Invazív fajok | 12.3.2014

Miért káros a homoktövis, ha közben meg hasznos?

Fotó: Macalik Kunigunda

A Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Biológiai és Ökológiai Intézete és a Zöld Erdély Egyesület múlt év októberében homoktövis-irtási akciót szervezett a Szénafüveken, egyetemi tanárok és hallgatók részvételével, melynek során 1500–2000 m2-nyi területet sikerült megtisztítani a homoktövistől. Az akció idén is folytatódik.

Fenesi Annamária egyetemi adjunktus felkérésünkre elmagyarázta, miért is kell kiirtani a homoktövist, ami másfelől vitamindús gyümölcse révén az egészségmegőrzés fontos kelléke:

Tájidegen faj
A homoktövis (Hippophaë rhamnoides) eurázsiai faj, elterjedési területe széles, Japántól Nyugat-Európáig tart. Mivel folyó- és patakhordalékon, tengerparti dűnéken és homoktalajon nő, Romániában – természetes módon – főleg a Duna, Argeş, Ialomiţa, Szeret mentén, a Duna-deltában és a Fekete-tenger partvidékén fordul elő. Azonban talajcsuszamlások megelőzése céljából sok helyre betelepítették, így Erdélybe is, mivel fejlett gyökérzetével sikeresen köti meg a talajt, akár meredek lejtőkön is. Ezért a homoktövis tájidegen fajnak számít Erdélyben.

Fotó: Szabó Anna

Gyorsan és agresszíven terjedő faj
Gyors növekedésre és hatékony sarjadzásra képes, tövisei miatt az állatok nem fogyasztják, a vele szimbiózisban élő sugárgombák segítségével nitrogénnel dúsítja a talajt, ezáltal az élőhely természetes tápanyagegyensúlyát kibillenti. E tulajdonságokkal felvértezve a homoktövis betelepített állományai könnyen elvadulnak, gyorsan és agresszíven terjednek, kiszorítva a gyepközösségek őshonos fajait.

Ültetvényeken a helye
A homoktövis fontos vitaminforrás lehet, különbözÅ‘ betegségek megelÅ‘zésére, kezelésére használják és élelmiszeripari alapanyag is. De – akárcsak akármilyen idegenhonos vagy tájidegen haszonnövénynek – ennek a fajnak is gondozott mezÅ‘gazdasági kultúrában (ültetvényeken) a helye, ahol nem okoz természetvédelmi problémát. A kukorica és a krumpli is hasznos, de nem szeretnénk Å‘ket egy színes kaszálóréten vagy egy bükkerdÅ‘ben látni, ráadásul tömegesen.

Fotók: Vizauer Tibor-Csaba

Homoktövis a Szénafüveken
A Kolozsvári Szénafüvek egy részét már 1932-ben botanikai rezervátummá nyilvánították ritka fajokban kimondottan gazdag élővilága miatt. Jelenleg országos és közösségi jelentőségű természetvédelmi terület. A terület növénydiverzitása kis léptékben világbajnoknak számít: zsebkendőnyi gyepterületen (0,1 m2) itt számolták a legtöbb növényfajt a világon, 43 fajt. A homoktövist a talajcsuszamlások megelőzése céljából ültették a meredek domboldalalakra. A rendszerváltás után a rendszeres kaszálás fokozatosan elmaradt, így egy erőteljes cserjésedési folyamat indult el. Az őshonos cserjék és a homoktövis épp azokban a gyepközösségekben terjeszkednek, ahol a terület országos és európai szinten ritka és védett növény- és állatfajai élnek. Fontos és sürgős a cserjék gyors megfékezése és eltávolítása, hogy a fajgazdag gyepi közösségek regenerálódhassanak.

Te is segíthetsz ebben!
Találkozó vasárnap reggel 8-kor a Reál hipermarket parkolójában; aki tud, hozzon fűrészt, fejszét és munkakesztyűt.