Aktualitás | 18.4.2014
Buldózer a patakmederben. Természetrombolás árvÃzvédelem cÃmén: a Kászon-patak esete
Az európai trend egyre inkább a leszabályozott folyóvizek természetes állapotának visszaállÃtása (river restoration), az árterek újbóli elöntése, a természetes vegetáció, a vÃzi és vÃzparti ökoszisztémák helyreállÃtása. Ennek fényében próbálják újragondolni az árvÃzvédelmet is. Eközben Romániában a drasztikus mederszabályozás, a vizek ökoszisztémáit súlyosan károsÃtó árvÃzvédelmi munkálatok legújabb korszakát érhettük meg.
B.D.T.
A kommunizmus idején is voltak hasonló beruházások, a mostani újabb fázisban pedig európai uniós alapok lehÃvásával zajlik a folyók és patakok szabályozása, átalakÃtása, medrük kikövezése és –betonozása. Bizonyos szempontból ez érthetÅ‘ is, hiszen még élénken él mindannyiunk emlékezetében a kétezres évek közepén pusztÃtó áradások rémképe. Az emberi élet és javak védelme mint elsÅ‘dleges cél azonban nem kellene kizárólagos szempontot jelentsen.
A Román VÃzügyi Hatóság megbÃzásából árvÃzvédelmi célú munkálatokat végeznek a Kászon-patakon Kézdivásárhely és Szárazpatak között, 17 km hosszan. Az árvÃzvédelmi projektet („Regularizarea parau Casin pe sectorul Targu Secuiesc – Valea Seaca, Cod SMIS: CSNR 38623â€) a környezetvédelmi operatÃv programból finanszÃrozzák, társfinanszÃrozó az EU Kohéziós Alap. Összértéke 25.720.574,00 lej, ebbÅ‘l vissza nem térÃtendÅ‘ támogatás 20.704.498,00 lej.
- Fotók: B.D.T.
Fotók: B.D.T.
A projekt célja az árvÃzveszély csökkentése, a patak vÃzgyűjtÅ‘ területén az anyagi károk megelÅ‘zése. A munkálatok elvégzésétÅ‘l Kézdivásárhely és Szentlélek lakosságának védelmét remélik. Versenytárgyalást Ãrtak ki, amelyen a kivitelezést a SC LAURENTIU H SRL, a SC WASSERKONING SRL és a SC AQUA PROCIV PROIECT SRL nyerte meg, a szerzÅ‘dés összértéke áfa nélkül 10.983.066,88 lej. A munkálatok 2015 februárjáig tartanak.
Reklámtevékenységre a SC NEVA EXPERT SRL ajánlata nyert, a szerződés összértéke 38.970,00 lej áfa nélkül; a munkálatok felügyeleti jogát a SC AQUA CONS CONSULT SRL nyerte 89.897,00.lej összértékben (szintén áfa nélküli adat).
A projekt gyakorlatba ültetéséért az országos vÃzügyi hatóság, illetve a Râmnicu Vâlcea-i Olt VÃzgyűjtÅ‘ Adminisztráció felel. A megvalósÃthatósági tanulmányt 2006-ban terjesztették elÅ‘, azzal az indoklással, hogy az elÅ‘zÅ‘ években árvizek voltak, házakat, gazdaságokat, mezÅ‘gazdasági területeket és a 11B országút egyes szakaszait öntötte el a vÃz. A megvalósÃthatósági tanulmányt szintén a SC AQUA PROCIV PROIECT SRL. készÃtette (szerzÅ‘dés száma: nr.284/16.08.2006). Mindez egy technikai dokumentációból derül ki, amely online itt elérhetÅ‘.
A dokumentum felidézi, hogy több évi árvÃz után 2010-ben egy kormányrendelettel fogadták el (H.G. 846/2010) a rövid- és hosszútávú árvÃzveszély-menedzsmentet kidolgozó stratégiát. A Kászon-patak esetében a dokumentum szerint a fás növényzet „kaotikusan†nÅ‘tt a patak mentén és a teraszokon, csökkentve az árhullámok visszavonulásának esélyét, Ãgy a partokhoz közeli épületek és területek évi rendszerességgel ki vannak téve az árvÃzveszélynek.
2010-ben is volt árvÃz, ami miatt az utat több helyen alámosta a vÃz – jegyzik meg. Szükséges tehát az infrastrukturális munkálatok elvégzése (a természetes vÃzfolyás medrének eltérÃtése, a partok megerÅ‘sÃtése, amelyhez fÅ‘képp természetes anyagokat, azaz terméskövet, illetve kisebb szakaszokon betonfalakat alkalmaznának). A dokumentum szerint a patakszéli fákat kivágnák, a magasabb területeken növÅ‘ket meghagynák, a partmenti zónákat befüvesÃtenék. Az épÃtkezéseken használt anyagokat laboratóriumokban ellenÅ‘rzik, a felszÃni és talajvizeket védik a szennyezÅ‘déstÅ‘l, pl. ellenÅ‘rzik, hogy a munkagépekben lévÅ‘ üzemanyag vagy olaj ne folyjon ki.
A biodiverzitás szó is megjelenik egyszer a szövegben, abban a kontextusban, hogy a munkálatok hatása a szárazföldi növényzetre jelentéktelen mértékű, mivel azok a patakmederre és a patakpartra korlátozódnak. A patakpartról eltávolÃtásra kerülÅ‘ növények nem védettek, és populációjukra nincs hatással a kiirtásuk – áll még a szövegben. Nem esik szó viszont arról, mi történik a vÃzi élÅ‘világgal, és még szempontként sem merül fel, hogy minimalizálni kellene az élÅ‘világra mért káros hatásokat.
Felmerülhet a kérdés, hogy ilyen nagy horderejű beavatkozásnál egy táj esetében miért nem készül környezeti hatástanulmány. Mivel a Kászon-patak nem védett terület, gyakorlatilag a vÃzügy egyetlen kötelezettsége, hogy a projekt dokumentációját egy szűk idÅ‘intervallumban „közvitára†bocsátja. Ha addig valaki ellenvetést tesz vagy más megoldásokat javasol, megvizsgálják (elfogadási kötelezettség nélkül), ám ha ez sem történik meg, indulhat a beruházás.
Buldózer a mederben
A fotók alapján több általunk megkeresett szakértÅ‘ is kijelentette, a munkálatok a patak élÅ‘világa számára katasztrofális hatásúak. „Biológus szemmel nézve ez a szakasz inkább egy csatornára emlékeztet, ahol nyoma sincs a hasonló, de emberi behatásoktól mentes, nem szabályozott vÃzfolyásokra jellemzÅ‘ fajgazdag életközösségnek†– jegyezte meg Váncsa Éva , aki néhány éve a Kovászna megyei VÃzügyi Hivatal laboratóriumában dolgozott. Ahogy ebbÅ‘l a cikkbÅ‘l is kiderül, a patak felsÅ‘ és középsÅ‘ folyásának élÅ‘világáról nincsenek adatok, de a Kászon-patak oroszfalvi mintavételi pontjáról begyűjtött anyag egy viszonylag fajgazdag makrogerinctelen közösségrÅ‘l tanúskodik. Egy két évvel ezelÅ‘tti vÃzügyi jelentés megállapÃtja a Kászon-patakról, hogy az élÅ‘világ szempontjából a vÃztest ökológiai állapota nagyon jónak, fiziko-kémiai szempontból pedig jónak mondható.
A szabályozások során egész Romániában beszorÃtják a vÃzfolyások medrét, eközben meg pl. Németországban óriási költséggel próbálják helyreállÃtani a folyók egykori természetes állapotát – hÃvják fel a figyelmet a szakértÅ‘k. Talán meg kéne spórolni ezt a költséget a jövÅ‘re nézve Romániában, és korszerűbb módszerekkel, a biodiverzitás megÅ‘rzésének fontosságát is szem elÅ‘tt tartva cselekedni árvÃzvédelem terén is.
Az élÅ‘világ képes lesz visszafoglalni a teret idÅ‘vel, ha adottak az életfeltételek, de valószÃnű nem örvend senki a buldózernek a mederben – fogalmazott megkeresésünkre Pál Zoltán hidrológus, a BBTE Földrajz karának tanársegédje. Más esetekhez képest ugyanakkor hatalmas elÅ‘relépésnek is lehet tekinteni, hogy kÅ‘zettörmelékkel rakták ki a partot, és nem betonnal, mint pl. CsÃkmadarason; illetve legalább valamennyire a kanyarokat betartják, nem egyenesÃtették ki a medret.
„Azt azonban nem számÃtják bele, hogy a szélesÃtett medret nem fogja normális folyási viszonyok között elfoglalni a patak, Ãgy kanyarogni kezd majd a saját csatornáján belül, s ez üledéklerakódással fog járni, illetve hogy adott helyeken keményen bele fog kapni a nagyvÃz a partokba. A Gagy-patak mentén már lehet látni ilyen kiszakadt hálókat, a partból kiszakÃtott kockákat. A nagyvizek mindig hoztak magukkal farönköket, amelyek nekicsapódva a hálóknak, kiszakÃtják azokat, egybÅ‘l meggyengÃtve a partot. A partmenti növényzet teljes felszámolása nagyobb besugárzást és nagyobb párolgást fog generálni, tehát méginkább kevesebb vÃz fog folyni a mesterséges mederben, ez oxigénhiányhoz, eutrofizációhoz vezet. Poshadt vÃz meg kinek kell?
A Madaras-patak esetében a betonnal kirakott mederben olyan gyors tavasszal a vÃzfolyás, hogy az ivadékkal felfele igyekvÅ‘ halak az Oltból nem tudnak felfele úszni, nem érik el az Ãvóhelyeket, azaz nem szaporodnak rendesen. A Kászon-patak esetében a tervezÅ‘k valamennyire kivédték ezt, de számtalan lesz a késÅ‘bb jelentkezÅ‘ biológiai és hidrológiai kár. A vÃzügy továbbra is hiszi es vallja, hogy az ember felül tud kerekedni a folyók akaratán… mindezt teszi, amÃg a folyó úgyis megcáfolja†– kommentálta a helyzetet Pál Zoltán.
Mérlegelni kellene a várható előnyöket és hátrányokat
A szakértÅ‘ felkérésünkre áttanulmányozta a fent emlÃtett technikai dokumentációt is. „A munkálatokat igazoló érvek eléggé sántÃtanak, be is ismeri a tanulmány, hogy nem prioritás a helyi és a vÃzrajzi stratégiában, de azért jó, ha véghezviszik. Nagy hiányosságként Ãtélem meg, hogy nincsen pénzben kifejezve az elmúlt árvizek által okozott kár Kézdiszentléleken és Kézdivásárhelyen. A dokumentumban felsorolják, hogy ’250 gospodarii afectate’, az még semmit nem jelent, lehet az is, hogy a hátsó kertbe befolyt a vÃz, vagy a tehén két napig vÃzben tapicskolt, anélkül, hogy számottevÅ‘ kár keletkezzék. Ezt diplomatikusan kikerülik az érvelésben, utalva arra, hogy a Kovászna Megyei VÃzügy archÃvumában megtalálhatóak az árvizek utáni kárjelentések. Azért vetem fel ezt a témát, mert amikor egy ilyen horderejű beavatkozást pénzelünk, akkor azt kell megnézni, hogy a munkálatok elvégzése hiányában esetlegesen bekövetkezÅ‘ árvizek milyen károkat okoznak. Magyarán pénzben kifejezve mekkora károkat hivatottak kivédeni a munkálatok.
Egy ilyen számÃtást követÅ‘en lehet rájönnénk, hogy ezer eurós nagyságrendű károkat készülünk kivédeni millió euróba kerülÅ‘ munkálattal, aminek az élettartamát legtöbb húsz évig vetÃtik elÅ‘re, és közben egy csomó karbantartási költség is kilátásba van helyezve.
Következzék egy kis szorzás: mondjuk összesen van évente 50.000 eurós kár, húsz év alatt ez egymillió euró lenne. Ezt kivédjük egy nyolcmillió eurós munkálattal, aminek 38.000 euró már most az elÅ‘revetÃtett éves karbantartási költsége, azaz 20×38.000 húsz év alatt. És ez csak a folyóra épÃtkezett lakosság évente vállalt kockázata pénzben kifejezve.
Ekkor még mindig nem beszéltünk az élÅ‘világban okozott kárról, a tájképrombolásról, és legfÅ‘képpen arról a lehetséges forgatókönyvrÅ‘l (ami Nyugaton számos helyen bekövetkezett), hogy feltöltÅ‘dik a meder hordalékkal, Ãgy nagyvÃznél ki fog loccsanni a vÃz úgyis. És akkor már magasabbról loccsan szét, azaz nagyobb kárt fog okozni. Ezt az aspektust a tanulmány végén levÅ‘ táblázatban – bagatellizálva – megemlÃtik, és beavatkozásként azt is, hogy majd kikotorják. Nevetséges. Sehol nem Ãrja, hogy a karbantartást ki fogja fizetni, a kotrások költségeit ki fogja állni stb.†– foglalta össze ellenérveit Pál Zoltán.
„Szomorúan el kell könyveljük, hogy a vÃzügy még egy patakot tönkretett örökre. A legviccesebb az a megjegyzés, hogy majd a fás növényzet visszanÅ‘ a partokra: na persze, a 4 méter magas függÅ‘leges kÅ‘hálóra vagy betonra biztos†– zárja kommentárját a szakértÅ‘.
InvazÃv fajok telepedhetnek meg az ilyen bolygatott területeken
Sárkány-Kiss Endre biológus-ökológus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora megkeresésünkre hangsúlyozta, ha csak a faluban végzik ezt a mederszabályozást, nem okoz akkora kárt, de az biztos, hogy a képeken is látható szakaszon semmilyen faj nem maradt meg a patakban.
Ha a falun kÃvül eltérÃtették a medret, figyelni kellene arra, hogy minél természetesebbé tegyék a patak új környezetét, pl. fűzfákat telepÃtsenek a part szélére, illetve köves-kavicsos aljzattal lássák el, hiszen ezek gyors folyású patakok, amelyek eredetileg nem iszaposak. A fűz és más Å‘shonos fajok telepÃtésére azért van nagy szükség, mert botanikai axióma, hogy az invazÃv fajok elÅ‘szeretettel telepednek meg a bolygatott területeken, amilyen egy új mederbe terelt patak martja is.
A piacgazdaság továbbgörgetése a lényeg, a természetvédelmi szempont az utolsó
Imecs István, az ACCENT GeoÖkológiai Szervezet biológusa a piacgazdaság logikáját látja a hasonló munkálatok hátterében. „Az egész arról szól, hogy a vÃzügyi ágazatban mennyi pénzt lehet megforgatni, milyen statisztikákat lehet kihozni stb. Ha megnézzük azt, hogy sok esetben 10-20 éves dokumentációk alapján kapnak most engedélyt vÃzügyi munkálatokat elvégezni, azonnal világossá válik, hogy nem a dokumentáció a lényeg, hanem az, hogy mennyi pénzt lehet fordÃtani a kivitelezésre. Olyan dokumentációkat olvastam már, amin sÃrva nevettem, amelyek kommunista korszakbeli gondolatokkal voltak átitatva, és abszolút semmi közük nincs a 21. századi világszemlélethez. Tehát a természetvédelmi szempont a legutolsó a sorban†– magyarázta.
Nyugaton a korábbi hasonló munkálatok során keletkezett ökológiai veszteség helyreállÃtására milliárdokat költenek, viszont Romániában még nincsenek annyira tönkretéve a vizek, hogy máris restaurációs munkákban gondolkozzanak az illetékesek. Arra senki nem gondol, hogy jövÅ‘beni kiadásokat spórolhatna meg az ország azzal, hogy most nem teszik tönkre – pont amiatt, mivel az ilyenfajta munkálatok még több pénzbe kerülnek. „ElÅ‘ször tönkretesszük, aztán pályázunk a restaurációra, és Ãgy tovább. És persze, hogy olyan munkálatokat kell végezni, ami újabbakat generál. Manapság senki nem vállal tartós vagy hatékony munkát. Úgy kell azt a medret ’kialakÃtani’, hogy 1-2 év múlva újra lehessen pályázni pénzt a javÃtására†– vázolta a mechanizmust a biológus.
„Sajnos, Romániában még mindenki arról van meggyÅ‘z(Å‘d)ve, hogy csak akkor lehetséges árvÃzvédelem, ha a meder nyÃlegyenes, és betonból van. Még nem látjuk a következményeit, pl. talajvÃzszint-csökkenés, partszakadások – amelyek azért alakulnak ki, mivel nincs fásszárú növényzet, ami megtartsa. Természetesen az emberi javak megvédése prioritást élvez, ez nem kérdés senki számára, ám ha megvizsgáljuk a részleteket, mindig kiderül valami furcsaság a sztoriban†– utalt a biológus a hasonló nagyszabású munkálatok hátterében húzódó gazdasági magánérdekekre.
„Pl. kerül 1-2 ember, aki saját felelÅ‘sségére kapott épÃtkezési engedélyt az érintett vÃz árterében, aztán üti az asztalt, hogy márpedig betonba kell szorÃtani a vizet, mert viszi el a házát. Vagy akad valaki, akinek épp egy ideje nem működik a bányája, kellene egy jó nagy projekt, hogy a termelést tudja folytatni, és pont a közelben van egy folyó, amit milyen jó lenne kibetonozni stb.†– sorolta.
Persze a közérdek szempontja is jelen van mindig, de a vÃzügy nem igazán vállal felelÅ‘sséget a hosszú távú következményekért, pl. azért, ha a szabályozás miatt száraz években lecsökken a talajvÃzszint, elapadnak a kutak, és nem lesz amibÅ‘l itatni a háziállatokat. Ennek veszélyérÅ‘l kevés szó esik, és itt is sejthetÅ‘ egy lappangó érdek: minél jobban kiszárad egy térség, minél inkább elfogy a talajvÃz és vÃzhiány lesz, annál inkább szükség lesz vÃztározókra, mert valahogyan a vizet meg kell fogni. A patakokon, folyókon pedig nem más épÃtteti a vÃztározókat, mint a vÃzügy.
„Ördögi kör ez. Hogy lehet minél több pénzt megforgatni? Hogy lehet minél több munkát generálni? Hogyan lehet egy olyan igényt kiváltani az emberekbÅ‘l, ami a saját malmunkra hajtja a ’vizet’?†– valahogy Ãgy szólnának a háttérben sejtett gazdasági érdek szempontjai.
Kérdéses az is, miért kell tulajdonképpen a partmenti fákat kivágni: legtöbb esetben gyakorlatilag abból a meggondolásból, mert a munkagépek nem tudnak dolgozni tőlük. „Józan eszű ember tudja, a partmenti fák gyökerei tartják a partokat†– mutatott rá a biológus.
Jobb szakmai megoldásokat keres a minisztérium
Korodi Attila környezetvédelmi miniszter csütörtökön a helyszÃnen, az érintett településeken lévÅ‘ szakaszokon tekintette meg a munkálatokat. A miniszter egyetért azzal, hogy a betonozás és támfalak épÃtése nem a legjobb árvÃzvédelmi megoldás minden esetben, de a településeken belül néha az egyetlen opciót jelenti, fÅ‘leg hogyha közvetlenül a patak mentén lakóépületek vannak.
A jövÅ‘re nézve egyetértett azzal is, hogy optimálisabb szakmai megoldásokat kell találni az árvÃzvédelemre, és megjegyezte, CsÃkszéken akarnak indÃtani egy kÃsérleti projektet a vÃzfelületek növelésére, tanulmányoznák az ideiglenes hullám-felfogók alkalmazásának lehetÅ‘ségeit. Ezek olyan ideiglenes rendszerek, amelyek megengedik egy nagyobb vÃzfelület kiterjedését, ugyanakkor az árhullámokat is visszatartják.
A Kászon-patakával kapcsolatban információkért Pásztor Sándor vÃzügyi és erdÅ‘gazdálkodási államtitkárhoz irányÃtott, akit azonban pénteken nem sikerült elérnünk. A témára még visszatérünk.


















Közzétéve: 18.4.2014, 9:09 pm
Ezzazz…kivágassuk a fáinkat, hagyjuk, h tönkretegyék a vÃzhálózatot…most már csak a kasztráltatást kell elfogadjuk s rendben is vagyunk. És azt is megtesszük, mert kell a pénz a kauflandos kajára meg a nyugatot majmoló életvitelre.
Hajrá székelyek!! csak Ãgy tovább
Közzétéve: 18.4.2014, 9:18 pm
És Korodi felügyeli
Közzétéve: 19.4.2014, 4:25 pm
Hát ezek a határozott, konkrét döntések teszik majd “rendbe” Székelyföldet ! A patakot “majd” másképp vezetik, a Sweighofer hasznos Rétynek, de nem hasznos a Székelyföldnek, azért megépÃtjük, majd ellenÅ‘rizzük a szállÃtást…. amikor már késÅ‘ lesz.
Ãldott húvséti ünnepeket !
Közzétéve: 19.4.2014, 5:31 pm
Ha a patak mellett laknal es evente az udvarodban/kertedben lenne a viz es a pincedet kellene szivattyuznod akkor nem jarna a pofad. Amugy a cikk szerzojenek isz szol ez a hozzasolas!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! amugy kivancsi vagyok megjelenik-e a komment, megvan a printscreen …..
Közzétéve: 22.4.2014, 9:20 am
Vajon miert tanulnank azoktol az emberektol, akik mar megfizettek az arat ennek a kornyezetszennyezesnek? Ok biztos mind hulyek, majd “mi” erdelyiek megmutatjuk, hogy igenis ez a legjobb modszer a vedekezesre.
Ugyan a hazadat nem viszi tobbet el a viz, de csodalkozni fogsz 10 ev mulva, hogy vajon miert szarad el a termesed 3 meterre a pataktol, miert nincs a kutadban viz. Majd eszedbe jut, hogy a patakbol egy csep sem jut a foldbe, hogy utanpotlasa legyen. Ezutan szepen kifizeted ugyanannak a vallalkozonak a penzt, hogy bontsa le az egeszet. Es meg vagy 10x annyit, hogy allitsa helyre az allapotot.
Közzétéve: 22.4.2014, 9:28 am
Kedves “nemjarnaapofad”,
Vannak megoldások és vannak lehetÅ‘ségek, de sajnos túl sokan vannak az ilyen önzÅ‘ személyek és túl erÅ‘s a hangjuk…ezek általában elÅ‘bb vágnak és utána mérnek (ha mérnek egyáltalán)…na meg valamilyen titokzatos okokból kifolyólag nehezen megy a gondolkodás. (Amúgy tavaszonként térdig érÅ‘ csizma kellene, hogy a kerten végigmenjek…én úgy érzem megérdemlem, ha ilyen helyre van épÃtve a ház, mert Å‘seim nem gondolkodtak.) Minden esetre nem kÃvánom folytatni az “eszmecserét” önnel.
Tisztelettel
Közzétéve: 22.4.2014, 6:24 pm
Tisztelt Tekergő
Nem érdemes az ilyenekkel vitatkozni. Úgyis mindig másokat fog hibáztatni, sohasem a valódi hibásokat. Most pl magát.
Ennek az Å‘sei nem hallották a homokra épült ház példázatát, nem tudták, hogy ártérbe nem szabad házat épÃteni (no meg azt se, hogy a patak (folyó) felsÅ‘ szakaszán az erdÅ‘t se érdemes lepusztÃtani) és ez se fogja tudomásul venni, hogy a mederszabályzás miatt a kútba, az ivóvizének a minÅ‘sége romlik majd meg. Mert szerencsére olyan lassan romlik, hogy nem fog feltünni.
A balga ember, az balga marad, akármit is mondhat neki.
Közzétéve: 24.7.2014, 8:52 am
http://3szek.ro/load/cikk/72276/kilepett_medrebol_a_kaszon-pataka
“A keddrÅ‘l szeredára virradó éjszaka lezúduló hatalmas csapadék annyira felduzzasztotta Katrosában a Kászon-patakát, hogy tegnap reggelre kilépett medrébÅ‘l, kaszálókat és termÅ‘földeket öntött el.
Tegnap a 11B jelzésű országúton csak tehergépkocsikkal és terepjárókkal lehetett áthaladni egy több mint négyszáz méteres szakaszon. Balogh Tibor, Kézdiszentlélek polgármestere tegnap este lapunknak nyilatkozva elmondta: a patak az országutat a megyehatáron túl, Hargita megyében öntötte el, amikor reggel ott járt, már nehezen lehetett közlekedni, s napközben a vÃz szintje még tÃz centimétert nÅ‘tt, és csak délután kezdett apadni. Azt is elmondta, a patakszabályozási munkálatoknak köszönhetÅ‘en a Porond falurészen, ahol 2010-ben gazdaságokat és házakat öntött el a megáradt patak, most egyetlen porta sem került vÃz alá, ellenben Kézdiszentlélek és Kézdivásárhely között, a patak bal oldalán, ahol még nem végeztek szabályozási munkálatokat, a megáradt patak több helyen is áttörte a töltést, és mintegy száz hektár termÅ‘föld, zömében burgonyatermÅ‘ terület került vÃz alá. ”
PS: – sem most, sem elÅ‘bbi alkalmakkal nem látott senki egy kornyezetvedÅ‘t sem gumicsizmában segédkezni az árvizkarosultaknak.
Csak a billentyüzet elÅ‘tt vagyunk ilyen vitézek…