Aktualitás | 16.5.2010

Kolozsvár első tanösvénye: a Szénafüvek

A Kolozsvári Szénafüvek különleges növényzete miatt a biológusokat eddig is érdekelte. Mostantól a kirándulók és az iskolások is többet tudhatnak meg a terület különlegességeiről: szombaton felavatták azt a tanösvényt, amely kimondottan laikusokat igazít el a látnivalók között. Ott voltunk, kérdeztünk és fotóztunk.

Sebők Botond

Kovács Zoltán Csongorral, a Zöld Erdély Egyesület elnökével beszélgettünk a háttérmunkáról,további tervekről és a tanösvény jelentőségéről. Az egyesület négy éve kezelője ennek a védett területnek, ahova igazából biológusok szoktak járni, hiszen ilyen szempontból látványos igazán. Egy laikus számára csupán bozótos legelőnek tűnik, nem tudja, hogy mit nézhet meg. Az információs táblák nekik szólnak, hogy lássák, milyen értékeket lehet itt meglátogatni.

Boldogan hagyjuk magunk mögött a várost.

Távolban a Nagy-Koporsó.

A tanösvények kiindulópontja a Nagy-Koporsó nyugati végénél.

A szervezésből valójában több volt az előkészület, mint a gyakorlati munka, hiszen az anyagokat össze kellett írni, megfogalmazni románul és magyarul, fotókat készíteni, kiválogatni, terepen kijelölni a nyomvonalat, bejárni a területet, kijelölni, hogy hova tegyenek információs táblákat. Az tulajdonképpeni munka (szórólap megszerkesztése, panók kihordása, fúrás-faragás, gödörásás, kikövezés) az anyagok összegyűjtése után gyakorlatilag három hét alatt oldódott meg.

Kis pihenő.

A szervezők rövid bevezetője indulás előtt.

A Kolozsvári Szénafüvek kezelése jelentős erőfeszítést igényel, mivel semmilyen normatív támogatás nem létezik erre. Gyakorlatilag van egy száz hektáros terület, ami a Zöld Erdély Egyesület felügyelete alá tartozik, de semmilyen pénzügyi forrás nincs hozzárendelve. Pályázatokból próbálnak megvalósítani egy menedzsment-tervet, amelyet az állami szektortól vállaltak át. Az államnak semmilyen kapacitása nincs védett területek kezelésére, ezért adják ki civileknek, erdészeti hivataloknak vagy akár cégeknek is. Ilyen okokból az egyesület képtelen további védett területeket felvállalni, hiszen nagyon szűk pénzügyi illetve emberi erőforrásokkal dolgoznak. Mindenki szívesen kijön egy-két napot önkénteskedni, viszont ez rendszeres munkát igényel, s ha ez nem biztosít megélhetést, az emberek csak hobbiból tudják csinálni. Emiatt egyelőre több terület gondozását nem képesek felvállalni.

Libasorban a legrövidebb tanösvényen.

Hogy milyen potenciálja lehet egy tanösvénynek? Szerencsés adottság, hogy Kolozsvár egyetemi központ és a védett terület aránylag közel esik Kolozsvárhoz, gyakorlatilag a belterületéhez tartozik, ezért könnyen lehet mozgósítani ide egyetemistákat és diákokat a városból. Viszont nem lenne jó az sem, ha évente néhány ezer turistánál több fordulna meg itt. A terület tavaszi-nyári időszakban látványos leginkább, és szép eredmény lenne ekkor hetente-kéthetente kihozni csoportokat nevelés, oktatás céljából.

Gyakori mozzanat a túra alatt…

…valaki mindig eltűnt a fűben, hogy virágokat fényképezzen.

És volt is mit fényképezni.

További terveikről Kovács Csongor elmondta, ők önkéntesen végzik ezt a munkát, és eddig is hoztak különböző alkalmakkor (pl. hagyományosan Föld napján) kiránduló csoportokat, kolozsvári iskolásokat, és ezt ezután is folytatják. Céljuk az, hogy minél több érdeklődő diák, fiatal jöjjön ki, és a tanösvény által megmutassák és megszerettessék az itteni természet értékeit, hogy a következő generációk jobban megbecsüljék azt, ami még megmaradt.

A terület turisztikai promóciójának érdekében az összes információ elérhető lesz interneten is, elkészül a tanösvény virtuális változata, illetve hogyan lehet ide eljutni és mit lehet itt látni. Ugyanakkor a tanösvény tervezői nem szeretnék a területet a tömegturizmusnak kitenni, és remélik, hogy nincs is erre potenciálja, hiszen egy erős turisztikai forgalom ugyanúgy ártana a területnek, mint például a túllegeltetés: a turistákat sem szabad „túllegeltetni” a területen.

A békák csak pislogtak ránk a hepe-tavakból.

Valami ilyesmit láthattak.

“Két alapvetÅ‘ probléma van a védett területen: az egyik a legeltetés, amelyet nem tudtunk még betiltatni, hiszen hiába dolgoztuk ki a védett terület szabályzatát és menedzsment-tervét, az kb. három éve a minisztériumban vár jóváhagyásra (nem mi vagyunk az egyedüliek, az egész országban ez a helyzet). Így hiába jeleztük a kolozsvári Polgármesteri Hivatal felé évente, hogy be kellene tiltani, vagy legalábbis szabályozni a legeltetést, mert a terület túl van legeltetve. Jogilag nem tudunk fellépni, és nem igazán veszik ezt figyelembe. A másik jelentÅ‘s probléma, ami megoldásra vár, az a homoktövis terjeszkedése. Ezt a fajt a földcsuszamlások meggátolása érdekében telepítették ide, viszont rohamosan terjeszkedik ott is, ahol a védett növények találhatók, folyamatosan kiszorítva azokat. Ezt a homoktövis-állományt szintén szabályoznunk kell.”

Megoldódni látszik a Szénafüvek egyik fő problémája, a betolakodó homoktövis.

A túra végén a szervezők terülj-terülj asztalkámmal kedveskedtek, pálinkával vagy homoktövis-szörppel koccintottunk a projekt sikerére.

“Természetesen fogadunk még önkénteseket, havonta szoktunk gyűlésezni, illetve a Zöld Erdély Egyesületnek van egy levelezÅ‘listája, amelyen állandóan zajlik a kommunikáció – mondta Kovács Csongor. – Bármilyen környezetvédelmi témában tudunk feladatot és különbözÅ‘ akciókban való részvételt ajánlani bárkinek – matematikusoktól biológusokig.”