni. Románia az egyetlen hely az EU-ban, ahol szabad pacsirtákat lőni, a kormány pedig évente kiadja az engedélyt 700 000 egyed lelövésére. Ez a szám több mint a teljes populáció egyharmada. Papp Tamás, a Milvus Csoport elnöke úgy hiszi, a Minisztériumnak fogalma sincs a reális állapotokról, a vadásztársaságok kérik a kvótát, ők meg jóváhagyják. És ennek természetesen nem csak a pacsirták esnek áldozatul, hanem minden madár, amelynek énekesmadár mérete van, ezrével.

Newsweek

Hány vízimadár telel Szatmáron?

Január 9-e és 12-e között az Erdélyi Kárpát Egyesület – Szatmárnémeti munkatársai közösen a Milvus Madár és Természetvédelmi Csoport munkatársaival részt vettek a nemzetközi téli vízimadár számláláson, a Midwinter-en. A projekt keretein belül a két szervezett munkatársai felmérték Szatmár megye vizes élőhelyeinek fajlistáját.

Olvasd el a teljes sztorit

A kígyókat a tudatlanok megölik

A kígyó nagyon ellentétes jelentéstartalmakkal felruházott állat. Számos kultúrában az alvilág és a hallottak birodalmának szimbóluma, a Paradicsomban a gonosz megtestesítője.
A Noé Projekt Kulturális Egyesület azonban elsősorban a kígyók természeti értékére, veszélyeztetettségére szerette volna felhívni a figyelmet, amikor a Milvus Csoporttal közösen Kígyók bűvöletében címmel képzőművészeti kiállítást hirdetett meg.

Olvasd el a teljes sztorit

“Medvebűnözés”: handabandák, féligazságok és tények 2.

Árván maradt testvérpár (hím és nőstény). Anyjukat vonat ütötte el

Az utóbbi időszakban valóságos lejárató hadjárat indult a medve, e karizmatikus nagyragadozó ellen. A természetvédelmi szakemberek véleménye mindeddig – ebben a kérdésben is – háttérbe szorult, sokkal kevesebb teret kapott a sajtócikkekben, mint a politikusoké és más megmondóembereké. A „Medvebűnözés”: handabandák, féligazságok és tények című előző cikkünk folytatásában további csúsztatások, félinformációk és hajmeresztő ostobaságok tételes cáfolata következik. Elmagyarázzuk, miért alaptalanok ezek a sajtóban megjelent állítások; ha mégsem teljesen kielégítőek a válaszok, kommentben lehet további felvetéseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni.

Bakk-Dávid Tímea, Domokos Csaba

„Sokkal több medve van, mint amennyit a megmaradt élőhelyek el tudnak tartani, tehát túlszaporodtak a medvék.”

Ahhoz, hogy az élőhelyek eltartóképességéről egyáltalán el tudjunk (érdemben) töprengeni, több, megbízható adatra is szükségünk volna:

1. Ezen adatok közül az első és magától értetődő: kellene tudnunk azt, hogy Romániában melyek a medve számára megfelelő (természetes) élőhelyek. Hogy ezt jelenleg nem tudjuk, annak bizonyítására elég az is, ha egy pillantást vetünk a faj hivatalos elterjedési térképére (Kárpátok és a hegyeket övező dombvidék nagyon kis hányada). A Milvus Csoport medvekutatási és -védelmi projektének a dombvidéki célterülete (Nyárád és Kis-Küküllő felső vízgyűjtő medencéi) 85,7 %-ban (!) a hivatalos elterjedési területen kívül található. Ezen a területen a projekt keretén belül mozgásérzékelős kamerás felvételek, nyakörvezett felnőtt barnamedvék, több éve monitorozott medvebarlangok, genetikai minták, parazitológiai minták, többéves transzektes felmérések stb. bizonyítják a faj állandó jelenlétét (és jólétét). De ettől jóval nyugatabbra (tehát a hivatalos elterjedéstől – vagyis az optimális élőhelytől messzebbről) is rendelkezik a Milvus adatokkal. A csúcs az, hogy itt (ahol hivatalosan nincs is medve) évek óta kapitális medvéket is lelőnek (hivatalosan), kapitális medvéket is mentettek ki a Milvus-os projekt keretében vadorzó hurkokból stb. Egyszóval minden jel arra vall, hogy a medvék még nem értesültek arról, hogy hol van a határa az ember által számukra jónak ítélt élőhelynek. Illetve arra, hogy a medvéknek reálisan megfelelő élőhely sokkal nagyobb, mint ahogy hittük volna – ergo, az eltartóképesség csakis nagyobb lehet (még ha nem is ismerjük, pontosan mekkora). Olvasd el a teljes sztorit