Aktualitás | 3.9.2014
Nyárádmente: a természet érdekében konfliktust is vállal a Natura 2000-es gondnokság
Rendre elutasÃtja az engedélyeket lazán kezelÅ‘ befektetÅ‘ket, harcba száll a minisztériummal a Nyárád szabályozása miatt, és bűnvádi feljelentést tesz, ha kivágnak egy fát, melyen védett madárfaj fészkel: a Nyárád- és KüküllÅ‘-mente Natura 2000 terület gondnoksága konfliktusokat is bevállal a természet megóvása érdekében.
Sipos Zoltán
A gondnokság három, egymással partner egyesületből áll: ezek a Nyárádmente Kistérségi Társulás, a Kis-Küküllő Térségi Társulás Balavásár-Szováta, valamint a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A civil szervezetek négy, Natura 2000-es védettséget élvező területet felügyelnek, ezek közül három Különleges Természetmegőrzési Terület, egy pedig Különleges Madárvédelmi Terület.
Az összesen 91 ezer hektárnyi terület Hargita, Maros és Szeben megyében terül el, 41 községet és több mint 150 ezer lakost érint. Bár a román kormány a területek fenntartására pénzt nem különÃt el, és Ãgy a gondnokságoknak pályázatokból kell több-kevesebb sikerrel fenntartaniuk magukat, a Nyárád- és KüküllÅ‘-mente Natura 2000 gondnokság nem Ãmmel-ámmal látja el a feladatát. A gondnokság igazgatójával, Kovrig Zoltánnal beszélgettünk.
Fittyet hánynak a gondnokságra
A környezetet talán nem annyira károsÃtó, de attól még rendkÃvül bosszantó esetek jelzik, hogy a befektetÅ‘k mennyire fittyet hánynak egy-egy Natura 2000-gondnokságra. A Kis-KüküllÅ‘ mentén, ErdÅ‘szentgyörgy határában nemrég egy napelempark épült, amit – egy évnyi hercehurca után és egy sor feltétel mellett – a gondnokság engedélyezett.
A napelempark azonban nem ott, és nem pont úgy épült fel, mint ahogyan elÅ‘zÅ‘leg jóváhagyták. Kiderült, azon a telken, ahova az engedély szólt, tulajdonosi problémák merültek fel, Ãgy a befektetÅ‘ gondolt egyet, és az eredeti helyszÃn mellé, máshova épÃtette fel a parkot. ErdÅ‘szentgyörgy polgármestere persze tudott róla, az Å‘ szempontjából azonban a park elhelyezkedése nem volt elsÅ‘dleges, amÃg az önkormányzat adó formájában részesül a beruházás által termelt profitból.
Egy terepszemle után a gondnokság jelentést tett a környezetvédelmi Å‘rségnek: Å‘k a beruházót 30 ezer lejre büntették, kötelezve Å‘ket arra, hogy kezdjék újból az engedélyeztetési eljárást. „Egyrészt az a probléma, hogy egy közel egyéves egyeztetés után a befektetÅ‘ semmibe vesz bennünket†– Ãgy Kovrig Zoltán, a gondnokság igazgatója.
A gondnokságot ért presztÃzsveszteség azonban ebben az esetben másodlagos: mivel a napelempark már felépült akkor, amikor a gondnokság tudomására jutott az eset, utólag lehetetlen környezetvédelmi hatástanulmányt készÃteni, mert nem tudni, hogy pontosan mi is volt az adott területen.
Hosszas vita után hagyták jóvá
„A beruházásokat egy tudományos tanács hagyja jóvá vagy utasÃtja el, tudományos szempontok alapján. Azonban mivel az elkészült hatástanulmány csak részben fedte le az adott területet, a beruházás környezetre gyakorolt hatását sem tárgyalta éppen ezért a megváltozott körülmények szempontjából†– magyarázta Kovrig.
A beruházást hosszas vita után jóváhagyta a tudományos tanács, de csak azért, mert már megvalósult, egy Natura 2000 gondnokság számára pedig fontos, hogy megőrizzék a közösség támogatását.
Ãtjárás és hamvasztó
Egy hamvasztó jó példa arra, hogy egy kis beavatkozás mekkora hatással járhat az élÅ‘világra. „Nem a hamvasztóval van a baj, hanem az épÃtkezés tényével†– magyarázta az igazgató. A hamvasztót Makfalva község külterületén szeretnék megvalósÃtani ErdÅ‘szentgyörgy és Hármasfalu között, egy olyan helyen, ami átjáróként szolgál a nagyragadozó medvék számára.
Nem mindegy, hogy külterületen hol vannak elszórva ezek az épÃtkezések. Ha valami felépül, akkor állandó zavaró tényezÅ‘vé válik – be lesz kerÃtve, út fog vezetni feléje, Ãgy a szóban forgó terület eleve kiesik az élÅ‘lények számára.
A vadátjárók lassan beépülnek
Az egyszeri, konkrét épÃtkezésnél aggasztóbb azonban az a trend, hogy a vadátjáróként szolgáló terület lassan ilyen-olyan épÃtményekkel beépül, Ãgy ennek a területnek a permeabilitása elvész. Ha ez Ãgy folytatódik tovább, akkor a medvék nem tudnak majd átjárni a Kis-KüküllÅ‘ két oldalán található dombság erdÅ‘i között.
„A Natura 2000-es területek hálózatának egyik fontos eleme épp ez: hogy a területek közötti átjárás ne szűnjön meg†– mondja Kovrig. Bizonyos átjárókat meg kell őrizni a vadállomány megóvása érdekében.
Az autópálya, ha lesz, mindent keresztülvág
Az egyelÅ‘re tervek szintjén létezÅ‘ IaÈ™i-Marosvásárhely autópálya azonban az egész védett területet kettévágja. És mivel egy autópálya nyomós közérdekű beruházásnak számÃt, egy Natura 2000-gondnokság nem állÃthatja le az épÃtkezést.
Annyit tehetnek, hogy tudományos érvekkel megszorÃtják Å‘ket, hogy a megfelelÅ‘ helyeken minél több vadátjárót készÃtsenek. Egy ilyen természetvédelmi megoldás valamennyire meg tudja Å‘rizni a terület átjárhatóságát, és minimalizálja a természetre gyakorolt negatÃv hatást.
A legtöbb ilyen és ehhez hasonló befektetéssel az a gond, hogy a legritkább esetben vonják be a gondnokságot a tervezés folyamatába, panaszolja Kovrig. “Amikor már megvan a kivitelezési terv, akkor jönnek a mi engedélyünkért – ebben a fázisban azonban hiába kérünk módosÃtásokat, azt már nagyon nehéz megvalósÃtaniâ€, mondta el a gondnokság igazgatója.
“A kolozsvári fiúk meglepÅ‘dtek”
A Nyárád szabályozása újabb példa arra, hogy a Natura 2000 gondnokságról sokan azt gondolják, hogy nem más, mint egy újabb pecsételőhely.
A folyó áradása évszázadokon keresztül természetes volt: a folyó menti területek éppen azért annyira termékenyek, mert áradáskor a hordalékok feltöltötték gazdag tápanyaggal a területet. A bÅ‘séges termések miatt kapta félig vicces becenevét a térség: „murokországnak†nevezték el. Az áradások, ha a vÃz el is öntött pár hektárt, nem okoztak kárt.
A Nyárád szabályozása nem új terv: az elsÅ‘ szakasz tervezése már az 1970-es években elkezdÅ‘dött. Jobbágyfalván felépÃtettek egy gátat, mely megakadályozza, hogy a folyó kiöntsön. A gát épÃtését a ’90-es évek közepén fejezték be.
A második szakasz abból állt, hogy a torkolatától Dózsa György községig szabályozták a medrét: kiirtották a fás növényzetet, szokás szerint a partjait kövekkel, betonfalakkal megerÅ‘sÃtették, kétoldalt megemelték a védÅ‘gátakat. Most érkezett el a szabályozás harmadik szakasza, mely keretén belül Dózsa GyörgytÅ‘l a jobbágyfalvi gátig végeznének el hasonló munkálatokat.
Hivatalosan sokáig nem tudott róla
„Ironikus módon épp az Európai Unió Környezetvédelmi Ãgazati OperatÃv Programjából finanszÃrozzák a munkálatokat, hatalmas összegekrÅ‘l van szó†– mondta Kovrig, akinek sokáig hivatalosan nem is volt tudomása arról, hogy mi készül.
„Tavaly májusban felhÃvott egy itteni polgármester, hogy egy kolozsvári cégtÅ‘l kapott egy térképet, bizonyos pontokkal bejelölve. Azt kérték az elöljárótól, azonosÃtsa be a kérdéses területek tulajdonosait†– emlékezik vissza az igazgató. Mivel Å‘ sem tudott semmit, rákeresett a cégre az interneten, majd felhÃvta Å‘ket.
Elmondta, szeretné látni a terveket: utólag úgyis engedélyeznie kell azt a gondnokságnak, és jobb, ha már a tervezés idején konzultálnak, mintsem hogy a már elkészült tervet elutasÃtsák. MegÃgérték, hogy elküldik, ám végül nem küldtek semmit.
„Két hét múlva felhÃvtam Å‘ket: kiderült, titkosÃtották az ügyet, nem szabad kiadják a terveket. Mivel ez egy nem hivatalos beszélgetés volt, a gondnokság igazgatójaként én nem volt mit tegyek†– mondta Kovrig.
Holnaputánra kell engedély
A beszélgetés után bÅ‘ fél évvel, decemberben megérkezett a gondnokság székhelyére a cég két képviselÅ‘je, és közölték: holnaputánra szükségük lenne a Natura 2000-es engedélyre. Kovrig ekkor közölte velük, hogy az engedélyezésnek van egy procedúrája, el kell készÃteni egy környezetvédelmi hatástanulmányt.
„December lévén ezt a hatástanulmányt nem lehetett elkészÃteni: a madarak nagy része nincsen a térségben, a vegetáció pedig inaktÃv. Ez a beszélgetés december 5-én hangzott el, december 15-ére hoztak egy környezetvédelmi hatástanulmányt†– mesélte az igazgató.
A tanulmány nem is volt rossz, azt leszámÃtva, hogy nem a megfelelÅ‘ idÅ‘szakban volt ekészÃtve, Ãgy nem voltak benne olyan konkrét eredmények, melyekrÅ‘l tárgyalni lehetett volna. Ãgy tehát május végéig adott határidÅ‘t a gondnokság arra, hogy a kivitelezÅ‘ egy kiegészÃtÅ‘ tanulmányt készÃtsen el.
Fontos részlet, hogy a Nyárádnak csak egy kisebb, mintegy 2 kilométeres szakasza esik bele a Natura 2000-es területbe, azonban a törvények szerint attól még az egész projektet jóvá kell hagyja a gondnokság.
Régi térképek alapján dolgoztak
A gondnokság következő lépésként a folyó egész hosszában megnézte, hol milyen munkálatokat terveznek. Ekkor kiderült, hogy a tervezőcég terepmunka nélkül, régi térképek alapján tervezte meg a munkálatokat, a Nyárád medre és a part vonala azóta egyes esetekben változott: előfordult, hogy oda is terveztek védőgátakat, ahol ma házak állnak.
„A terveket nyilván módosÃtani lehet, az Å‘k szempontjukból az a fÅ‘ probléma most, hogy mi egy csomó, bekalkulált betontömeget kivetetünk velük†– Ãgy az igazgató, aki szerint a kivitelezÅ‘nek talán érdekében áll minél több betont leönteni akkor, amikor köbméterre fizetik. A gondnokság egy olyan 4 oldalas feltételrendszert állÃtott össze, amit a beruházónak szükséges teljesÃteni.
Azóta az ügy leállt, azonban más irányból próbálnak nyomást gyakorolni a gondnokságra. Épp ottjártunkkor hÃvta Kovrigot BukarestbÅ‘l a befektetési igazgató a Környezetvédelmi Minisztériumtól: el kéne utaznia Bukarestbe, tárgyalják át ismét a feltételeket és próbáljanak közös nevezÅ‘re jutni, mert Ãgy, szerinte, a mederszabályozási munkálatokat nem lehet kivitelezni.
Akár le is vághatják a támogatást
A gondnokságot azért sem könnyű megkerülni, mert már annyira szorosság vált az együttműködésük a környezetvédelmi hivatallal, hogy feltételrendszerüket szóról szóra átveszik. A környezetvédelmi engedély pedig az utolsó, törvényerejű engedély, ami szükséges a munkálatok elkezdéséhez.
„Figyelmen kÃvül lehet hagyni a feltételeinket, de mi folyamatosan figyeljük a munkálatokat. Ha valami problémát észlelünk, jelezzük a környezetvédelmi Å‘rségnek, és, ha szükségét érezzük, akkor az Európai Uniónak is. Ha Å‘k kiszállnak és rendellenességeket észlelnek, talán levágják a támogatást†– Ãgy a környezetvédÅ‘. A cég valószÃnűleg ettÅ‘l az eshetÅ‘ségtÅ‘l tartva nem merte meglépni azt, hogy a Natura 2000-es területen húzódó folyószakaszt egyszerűen kihagyja, és a többi szakaszon betonozzon.
Geges patakát már „regularizáltákâ€
A szintén a Natura 2000-es területén átfolyó Geges pataka medrét már szabályozták a Román VÃzügyek megbÃzásából: kikotorták, kétoldalt pedig kiszélesÃtették, de úgy, hogy a buldózer minden fát gyökerestül kitépett. Most a patakpart tele van invazÃv növényekkel.
A gondnokság hiába Ãrt jegyzÅ‘könyvet, felszólÃtva a kivitelezÅ‘t, hogy állÃtsa vissza eredeti formájába a partot, ültessenek fűzfákat, szórjanak fűmagot, a cég ennek nem tett eleget: bÃróságon megtámadták a jegyzÅ‘könyvet, formai okokra hivatkozva: szerintük hibásan volt kitöltve a jegyzÅ‘könyv. A határidÅ‘t azonban két nappal lekésték, Ãgy a bÃróság formai okokra hivatkozva elutasÃtotta a fellebbezést.
Erdőirtás, falopás: a védett madárfajok szempontjából is veszélyes
Akár az ország többi részén, a Nyárád és Kis-Küküllő mentén is problémát jelentenek az állandó falopások. Ez főként a nem szerződéses erdőrészeken fordul elő gyakran, ahol nincs, aki bélyegezzen, és üzemterv sincs, ami megszabná, hogy mennyit, hol lehet vágni.
Az igazgató szerint ugyanakkor van az éremnek egy másik oldala is: a falopások általában kisebb mérvűek, nem gyakorolnak akkora nyomást a környezetre, mint azok a kitermelések, amelyek erdészeti kezelés alatt levő erdőkben történnek.
A favágó nem nézte meg
A Natura 2000-es területek gondnokának egyik legfontosabb feladata többek között a ritka madárfajok védelme. Két védett békászósas-fészek például illegális fakivágás miatt megsemmisült a Nyárád mentén: a favágó egyszerűen nem nézte meg, van-e fészek a fán, amit kivágni készült.
Egyébként ma már minden egyes fa kitermelését a Natura 2000-es gondnokságok kell(ene) engedélyeznie az általuk gondozott természetvédelmi területen. Minden egyes kitermelÅ‘ cég be kell mutassa az erdészet által kiállÃtott okmányokat, amelyeket a gondnokság átvizsgál, illetve terepen is felméri ezek jogosságát.
Egyes esetekben kis változtatást is eszközölhetnek, például jelzik, ha az adott területen ragadozó madár fészkel, és ekkor az a fa állva maradhat az esetleges költési periódus végéig. Esetleg kérhetik, hogy a kitermelés periódusán változtassanak.
Sajnos a kitermelt fa mennyisége az erdészeti üzemterv által van meghatározva, a famennyiségre már a kitermelő az árverést megnyerte, tehát a gondnokság keze nagyjából kötve van.
A bűnvádi feljelentésnek hÃre megy
A békászósas-ügyben egyébként a gondnokság két bűnvádi feljelentést is tett: ugyan nem került elÅ‘ a tettes, de az ügy hÃre elterjedt a környéken, Ãgy a lakosság jobban odafigyel – mondta az igazgató. A békászósas-fészkekrÅ‘l egyébként nem véletlenül tudtak: ezeknek a fészkeknek a feltérképezésére korábban már volt egy külön EU-s projektje a gondnokság partnerének, a Milvus Csoportnak.
Egyébként most folynak azok a felmérések, amelyek során minden egyes védett faj és Natura 2000-es élőhely feltérképezésre kerül, külön kitérve a fajok és élőhelyek elterjedésére, elhelyezkedésére, a populáció állapotára. Ennek alapján 2015 tavaszáig elkészül a Natura 2000-es területek kezelési terve.
Az égetésre nincsen egyszerű megoldás
A Natura 2000-es területek felügyelete számos olyan problémát is felvet, amire nincsen egyszerű megoldás. Az égetés, tehát az a gyakorlat, hogy a gazdák egyszerűen felperzselik a kiszáradt gyepet, az egyik ilyen téma. Ez azért nagyon káros, mert a növényzetben élő apró, menekülni nem tudó élőlények is elpusztulnak a tűzben.
„Próbáltunk egy stratégiát kidolgozni arra, hogy fékezzük a tarlótüzeket. Bejártam a Nyárád- és a Kis-KüküllÅ‘-mentét, és azokon a helyeken, ahol tüzet észleltem, felvettem a GPS-adatokat. Az a tervem, hogy készÃtünk egy adatbázist a földterületek tulajdonosairól, és Ãgy be tudjuk azonosÃtani, ki felel a tűzért. Ãgy majd küldhetünk neki egy felszólÃtást, melyben figyelmeztetjük: többet ne égesse fel a tarlót, mert elveszÃtheti az esetlegesen igényelt területalapú támogatást az adott területen†– magyarázta az igazgató.
A quados turisták nem értik
Az idÅ‘rÅ‘l idÅ‘re feltűnÅ‘ quados-motoros turisták szintén gondot okoznak. Åk egyes esetekben húszas-harmincas csoportokban érkeznek, gyakran geocachingelnek (egy, GPS-en megadott pontot keresnek), nem állnak meg, ráadásul gyakran hollandul vagy éppen kÃnaiul beszélnek: szinte lehetetlen velük szót érteni.
A hangos, a földet már-már felszántó motorosok érkezése teljesen kiszámÃthatatlan, és rövid idÅ‘n belül tovább is állnak, nagyon nehéz bármilyen eljárást foganatosÃtani ellenük. „Ha észrevennénk, hogy több ideig ugyanoda járnak, akkor a rendÅ‘rséggel meg lehetene próbálni tetten érni Å‘ket†– mondja Kovrig, hozzátéve, hogy ez a munka azért már messze meghaladja a gondnokság kapacitását.
Önkormányzatokkal, lakossággal jó együttműködés
A gondnokság általában jól együtt tud működni a polgármesterekkel: sokszor már elÅ‘re szólnak, ha valamilyen megkeresés érkezik, vagy pedig a befektetÅ‘ket irányÃtják a gondnoksághoz. „Nyilván, minden önkormányzatnak vannak olyan politikai vagy gazdasági érdekei, melyek meghatározzák az álláspontját†– fogalmazott az igazgató.
A nyárádmenti falvak körzeti rendÅ‘rparancsnokával szintén nagyon jó ez együttműködés, ahogy a környezetvédelmi Å‘rséggel is jól együtt lehet dolgozni, a két szerv kölcsönösen segÃti egymást a hatékonyabb fellépés érdekében.
A gondnokságnak ugyanakkor nem annyira gyümölcsözÅ‘ az együttműködése a vÃzügyi hatósággal és az állami erdészetekkel. Utóbbiak vélhetÅ‘en azért húzódoznak, mert a Natura 2000-es gondnokságban egy újabb szervet látnak, amely esetlegesen felülbÃrálhatja a munkájukat.

















Közzétéve: 3.9.2014, 11:10 am
Magan tulajdon felett ne vednokoskodjon egy egyesulet se a tulajdonos beleeggyezesi nelkul,amire mas fizet adot.
Közzétéve: 5.9.2014, 11:02 am
Igen is vednokoskodjon, mert attol, hogy valami magantulajdon, meg nem jelenti azt, hogy a tulajdonosa teljhatalmu ur felette. A maganteruletek tulajdonosaira is vonatkoznak az orszag torvenyei, szabalyozasai. A tulajdon az nem csak jogokkal, hanem kotelezettsegekkel is jar. Hiszen a magantulajdon az nem valahol a semmiben lebeg, teljesen elszigetelve a kornyezo tajtol, teruletektol, hanem szorosan osszekapcsolodik azokkal. Igy amit az egyik tulajdonos csinal, az a kozosseget is erinti. Azonkivul ne feledjuk el, hogy egy terulet tulajdonosa nem birtokol mindent ami a teruleten talalhato. Peldaul a vadon elo allatok azok a magantulajdonu erdokben is az allam tulajdona maradnak. A talajfelszin alatt talalhato termeszeti kincsek ugyancsak nem magantulajdon, hanem allami, azaz koztulajdon. A levego a magantulajdon felett szinten nem magan, hanem koztulajdon. Azaz csak azert mert valaki birtokol tiz-husz hektar foldet, nem jelenti azt, hogy ratehet egy szennyezo gyarat es kedve szerint fustolheti tele a sajat tulajdonan a levegot. Ha egy patak folyik at egy magantulajdonon, annak a vize sem magantulajdon, hiszen valahonnan mashonnan folyik oda es onnan tovabb folyik. Tehat azt sem szabad a terulet tulajdonosa kenye kedve szerint szennyezze, gattal elzarja, vagy eppen elterelje a sajat magan hasznara.
Ugyhogy legyszives, Hegyi Istvan vedd eszre magad, hogy a terulettulajdonos, erdotulajdonos az nem kiskiraly, nem csaszar es nem foldesur, aki kenye es kedve szerint, semmire es senkire tekintettel nem leve, rendelkezhet a teruletevel. Igenis jogos, hogy az allam, azaz az osszes allampolgarok erdekeit vedo szervezet a magantulajdonost felugyelheti es kenyszeritheti, hogy az a kozosseg erdekeit is erinto sot serto tevekenysegeket ne folytasson a maganteruleten. Mert ugye az hogy a maganteruleteden vagy, meg a kenyv kedv szerint valo gyilkolasra, vagy egyeb buntenyekre sem jogosit fel. Nost hat pontosan ugyanigy van ez a kornyezet elleni buntenyekkel is.
Közzétéve: 3.9.2014, 2:04 pm
Nagyon jo cikk egy fontos temarol. Az erdelyi taj egy nagyon termeszetes es megkimelt allapotban van meg, hogyha a nyugati iparosodott allamok tajaihoz hasonlitjuk. Ez egy nagy kincs es fontos, hogy tovabbra is megorizzuk es megkimeljuk. A fejleszteseket kell alavetni a kornyezetvedelmi szempontoknak, hiszen szuksegunk van a termeszetre. Gratulalni tudok a Natura 2000-es terulet gondnoksaganak a vegzett ertekes munkaert.
Közzétéve: 4.9.2014, 10:56 am
Gratulalok a kiallasert, remelem hogy tobb szavuk es hatalmuk lesz a jovoben, es meg tudjak allitani az esztelen termeszet-pusztitast ami ma itthon folyik. Ami felepul az messze nem eri meg azt amit elveszitunk, azok akik hatastanulmanyok nelkul, regi terkepekkel es kizarolag profit-orinetaltan dolgoznak anelkul hogy a kozosseg javat is figyelembe vennek, nem kepesek maradando ertekeket alkotni amugy sem.