Címke: «petÃció»
Megőrült egy medgyesi önkormányzati képviselő, vagy már alapból ilyen volt, csak eddig nem került be a hazai mainstream sajtóba . Mondjuk a pártját tekintve ebben nincs semmi meglepő.
A Ioan Ciulea nevű úriember ugyanis a Dan Diaconescu-féle PPDD párt tagja és medgyesi önkormányzati képviselÅ‘, s mint ilyen, néha előáll. A legutóbbi annyira jó javaslat lett, hogy sikerült elérnie, hogy petÃció induljon ellene. Szerinte ugyanis ki kellene műteni a város azon kutyáinak hangszálait, amelyek túl hangosan ugatnak. Ha pedig erre a tulajdonos nem hajlandó, akkor kötelezzék, hogy valamiképpen szabaduljon meg a kutyától.
A média érdeklÅ‘désére, hogy mégis honnan jött ez az ötlete, Ciulea azt mondta: magánházban lakik, és Å‘t is, szomszédait is zavarják az udvarokon túl hangosan ugató kutyák. Azt is elmondta, hogy neki is van kutyája, de az „civilizáltâ€, „normális†és „intelligens†és nem zavarja a szomszédokat.
Az önkormányzati képviselÅ‘ hétfÅ‘n ismerteti javaslatát a medgyesi városi tanácsban. A kezdeményezés elleni petÃciót eddig több mint ezren Ãrták alá, és az aláÃrók elvárása, hogy a medgyesi önkormányzatot, semmi esetre ne fogadja el Ciulea javaslatát, amelyet törvénytelennek neveznek.
„Vajon Ciulea tanácsos urat a játszó gyerekek, a sÃró csecsemÅ‘k hangja is zavarja, vagy csak a kutyákkal van baja? Mi jöhet? A gyerekek megölése, vagy csak akkor lehet gyerekünk, ha a szomszédok vagy Ön beleegyezik?†– teszik fel a kérdést..
agerpres
Marosvásárhelyen megelégelték a vegyipari vállalat folyamatos légszennyezését, és úgy tűnik, kialakul egy civil összefogás az ügyben.
k.á.
SzerkesztÅ‘ségünkhöz eljuttattak egy petÃciót , amely nemrégiben indult útjára, s amelynek a megfogalmazója/elindÃtója ismeretlen. Ebben kérik a kombinát tevékenységének környezetvédelmi és jogi kivizsgálását, tekintve, hogy a városban a helyzet nem enyhült az évek során, sÅ‘t rosszabbodott. A civilek szeretnénk sürgetni az illetékes szerveket, hogy konkrét pozitÃv változást idézzenek elÅ‘. A petÃciót Karmenu Vellához, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosához cÃmezték, és június 3-án indult, mindeddig több mint 1300 aláÃrója van.
A kombinát a civilek szerint valós környezetvédelmi és egészségügyi veszélyt jelent, ezt mi sem bizonyÃtja jobban, minthogy csupán az idei évben 100 alkalommal lépte túl miatta a város nitrogénszintje a megengedett határt. A Maros Megyei Környezetvédelmi Ãœgynökség mérései szerint ez az arány februárban és májusban volt a legnagyobb, ekkor voltak olyan alkalmak is, hogy a nitrogénszint a megengedettnél hatszor nagyobb volt.
Az Azomures 2011 óta svájci tulajdonban van, mióta akkori rekordnyereség után a török tulajdonosok túladtak rajta. A kombinát elsősorban műtrágyákat gyárt: ammónium-nitrátot (NH4NO3), mészammon salétromot (NH4NO3 + CaCO3), karbamidot ( (NH2)2CO), NPK (nitrogén-foszfor-kálium) kompakt műtrágyákat, kálcium-nitrátot (Ca(NO3)2 ), folyékony műtrágyát (karbamid+ammónia). De gáznemű és folyékony nitrogén (N), kalcium-karbonát (CaCO3) és melamin is szerepel a terméklistájukon.
A gyártási folyamatokhoz (2011-es adatok szerint) évente nagy mennyiségű földgázt, 19 millió köbméter vizet és egy hosszú listányi egyéb alapanyagot áramoltatnak illetve szállÃtanak be az üzem 12 termelÅ‘egységébe. A lejátszódó reakciók-gyártási folyamatok a felhasznált alapanyagokkal arányos mennyiségű vegyülettel dúsÃtják a légkört, illetve az üzem mögött elfolyó Maros vizét. A kéményeken át nitrogén-oxidok (NOx), kén-dioxid (SO2) , szén-monoxid (CO), szén-dioxid (CO2), ammónia (NH3), szilárd részecskék és illékony szerves vegyületek távoznak.
Ezek hosszú távon mind hozzájárulhatnak különbözÅ‘ légzÅ‘szervi és más megbetegedésekhez, annak ellenére, hogy konkrétan nem született még olyan hatástanulmány, amely felmérné a tényleges hatásokat. A légszennyezéshez hozzájárul a Marosba engedett szennyezés mértéke is, amely évente kb. 14,2 millió köbméter szennyvÃzben merül ki, amely nagy mennyiségű arzént, fluort, foszfort, szulfátokat, nitrátokat, nitriteket stb. tartalmaz, és ezek szennyvÃzben oldott koncentrációja is gyakran meghaladja a megengedett határértékeket.
A Környezetvédelmi Årség sorozatosan szabja ki a büntetéseket a feljelentések alapján, de a vállalat ezekkel könnyedén megbirkózik, és ez egy mókuskerékszerű állapotot idéz elÅ‘. A tiltakozók úgy gondolják, az illetékes hatóságoknak komolyabb lépéseket kell tenniük. A marosvásárhelyiek a városlakók legnagyobb Facebook-csoportjában népszerűsÃtik a petÃciót, többen részt vesznek abban a kampányban is, amely során naponta egy fényképes üzenetet küldenek a kombinátról GraÈ›iela Gavrilescu környezetvédelmi miniszternek, amelyre természetesen nem érkezik válasz.
A vegyipari vállalatról idÅ‘rÅ‘l-idÅ‘re felröppen a hÃr, hogy bezárják, de errÅ‘l szó sincs, elnézve a fejlesztéseket, például néhány napja új felszereléseket szereltek a gyárba , amelyek a gyártási költségek csökkentését hivatottak segÃteni. Ugyanakkor a légszűrÅ‘re fogják az általuk okozott nitrogén- és ammóniaszennyezést, de úgy tűnik, egyelÅ‘re olcsóbb a bÃrságokat fizetni, mint kicserélni. Természetesen vannak pozitÃv lépések is a vállalat részérÅ‘l, nemrégiben például betömték a környezetvédelmi szakértÅ‘k által ökológiai kockázatnak minÅ‘sÃtett zagytározót.
A Rainforest Rescue civil szervezet június 19-én, alig egy nappal a rétyi fűrészüzem környezetvédelmi engedélyének megadása után, német nyelvű online petÃciót indÃtott az engedély megadása és a törvénytelen erdÅ‘kitermelések ellen. A petÃciót Románia Környezetvédelmi és VÃzügyi Minisztériumának cÃmezték – hÃvja fel a figyelmet Toró Attila, a sepsiszentgyörgyi tüntetések egyik szervezÅ‘je június 21-én kiadott közleményében.
Olvasd el a teljes sztorit
Fotó: Ne vágj ki minden fát
Mintegy félezren tüntettek május 24-én, vasárnap 18 és 19 óra között a Vársétány megmentéséért, a Ne vágj ki minden fát! civil mozgalom szervezésében.
A jelenlévÅ‘k helyben aláÃrhatták a környezetvédelmi szervezetek által támogatott Egészséges várost akarunk, Å‘rizzük meg a város zöldövezeteit! petÃciót is. A résztvevÅ‘k közül négyszázan Ãrták alá helyben, de amint a szervezÅ‘k elmondták, a cél legkevesebb háromezer támogató aláÃrást összegyűjteni, amelyet a város elöljáróinak nyújtanak be. Olvasd el a teljes sztorit
fotó: green report
A Román Ornitológiai Társaság és a Natura 2000 Románia Szövetség elindÃtott egy kampányt indÃtott, amely a pacsirták megvédését szorgalmazza. A kampány része egy videó, amely annyira erÅ‘s, hogy remélhetÅ‘leg majd a közmédiába is bekerül. A cél pedig, hogy a vitatott vadászati törvényt olyan irányba módosÃtsák, amely nagyobb védelmet adna az énekesmadaraknak.
VIDEO
Az okok pedig: a Klaus Johannis által a Parlamentnek visszaküldött törvény megengedné, hogy a tulajdonosok engedélye nélkül vadásszanak területeiken, és meghosszabbÃtotta a kilövési engedély periódusát több madárfaj esetében, valamint megemelte a vadászati kvótát a külföldiek számára.
A kezdeményezÅ‘k az ÃllÃtsd meg a barbárságot, mentsd a pacsirtát! (OpreÈ™te barbaria, Salvează ciocârlia!) cÃmet adták a kampánynak,és egy petÃciót is elindÃtottak , hogy Parlementben ülÅ‘k megtapasztalhassák a lakossági akaratot.
Egy nap alatt több mint háromezren Ãrták alá azt a petÃciót, amelyben Klaus Johannist kérik az ország törvényeinek betartására a felsÅ‘csertési bánya ügyében. A petÃciót a MiningWatch szervezet indÃtotta, és a FelsÅ‘csertés = Verespatak nevet viseli.
Olvasd el a teljes sztorit
Remus Cernea független parlamenti képviselÅ‘ tegnap benyújtott a Szenátushoz egy törvénytervezetet, amelyben megtiltaná az ország területén, hogy a cirkuszok állatokat használjanak műsoraikhoz.A Voxpublica -n közölt cikkében a képviselÅ‘ felhÃvja a figyelmet arra, hogy a cirkuszi állatok használata ütközik az 205/2004-es Ãllatvédelmi Törvénnyel. A kezdeményezés minden állatra kiterjedne, legyenek azok szabadon, vagy fogságban születettek cirkuszi, vagy bármilyen más műsorban használtak.
A törvénytervezet azt is elÅ‘Ãrná, hogy különbözÅ‘ intézmények felelÅ‘sségére bÃzott állatok rezervátumokba kerüljenek a törvény hatályába lépésétÅ‘l számÃtott 18 hónapon belül.petÃciót indÃtott útjára, amelyet a Parlamenthez cÃmzett, és azt reméli, hogy a sok ezer ember majd hajlamos lesz a honatyákat a megfelelÅ‘ döntésre bÃrni.
„Ezeknek az állatoknak több tÃz vagy száz hektáron fekszik el az élÅ‘helye, a ketreceik azonban csak néhány négyzetméteresek. Még csak nem is modoghatnak rendesen, ahogyan a természetük megkövetelné. Egyértelmű, hogy szenvednek. Láncokon tartják, gyakran verik Å‘ket, nem kapnak elégséges élelmet, a hosszú utak, amiket a turnék során tesznek meg, sokszor jelentÅ‘s stresszet okoznak. Például egy oroszlán, amely egy 40 millió négyzetméterű élÅ‘helyen él a természetben, a cirkusznál kap egy 12 négyzetméteres ketrecet, amelyben órákon át vár, hogy kiléphessen egy 50 négyzetméteres porondra. Egy tigrisnek, amely hasonló körülmények között él, egy milliárd négyzetméternyi élÅ‘helyre van szüksége. Az elefántok bonyolult társas élettel rendelkeznek, ebbÅ‘l semmit sem kapnak meg†– Ãrja Cernea a cikkében.
„Egy közismert dolog, hogy a gyerekek is megértik, hogy a cirkuszban látott állatok nem boldogok. Ãgy az a cél, hogy a fogvatartott állatok segÃtségével szórakoztassák, és neveljék Å‘ket, ma már nem csupán bizonyÃtottan lehetetlen, de a módszerek immorálissá is teszik (gondoljunk a kÃnzásokra), de a hatások is ellenkezÅ‘ek: az emberek empátiát éreznek a látott szenvedéssel szemben†– véli Cernea, aki cikkében kitér arra is, hogy több civilizált országban védi az állatokat már törvény a szórakoztatóiparban való felhasználástól.
„14 uniós állam(Bulgária, Görögország, Észtország, Finnország, Ausztria, Anglia, Dánia, Belgium, Málta, Lengyelország, Svédország, Magyarország, Hollandia és Csehország), valamint az Egyesült Ãllamok 31 tagállama, de más országok is (pl. BrazÃlia, Kanada, Izrael, India, Szingapúr, Costa Rica), fogadtak el már erre vonatkozó törvényeket az országuk részleges, vagy teljes területén (egyes országokban, mint például Horvátországban, városokra vannak szabályozva)†– Ãrja a képviselÅ‘.
Nemrégiben kolozsvári fiatalok is tiltakoztak az állatok cirkuszi használata ellen.
voxpublica
A Krassó-Szörény megyei Környezetvédelmi Ãœgynökség nemrég olyan projekteket mutatott be, amely során engedélyt bocsátanának ki három, a SzárkÅ‘-hegységben folyó patakon épülÅ‘ törpe vÃzerÅ‘mű épÃtéséhez, habár több környezetvédelmi szervezet is kérte, hogy ez ne valósuljon meg. A közmeghallgatás utolsó napja ma van. Ma még lehet tiltakozni.
A WWF Románia petÃciót cÃmzett a Krassó-Szörény Megyei Környezetvédelmi Ãœgynökséghez, amelyet ma még aláÃrhat minden állampolgár, a közmeghallgatás végéig. A petÃció azt kéri, hogy sürgÅ‘sen állÃtsák meg a SzárkÅ‘-hegységben a Bistra Mărului, a Sucu és az Olteana patakokon tervezett törpe vÃzerÅ‘művek épÃtését. A térségben hasonló erÅ‘művekkel már tönkretették a Craiu, Cuntu és Sebesel patakokat.
A három patak része a Szárkő-hegység védett Natura 2000-es területnek, amely a folyók és patakok sebezhető élővilágát is védené, hiszen találhatóak itt olyan hal- és rákfélék, amelyek védettek mind Európában, mint Romániában.
A Romániai Energiastratégia számára kiállÃtott környezetvédelmi engedély tiltja, hogy ilyen területeken törpe vÃzerÅ‘műveket létesÃtsenek. SÅ‘t, a SzárkÅ‘-hegység Natura 2000-es területének gondnoksága negatÃvan véleményezte a terveket, mondván, hogy a térség alkalmatlan ilyen létesÃtményekhez, mert ezek veszélyeztetik a védett fajok megÅ‘rzését.
A WWF Románia jelezte az üggyel kapcsolatos aggodalmait, mind Ãrásban, mind a nyilvános megbeszéléseken, de a szervezet álláspontját nem vették figyelembe.
Ugyan a törpe vÃzerÅ‘művek által termelt energiát zöld energiaként reklámozzák, ezek kártékony hatással vannak a folyók élÅ‘világára olyan körülmények között, amikor a jó ökológiai állapotban levÅ‘ folyók és árterek száma nagyon kicsi. A SzárkÅ‘-hegységben található Bistra Mărului, Sucu és Olteana patakok nagyon jó állapotban vannak. A hazai és európai törvénykezés szerint az ilyen élÅ‘helyeket meg kell Å‘rizni, és el kell kerülni a törpe vÃzerÅ‘művek létesÃtését rajtuk.
A WWF petÃcióját itt lehet aláÃrni !
totb.ro
Hét millió euróból újÃtják fel a BabeÈ™-parkot, de a civileknek egyáltalán nem tetszik ez az újÃtás, ezért petÃciót indÃtottak útjára.
Az SOS Csoport által megmozgatott tiltakozók azt kifogásolják, hogy egészséges fákat vágat ki az önkormányzat anélkül, hogy az árboretikai tanulmányt figyelembe venné, a kiterjesztett épÃtkezés miatt a lágy földfelszÃn durva kÅ‘zetréteggé válik, a park teljesen elveszÃti természetes jellegét. Ugyanakkor megjegyzik azt is, hogy nem volt sem közvita, sem szakmai konzultáció az új arculat kialakÃtására vonatkozóan, amely garantálta volna, hogy a lehetÅ‘ legjobb megoldást találják meg erre nézve.
A civilek kérik az egyetemet és a Környezetvédelmi Årséget, hogy állÃtsák meg a fák kivágását, és vonják felelÅ‘sségre azokat, akik felelÅ‘tlenül intézkedtek. Követeléseik között az is szerepel, hogy nyissák meg a parkot a nagyközönség számára, hogy a kolozsváriak a parkos részt ingyen, a sportlétesÃtményeket fizetség ellenében használhassák. Ugyanakkor azt is kérik, hogy létesÃtsenek több bejáratot a parkba, hogy az jobban megközelÃthetÅ‘ legyen mind a Rózsa-park, mind a Malomárok és a Szamos felÅ‘l.
A kérelmezÅ‘k a park névadóját, Iuliu HaÈ›ieganu -t idézik, aki szerint egy stadion nem olyan hely kell legyen, ahol 22-en sportolnak, és 22 000-en nézik Å‘ket, hanem éppen fordÃtva. A petÃció itt Ãrható alá .
„A Greenpeace Románia aláÃrásgyűjtést indÃt, hogy rábÃrja a román hatóságokat, hagyjanak fel a nukleáris energia programmal†– mondte el szerdán Alexandru Riza , a szervezet kampánykoordinátora.
„A Greenpeace Románia egy onlájn petÃciót indÃtott, amelynek célja, hogy 100 000 aláÃrás gyűljön össze az új atomreaktorok épÃtése elleni tiltakozásul, és hogy a Parlamentben szülessen meg erre nézve egy törvényjavaslat. A kampány válasz számos, a kérdésben felmerült problémára, olyanokra, mint az energiaszektor átláthatatlansága, a törvények és a nemzetközi egyezmények be nem tartása, az atomreaktorok épÃtésére illegálisan kiÃrt szubvenciók†– fejtette ki Riza.
A Greenpeace képviselői azért is aggódnak, mert Románia egyetlen atomerőműve, amely két reaktorral rendelkezik (Cernavodă 1 és 2) egy olyan térségben helyezkedik el, amely magas szeizmikus kockázattal rendelkezik.
Románia nukleáris programja magába foglalja két új reaktor épÃtését (Cernavodă 3 és 4), és egy új nukleáris központ épÃtését, amelynek helyszÃnét nem hozták még nyilvánosságra.
Több ország is, melyek között Németország, Japán, Svájc, Litvánia, Bulgária és Olaszország, döntöttek úgy, hogy fokozatosan lemondanak a nukleáris energiáról, miután 2011 március 11-én megtörtént a fukusimai tragédia.
A greenpeace-esek pozitÃv példaként hozzák fel Ausztriát, ahol egy referendum után már a ’70-es években betiltották a nukleáris energiát, nemrég ennek importját is.
A petÃció itt Ãrható alá .
Forrás: Agerpres
előző »
