Aktualitás | 15.10.2014
A medveátkelÅ‘re épÃtkeznének Tusnádon
216,4-rÅ‘l* 315,33 hektárosra növelnék a beépÃthetÅ‘ beltelkek területét Tusnád községben a település új általános területrendezési terve szerint. A szóban forgó kültelkek azok a zöld területek, amelyek a medvék migrációjában fontos szerepet töltenek be: átkelÅ‘helyként funkcionálnak a nagyragadozók számára a Hargita- és a CsÃki-havasok még megmaradt erdÅ‘ségei között.
B.D.T.
Ezek a területek – kaszálók, fás legelők, lápok – Tusnádfürdő határában fekszenek. A város maga is voltaképpen a medvék migrációs útvonalainak ütközőpontjában létesült (nem olyan rég, 1850 körül alakult önálló fürdőteleppé, 1935-ben vált ki Tusnád községből, 1968-ban kap turistavárosi rangot), az Olt szűk völgyében, ahol az utóbbi években egyre nagyobb problémát okoz a helyieknek és a turistáknak a medvék rendszeres felbukkanása.
Egyre több Ãgy is az ember-medve konfliktus, az élÅ‘helyeik és táplálékforrásaik csökkenése miatt a településeken portyázó medvék gyakran okoznak károkat a termésben, állatállományban, az emberi jelenléthez egyre inkább hozzászokott példányok rendszeresen bejárnak a városba – ám képzeljük el, mi történne, ha az a néhány kilométernyi, jelenleg beépÃtetlen szakasz TusnádfürdÅ‘ és Tusnád község között még fokozottabb emberi zavarásnak lenne kitéve? Ha felparcelláznák, kerÃtésekkel szétszabdalnák, hétvégi házakkal telehintenék?
A beltelkesÃtési terv elsÅ‘ verziója egyáltalán nem vette figyelembe ezt a tényezÅ‘t, sem azt a – egy több éves LIFE projekt nyomán megszületett – tekintélyes szakértÅ‘i dokumentációt, amely többek között útmutatót is tartalmaz a nagyragadozó élÅ‘helyének degradálódása és fragmentálódása megelÅ‘zésére. (A LIFE projektben amúgy civil szervezetek mellett az a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség is partner volt.)
Az AlcsÃki-medence Natura 2000-es terület gondnoksága, a tusnádfürdÅ‘i ACCENT GeoÖkológiai Szervezet a közvitára bocsátott elsÅ‘ verzióhoz részletes kommentárokat fűzött. A terület déli részén található a Tusnád-szoros, ahol az olyan nagyragadozók, mint a medve és a farkas kelnek át a CsÃki-havasok és a Hargita-hegység között. Emellett a zóna a növényevÅ‘ emlÅ‘sök szaporodóhelye, valamint fontos vizes élÅ‘hely a vÃzimadarak számára. Ezen a területen tilos mindenféle épÃtkezés. Az új területrendezési terv által javasolt beltelkek nem érintik ugyan közvetlenül ezt a zónát, ám ha a hasonló karakterisztikákkal rendelkezÅ‘ Vargyas területrész beépÃthetÅ‘vé válik, azzal pont kettévágja a nagyragadozók átkelÅ‘helyét – figyelmeztetett a gondnokság.
A védett terület kezelési terve egyébként is elÅ‘Ãrja a természetvédelemben kritikus fontossággal bÃró átkelÅ‘helyek megtartását kültelkekként. Ha a Vargyas területrész beépÃthetÅ‘ lesz, az átkelÅ‘ megszűnik létezni. A gondonkság azt is nehezményezte, hogy a javasolt tervben egy szó sem esett a tusnádfürdÅ‘i habituált medvék problémájáról, a medve-ember konfliktusokról; amennyiben a javasolt területek beltelkekké válnak, TusnádfürdÅ‘ elveszÃti az utolsó lehetÅ‘séget arra, hogy a városon kÃvülre terelje a medvéket a Vargyas-völgy és a Carpitus oldal felé, ez pedig beláthatatlan következményekkel jár, a tusnádfürdÅ‘i lakosságra hatalmas veszélyt jelenthet. A gondnokság kérte a területrendezési terv ilyen szempontok alapján való kiegészÃtését és a tusnádfürdÅ‘i lakossággal történÅ‘ konzultációt.
A beltelkesÃtés és beépÃtés az EU-nak sem tetszene
A gondokság ugyancsak felhÃvta a figyelmet a medvéket célzó LIFE+ Nature projekt keretében született dokumentumokra, amelyek nemcsak a romániai környezetvédelmi minisztérium, de az Európai Unió szakpolitikusai asztalára is eljutottak. A szakértÅ‘k szerint a nem kontrollált turizmusfejlesztés ökológiai katasztrófához vezethet. A Tusnád-Sepsibükszád zónában az Olt szoros a Keleti-Kárpátok legfontosabb átkelÅ‘helye az emlÅ‘sfajoknak, amelyek elé Ãgy is nagy kihÃvást támaszt a már létezÅ‘ infrastruktúra. Az ökológiai folyosó még átjárható pontjai a most beltelkesÃteni kÃvánt vargyasi rész és a TusnásfürdÅ‘ és Sepsibükszád közötti, 12-es országút szakasza (amely a Magyarhermány, valamint a Csomád-Bálványos Natura 2000 területeket és a Mohos-Szent Anna-tó rezervátumot köti össze).
A beltelkesÃtés a Hargita és Kovászna megyei Natura 2000-es területek közti átjárhatóságot csökkentené, beláthatatlan, hosszú távú hatásokkal járna, tovább súlyosbÃtaná a vadállatok habituációjának problémáját, és elkerülhetetlenné tenné az ember-állat konfliktusokat. Az átkelÅ‘hely felszámolásának az Európai Unió részérÅ‘l is súlyos következményei lehetnek, a térség eleshet további pályázatoktól – figyelmeztetett a gondnokság.
MódosÃtás: 650 méter széles szakasz a medvéknek
A PUG-tervezetet következÅ‘ lépésben módosÃtották: a LIFE Ursus szakértÅ‘i kiharcolták, hogy legyen egy kis sáv a Vargyas-völgyben, amely biztosan nem lesz beépÃtve. A 68,3 hektáros Vargyasban meghagynának egy kb. 650 méteres sávot, ami „ökológiai folyosóként†funkcionálhatna a medvék és más állatok számára (a javasolt terület ezen a térképen tekinthetÅ‘ meg.)
A Tusnád-Sepsibükszád térség a Keleti-Kárpátok központi és déli részének legfontosabb ökológiai folyosója az emlÅ‘sök számára, a konnektivitást biztosÃtja a védett vagy nem védett fajok számára – közölte a TOTB megkeresésére Silviu Chiriac, a LIFE Ursus projektmenedzsere. Ennek az ökológiai folyosónak az áthatolható része a Vargyas-köz, amit most beltelkesÃtésre javasoltak, illetve a TusnádfürdÅ‘ és Sepsibükszád közötti rész. A beltelkesÃtés eredeti verzióban csökkentette volna az átjárhatóságot a Kovászna és Hargita megyei Natura 2000-es területek között, s ennek hosszú távú hatásai lettek volna.
Tusnád község környékének természeti adottságai miatt a térséget intenzÃven használják a medvék, és ez számos problémát okoz a medvetámadásoktól a gazdasági károkon át a habituált medvék megjelenéséig. TusnádfürdÅ‘ helyzete integrált megközelÃtést igényel, amikor településfejlesztésrÅ‘l beszélünk: az eredetileg javasolt terv viszont nem vetette fel az ember-medve konfliktust, a település történelmi problémáját – Ãrta Chiriac.
A hulladékkezelés, a turizmus, infrastruktúrafejlesztés nem volt tekintettel erre Tusnád környékén. Egy ilyen helyzetben, amikor a természetvédelmi szempontból egyik legfontosabb zónáról van szó, a helyiekre kivételes felelÅ‘sség hárul. A vadállatok állandó jelenléte mellett a lakosok biztonságának kérdését a konfliktusok csökkentésével kell megoldani, nem kiterjeszteni a konfliktusokat. Ebben a kontextusban a helyi hatóságok és a környezetvédelmi illetékesek kérték, hogy a LIFE URSUS szakértÅ‘i üljenek le a településrendezési terv készÃtÅ‘ivel, elemezzék a helyzetet, és javasoljanak megoldást az átkelÅ‘helyfragmentáció és az ember-medve konfliktusok lehetÅ‘ségének csökkentésére. Ez meg is történt, csökkentették a tervezett beltelek méretét, és Ãgy került be az új verzióba a TusnádfürdÅ‘ és a Vargyas közé ékelt, mintegy 650 méter hosszú átkelÅ‘hely.
Abban is megegyeztek, hogy az új településrendezési tervben szabályozzák: az új beltelek szélén villanypásztort helyeznek el, amely meggátolja a medvék behatolását a beépÃtett területre, és amely az állatokat a folyosóra tereli, ahol nem lesznek épÃtkezések. Az új belterületen a hulladékgyűjtést pedig 100%-ban medvebiztos kukákkal oldják meg, amely megelÅ‘zi a habituáció kialakulását.
A projektkoordinátor szerint ez az elsÅ‘ fontosabb alkalom, amikor egy helyi hatóság, egy környezetvédelmi hivatal a helyi szakértÅ‘kkel közösen úgy döntött, hogy együttműködik egy turisztikai település fenntartható fejlÅ‘déséért, és hajlandó engedményekre is, hogy a Kárpátok egyik legreprezentatÃvabb vadállatával az együttélés lehetÅ‘ségét megÅ‘rizze, figyelembe véve a civilek véleményét, és egy Európai Bizottság által finanszÃrozott kutatás tudományos eredményeit – fogalmazott.
„Az a beerdÅ‘södött rész, amelyet korábban átkelÅ‘nek javasoltunk, 850 méter hosszú volt. Amit elvesztettünk, az egy 250 méteres rész TusnádfürdÅ‘ mellett, amely egybeesik egy erdÅ‘s legelÅ‘vel, és ahol 13 borvÃzforrás található†– magyarázta Chiriac, aki szerint ez az áthidaló megoldás nem okoz teljes fragmentációt, és mindenképp jobb, mint semmi.
Más biológusok szerint viszont egy ekkora – még ha villanypásztorokkal határolt – átkelÅ‘hely a medvéknek nem elégséges. Ráadásul az a fás legelÅ‘, ami pont kiesik ebbÅ‘l a folyosóból, roppant fontos élÅ‘helynek számÃt a medvék számára (ezzel kapcsolatban lásd ezt a tanulmányt.) A korábbi kutatások lényege pedig úgy összegezhetÅ‘: eddig is elég sok kár történt már az élÅ‘helyekben, nem kéne azt még tovább tetézni.
Ami a medvére veszélyes, az ránk is az
A továbbiakban a LIFE Ursus keretében készült szaktanulmányok megállapÃtásaiból szemlézünk. Eszerint a medve számára a Kárpátokban a legnagyobb veszélyt az élÅ‘helyének fragmentálódása, a vadászat, a zavarás, a szállÃtási infrastruktúra (utak, vasutak) és a települések terjeszkedése jelenti. Az élÅ‘helyfragmentáció és degradáció a legfÅ‘bb oka annak, hogy a medve odaszokik az emberi települések közelébe, azaz habituál.
A legeltetés például ezért is (lenne) tilos az erdÅ‘kben, mert egyrészt a haszonállatok tönkreteszik a medve élÅ‘helyét, élelemforrásait (ezért aztán a medve élelem után kutatva a gyümölcsösöket, termést rongálja meg), másrészt nagyon is vonzó – mert könnyű – prédát jelentenek a medvék számára. Mivel a medve opportunista és roppant intelligens faj, gyorsan megtanulja, hogyan profitáljon az ember jelenlétébÅ‘l. UgyanÃgy, ha a medve élÅ‘helyein egyre több zavaró tényezÅ‘ jelenik meg, utak, panziók, erÅ‘művek stb. épülnek, és egyre több ember jár a környéken (turisták, gyümölcs- és gombaszedÅ‘k, munkások), már nem lesz – vagy egyre kevesebb – az olyan hely, ahol eredeti, természetes környezetében megélhet, és alkalmazkodva az új helyzethez, Ãgy is megtalálja a módját a táplálékszerzésnek.
Az erdőkitermelés, az erdőkben tapasztalható megnövekedett emberi jelenlét, a vadászatok is befolyásolják a faj elterjedését és viselkedését. Ami azonban közvetlenül is veszélyezteti a fajt, azok a kulcsfontosságú élőhelyek, pl. a telelőhelyek, odvak, barlangok bármiféle zavarása. A medve ugyanakkor hatalmas területeket jár be (főleg ha nincs elég élelem, nincs megfelelő zavarásmentes pihenőhely már a környéken, vagy mert nem talál párt), és eredendően nem szeretné ezt az emberek szeme láttára tenni, de az élőhelyfragmentáció pont azt jelenti, hogy ez egyre nehezebben megoldható számára: a valaha összefüggő, nagy erdőségek helyett mára egy utakkal, településekkel, gyárakkal, fakitermelő telepekkel szétszabdalt tájban kell boldogulnia.
Ezért a kutatók hangsúlyozzák, biztosÃtani kell a konnektivitást a medvék különbözÅ‘ élÅ‘helyei között, valamint ezeknek az átkelÅ‘helyeknek a zavarásmentesÃtését, nemcsak az állatok, hanem az emberek érdekében is, mert nyilván senki nem boldog, ha rendszeresen szembetalálkozik az élelem- vagy párkeresÅ‘ körúton lévÅ‘, vagy éppen telelÅ‘helyére igyekvÅ‘ vándor macival.
Zavartalan közlekedésre lenne szüksége az élÅ‘helytÃpusok között
A medvék tavasszal a téli álom után az alacsonyabban fekvÅ‘, korábban zöldülÅ‘ területekre vonulnak, a szaporodási idÅ‘szakban – május-júniusban – a gyümölcsökben gazdag területeket (vagy azok hiányában a gabonaföldeket) keresik, ugyanakkor a hÃmek hatalmas távokat tesznek meg a nÅ‘stényeket keresve. Åsszel öreg fákkal teli lombhullató erdÅ‘kbe vonulnak, ahol van elég makktermés, vagy annak hiányában megdézsmálják a gyümölcsösöket. Télire a magasan fekvÅ‘ területekre vonulnak, barlangba, odúba fészkelik be magukat. E különbözÅ‘ tÃpusú élÅ‘helyek között tehát összeköttetés kell legyen, ökológiai folyosók, átkelÅ‘helyek révén.
A kutatók egy útmutatót is kidolgoztak, amelyben az átkelÅ‘helyek zavarásmentesÃtésére javasolnak megoldásokat, illetve szorgalmazzák a Natura 2000-es területek valódi, összefüggÅ‘ hálózatának megvalósÃtását is országos szinten (tehát hogy ne elszigetelt foltokban legyenek ezek a védett területek, hanem terjesszék ki és kössék össze Å‘ket, az állatok migrációs útvonalait is figyelembe véve).
A kutatók Kovászna, Hargita és Vrancea megyében vizsgálták a medvepopulációk helyzetét, és dolgozták ki az útmutatót, amely azonban más régiókban is alkalmazható.
Ha a Keleti-Kárpátokban – ahol a medvék hatalmas területeket használnak – folytatódik az élÅ‘helyek leromlása, és a területi konnektivitásuk is csökken, ez a populációk csökkenéséhez vezet. Ha kevés az élelem, a nÅ‘stény egyedek kevesebb zsiradékot tudnak felhalmozni, ez pedig szaporodóképességük rovására megy. Egymástól elszigetelt mikropopulációk jöhetnek létre, amelyek Ãgy még kitettebbek lesznek a negatÃv antropikus hatásoknak, és könnyebben habituálnak az emberrel – hÃvják fel a figyelmet a kutatók.
Az ember-állat konfliktusok megelőzése lenne a fontos
A környezetvédelmi törvény egyik fontos elve a megelÅ‘zés, és a döntéshozatali óvatosság: ha a medvék élÅ‘helyét érintÅ‘ intézkedésrÅ‘l van szó, ennek szellemében kellene eljárni – Ãrják az útmutatóban. A medvék által használt területeket például nem szabadna beépÃteni, és az erdÅ‘gazdálkodási tevékenységek során is figyelni kellene a szabályok betartására. Ãm a tereptapasztalatok azt mutatják, a fakitermelés a védett területeken is az élÅ‘helyek lepusztulását okozza, a terméssel rendelkezÅ‘ fák kivágásával, illegális erdÅ‘kitermelÅ‘ utak létesÃtésével, forrásmedrek feldúlásával, a természetes erdÅ‘ eltűnésével jár.
Egy-egy parcellán és annak szomszédságában több mint 3 évente lenne szabad csak fakitermelést végezni, hogy ne legyen állandó a zavarás a medvéknek. Hektáronként legalább öt idősebb tölgy- vagy bükkfát kellene meghagyni, hogy legyen elegendő élelem a vaddisznóknak és medvéknek – máskülönben a mezőgazdasági terményeket fogják megrongálni a felelőtlen erdőgazdálkodás miatt.
A vadászat, orvvadászat és a kóbor kutyák jelenléte csökkenti a medve potenciális zsákmányállományát is (szarvas, Å‘z, vaddisznó), ami pont a telelésre való felkészülés idÅ‘szakában fontos élelemforrása lenne a medvének. A kutatók megállapÃtották, a medve egyik legfontosabb szempontja a telelÅ‘hely kiválasztásában a vÃzforráshoz való közelség; az erdei források tönkretétele, elvezetése a medvék élÅ‘helyeirÅ‘l ezért korlátozandó. FÅ‘leg a szoptató anyamedvéknek nélkülözhetetlen az állandó és biztonságos hozzáférés a vÃzhez, emiatt ha a térségben törpe vÃzierÅ‘művek vannak, azokat és a vÃzhozamot rendszeresen ellenÅ‘rizni kell.
Mindenféle infrastruktúrafejlesztést (turisztikai célú épületek, sÃpályák stb.) a medvék élÅ‘helyei és vonulási útjai zavarásmentességének fenntartása szempontjából is meg kell vizsgálni. A motoros sportokat és a motoros járművek közlekedését korlátozni kellene a medve számára kulcsfontosságú helyeken.
A hajtóvadászatok miatt az anyamedvék elmenekülnek, hátrahagyják a bocsokat, amelyeket vagy a kutyák tépnek szét, vagy az emberek fognak el – 2002-2012 között nagyon sok ilyen eset történt a vizsgált térségben. A kutatók azt is javasolták, az érvényben lévő törvényeket betartva a barlangok és a medvék elrejtőzésére alkalmas területek környékén, valamint a védett területeken vadászati tilalom legyen.
Valódi hálózat legyen a Natura 2000
A LIFE Ursus jelentéseinek konklúziója, hogy a további fejlesztéseket szigorúan alá kell rendelni a védett nagyragadozó élÅ‘helyei és átkelÅ‘helyei megÅ‘rzésének, és ahelyett, hogy újabb akadályokat épÃtünk ki a térségben, inkább a meglévÅ‘ infrastruktúrát kellene olyan irányban átalakÃtani, hogy kedvezÅ‘ legyen: például a medvék számára alagutakat létrehozni utak, vasutak alatt.
A közösségi jelentÅ‘ségű védett területek csupán a barnamedve élÅ‘helyeinek mintegy 30%-át fedik le, és csak akkor tölthetik be természetvédelmi szerepüket, ha valódi hálózatként tudnak működni, ehhez pedig elengedhetetlen az átkelÅ‘helyek fenntartása és átjárhatóságuk további javÃtása. Erre az Európai Tanács 92/43 számú ÉlÅ‘hely-védelmi Irányelve (Habitat Directive) is kötelezi Romániát – hÃvták fel a figyelmet a kutatók.
A tusnádi területrendezési terv további sorsa
Abban minden szakértÅ‘ egyetért, hogy a beltelkesÃtési terv a medve, de más emlÅ‘sök élÅ‘helye esetében is további leromlást és fragmentációt okozna, és az állat-ember konfliktusok elfajulását. A LIFE projekt egyik szakértÅ‘je, Mihai Pop szerint ugyanakkor érthetÅ‘ a településfejlesztési terv szükségessége is, ezért olyan javaslatokat tettek, amelyekkel csökkenteni lehet a negatÃv hatásokat. „Úgy érzékeltem, van nyitottság ezek alkalmazására†– nyilatkozta a TOTB megkeresésére.
Nyilván, a közösség számára az lenne jó, ha a Vargyas-terület legalább részben beltelek lenne; a medvék szempontjából pedig az, ha egyáltalán nem épÃtkeznének az emberek – magyarázta. Az elkövetkezÅ‘ idÅ‘szakban a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség, a polgármesteri hivatal, a tervezÅ‘k és más illetékesek feladata, hogy olyan közös megoldást találjanak, amely mind a település lakói, mind az élÅ‘helyek szempontjából a lehetÅ‘ legkevesebb negatÃv hatással járna – tette hozzá.
>> Az ACCENT GeoÖkológiai Szervezet álláspontja a medveátkelÅ‘ beépÃtésérÅ‘l >>
A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség munkatársa, Szabó Szilárd – aki a LIFE Ursus jelentéseinek kidolgozásában is részt vett – megkeresésünkre úgy fogalmazott, az útmutatóban egy „ideális esetet†vázoltak, de kompromisszumot kellett kötni, nem lehetett teljesen elutasÃtani a beltelkesÃtés tervét, mert az a fejlÅ‘désben gátolná Tusnád községet.
Domokos László József, az ügynökség igazgatója megerÅ‘sÃtette, a LIFE Ursus-projekt szakértÅ‘ivel folytatott konzultáció után az intézmény úgy döntött, már nem kér környezeti hatásvizsgálatot. Egy héten belül nyilvánosságra hozzák a tusnádi településrendezési terv környezetvédelmi engedélyeztetésérÅ‘l szóló határozattervezetet. Az érintettek két-két** egy-egy román és magyar nyelvű újsághirdetésben értesülnek errÅ‘l. A megjelenés idÅ‘pontjától számÃtva tÃz napon belül még fellebbezhetnek a határozat ellen. Amennyiben ez idÅ‘ alatt nem érkezik óvás, kibocsátják a környezetvédelmi engedélyt a tusnádi tervre.
*MódosÃtva október 16-án: a cikkben eredetileg 129 hektár szerepelt, amely a PUG elsÅ‘ verziója nyomán került a szövegbe. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség pontosÃtott, hogy valójában 216,4 hektár a már létezÅ‘ beltelek.
**MódosÃtva október 16-án, szintén a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség pontosÃtására.







Közzétéve: 15.10.2014, 2:36 pm
Herculian magyarul Magyarhermány
Közzétéve: 15.10.2014, 3:00 pm
köszi, javÃtva