Aktualitás | 9.10.2014

Szabadkereskedelmi egyezmények Kanadával és az USA-val: miért rossz nekünk?

Az EU és Kanada, valamint az Egyesült Államok között szabadkereskedelmi egyezmények aláírása napirenden van. A CETA (Comprehensive Economic and Trade Agreement) és a TTIP (Transatlantic Trade and Investment Partnership) a hivatalos uniós álláspont szerint munkahelyeket teremt és elősegíti a gazdasági növekedést. Európai civil szervezetek aláírásgyűjtést indítottak az egyezmények megkötése ellen, mivel ezek voltaképpen nem az egyszerű polgárok, hanem a multinacionális vállalatok érdekeit szolgálják.

Az önszervezÅ‘dÅ‘ európai polgári kezdeményezés azt célozza, az EU és tagországai “állítsák le a tárgyalásokat az USA-val a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási PartnerségrÅ‘l (TTIP), és ne ratifikálják az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Egyezményt (CETA) Kanadával”.

A tervezett vitarendezési mechanizmusok és a szabályozói együttműködés a civilek szerint veszélyezteti a demokráciát és a törvényességet. “Meg akarjuk akadályozni, hogy leértékeljék az elért foglalkoztatási, szociális, környezeti, magánéletet védÅ‘ és fogyasztóvédelmi normákat, és átláthatatlan tárgyalásokban deregulálják a közszolgáltatásokat (pl. víz). Az európai polgári kezdeményezés egy alternatív kereskedelmi és beruházási politikát támogat az EU-ban” – áll az állásfoglalásban.

A petíció magyarul itt elérhető.

A jogállamiságot egy párhuzamos igazságszolgáltatás kiépítése áshatja alá: kanadai és amerikai vállalatok perelhetnek amiatt, ha úgy érzik, az EU vagy valamely tagállam intézkedései vagy törvényei miatt kár érte Å‘ket – áll a stop-ttip.org kampányoldalon. Hiába van szó olyan törvényekrÅ‘l, amelyek az emberek érdekeit védi, olyan közérdekeket, mint a környezet- és fogyasztóvédelem. Ráadásul nyilvános bírósági tárgyalások helyett titkos törvényszéki bírói testületek döntenek a kártérítések mértékérÅ‘l. A kifizetések viszont az állami büdzsébÅ‘l, vagyis a polgárok adójából történnének.

Több vállalat máris eurómilliárdokat követel kártérítés gyanánt EU-s országokban, pl. Németországban a Vattenfall energiaipari óriásvállalat perelte be a német kormányt 3,7 milliárd euróért (amikor ugyanis Németországban elkezdÅ‘dött az atomerÅ‘mű-mentesítési program, két általuk menedzselt reaktort leállítottak). Az ilyen esetek megsokszorozódnak, ha a szabadkereskedelmi egyezményeket elfogadják. A hasonló kárigények megfogalmazásának különleges joga csak a külföldi vállalatokat illetné meg, és a titkos bíróságok döntését nem lehetne megfellebbezni, ami a jogállamiság elveit sérti – sorolják az egyezmények problematikus pontjait. Az új tagállami szabályozásokat, törvényeket elÅ‘készítÅ‘ szakértÅ‘i bizottságokba pedig meghívnák a vállalatok képviselÅ‘it is, hogy még azelÅ‘tt alakíthassák a jogszabálytervezeteket, mielÅ‘tt a parlament tárgyal róluk – ez meg a demokrácia alapelvét ássa alá.

A külföldi vállalatok természetesen a szabadkereskedelmi egyezmények előkészítésében is intenzíven részt vettek: 590 gyűlése volt lobbiszervezeteknek az EU vezetőivel a hivatalos közlemények szerint, s e gyűlések 92%-án a résztvevő lobbisták a vállalatok képviselőiként érkeztek, csak 8%-ában voltak jelen a szakszervezetek és fogyasztók képviselői. Még a parlamenti képviselők is keveset tudnak az egyezménytervezetekről, és már kidolgozott formában (a CETA például ezerötszáz oldalt tesz ki) kapják kézhez a végeredményt, amelyet már nem igazán lehet formálni, csak elfogadni vagy elutasítani. És nagy a nyomás, hogy elfogadják: az Európai Bizottság szerint az elutasítás a gazdasági növekedésbe és munkahelyekbe kerül, ötéves egyezkedést nulláz le teljesen, és felbosszantja a kereskedelmi partnereket.

A civilek meg szeretnék akadályozni, hogy a TTIP és CETA egyezményt a parlamentek elfogadják, ennek érdekében viszont fokozni akarják a nyomást, minél több uniós polgárt bevonva a kampányba.

Az EU-val és tagállamaival el akarnak fogadtatni olyan rizikós technológiákat, mint a palagáz-kitermelésben használt hidraulikus repesztés vagy a génmanipulált haszonnövények termesztése. A lengyel kormány például olyan jogszabályt készít elÅ‘, amely különleges környezetvédelmi előírások betartását várná el hidraulikus repesztés esetén – ez viszont korlátozná a Chevron tevékenységét a palagázkutatásban. Az egyezmény megkönnyítené a Chevronnak, hogy emiatt akár kártérítést kérjen befektetés akadályozása címén. Németország moratóriumot tervez a fracking ellen – Quebecben egy hasonló moratórium miatt a kanadai tagállam kormányát 250 millió dollárra perelték. Az egyezmény következtében félÅ‘, hogy az amerikaihoz hasonló standardú élelmiszer-biztonsági és fogyasztóvédelmi szabályozások lépnek majd érvénybe, viszont az EU-nak jelenleg annál szigorúbbak a szabályozásai ezeken a területeken, és még ezeket is inkább szigorítani kellene, nemhogy könnyíteni a civilek szerint.

>> A kampány Facebook-oldala >>

Az Európai Unió és az Egyesült Államok között 2013 júliusában indultak meg a tárgyalások egy kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásról (Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség – TTIP). A magyar civil szervezetek aggodalmait jól összefoglalja ez a cikk a Magyar Természetvédők Szövetségének honlapján.