Aktualitás | 26.9.2014
Erdélyben még van, Európából már eltűnt, mi az?
Kisfilmet készÃtett a kolozsvári Sapientia Tudományegyetem Környezettudomány tanszéke együttműködve a Filmművészet, fotóművészet, média tanszékkel az erdélyi fás legelÅ‘k egyedi értékeirÅ‘l.
Az angol nyelvű szöveget Dimény Ãron, a Kolozsvári Ãllami Magyar SzÃnház szÃnésze tolmácsolja, a filmet Tóth Orsolya, a film-fotó-média tanszék óraadó tanára készÃtette, szakértÅ‘ és ötletgazda Hartel Tibor ökológus, egyetemi docens. A film azért készült angolul, mert elsÅ‘sorban külföldi szakértÅ‘k, európai uniós politikával foglalkozók, civil szervezetekben dolgozó személyek, tanárok és értelmiségiek figyelmét szeretnék felhÃvni a fás legelÅ‘kre – közölte a TOTB-vel Hartel Tibor. KészÃtenek ugyanakkor egy hosszabb, magyar-román filmet is.
A fás legelÅ‘ket EU-s szinten szeretnék elismertetni: óriási ökológiai, gazdasági, történelmi, esztétikai és kulturális értéket képviselnek, minden szempontból kiemelkedÅ‘en fontos tájelemek. Európa talán legfontosabb ökológiai és kulturális identitást hordozó tájelemeinek számÃtanak, mégis óriási régiókból eltűntek már. Erdélyben még léteznek, de nagyon sérülékenyek, ezért igényelnének fokozott figyelmet és védelmet – magyarázta a kutató. Ha a fás legelÅ‘k veszélyeztetettségének problémáját nem kezeljük prioritásként, a következÅ‘ évtizedben nagyon sok fás legelÅ‘nk eltűnhet, illetve visszafordÃthatatlanul átalakul, ami óriási veszteség lenne nemcsak Románia, de egész Európa számára – tette hozzá az ökológus.
A fás legelÅ‘k használata Dél-Erdélyben a középkortól elterjedt volt. Sokféle ökoszisztéma-szolgáltatásáért és szépségéért értékelték nagyra az emberek: a tölgy- és vackorfák élelemmel látták el az állatokat és a helyi lakosságot, árnyékot adtak, és megállÃtották a talaj erózióját.
A dél-erdélyi, még létezÅ‘ fás legelÅ‘k legimpozánsabb elemei a több száz éves tölgyfák, amelyek elképzelhetetlenül gazdag fajsokaságnak biztosÃtanak élÅ‘helyet. Az öreg fák Európa legfontosabb biodiverzitási prioritásai közé kellene kerüljenek – áll a kisfilmben elhangzó szövegben.
A tehén és a bivaly hasonló funkciót tölt be a fás legelÅ‘k ökoszisztémájában, mint egykor a nagytestű növényevÅ‘k, amelyek meghatározták Európa vegetációjának struktúráját. A bivalytenyésztés nem utolsó sorban a tócsák fennmaradását is elÅ‘segÃti, amelyek fontos élÅ‘helyei a sárgahasú unkának, ennek a nemzetközi szinten védett kétéltűnek. A fás legelÅ‘k szélén található nedves, legelÅ‘ként használt területek pedig ritka növényeknek és lepkéknek biztosÃthatnak élÅ‘helyet. A legeltetésnek ez a módja bizonyÃtja, hogy az gazdasági tevékenység összeférhet és együttlétezhet a magas természeti értéket képviselÅ‘ tájakkal.
A fás legelÅ‘k azonban visszaszorulóban vannak, mert megváltozott a területhasználat, egyre kevesebb az öreg fa, nincs kiújulás. A fás legelÅ‘ket ezért formálisan is el kellene ismerni mint magas természetvédelmi értéket hordozó tájtÃpust, és a közpolitikák szintjén is védettséget biztosÃtani számukra. Helyi szinten civil kezdeményezésekkel lehet megvédeni az öreg fákat, mint ahogy azzal a majdnem ezer éves tölggyel is történt, amely a filmben is látható. Ez a fa valószÃnűleg a legöregebb élÅ‘lény Románia területén: Å‘ “a Kárpátok öregje”.










Közzétéve: 29.9.2014, 8:13 am
A video nem emlitette meg, hol van pontosan ennek a gyönyörű fának a helye, mi a falu neve?
Köszönöm a választ, kedves Transindex
Üdvözlöm, Klein Ãgnes
Közzétéve: 29.9.2014, 10:53 am
Kedves Klein Ãgnes,
köszönöm a kérdését. A fás legelő Mirkvásár (románul: Mercheasa) mellett van. A Google Earth segitsegevel könnyen megtalálható. Szászföldön sok gyönyörű fás legelő van, de ez a legszebbek és legkiterjedtebbek között van (kb 1000 ha).
Üdvözletel, Hartel Tibor