Reply | 15.10.2014
Az ACCENT GeoÖkológiai Szervezet álláspontja a medveátkelÅ‘ beépÃtésérÅ‘l
Tusnád község Ãltalános Területrendezési Terve több pontban érinti az AlcsÃki-medence Natura 2000 területet, viszont a dokumentáció figyelembe vette a terület Kezelési Tervében és BelsÅ‘ Szabályzatában megfogalmazott elÅ‘Ãrásokat, Ãgy csak apró átfedÅ‘ területek vannak. A szóban forgó zöldövezet, amely TusnádfürdÅ‘tÅ‘l északra található, és teljes mértékben beépÃthetÅ‘ területként jelölték be, csak indirekt módon érinti a Gondnokságot, hiszen a Tusnádi-szorostól keletre fekszik, a Natura 2000-es terület határán kÃvül.
>> A medveátkelÅ‘re épÃtkeznének Tusnádon >>
Az Olt völgye Sepsibükszádtól Tusnádig medvék és más emlÅ‘sök migrációs útvonalába esik, átkelÅ‘helynek használják egyik hegységbÅ‘l a másikba. A települések terjeszkedése miatt eddig is egyre szűkült az a tér, ahol átjárhattak az állatok, most egy új területrendezési terv viszont TusnádfürdÅ‘ és Tusnád között csak egy 650 méteres sávot hagyna, ami „ökológiai folyosóként†funkcionálhatna a medvék és más állatok számára. A medve-ember konfliktusok Ãgy sem ritkák a térségben, viszont az élÅ‘hely további fragmentációjával várhatóan súlyosbodna a helyzet. A LIFE Ursus projekt keretében született szakértÅ‘i tanulmányokban többek közt javasolják, hogy a további fejlesztéseket szigorúan alá kell rendelni a védett nagyragadozó élÅ‘helyei és átkelÅ‘helyei megÅ‘rzésének, és ahelyett, hogy újabb akadályokat épÃtünk ki a térségben, inkább a meglévÅ‘ infrastruktúrát kellene olyan irányban átalakÃtani, hogy kedvezÅ‘ legyen: például a medvék számára alagutakat létrehozni utak, vasutak alatt.
Természetesen a Tusnádi-szoros – mint fontos átkelÅ‘hely nagyragadozók számára – nem működik, ha a körülötte lévÅ‘, vele kapcsolatos folyosók beépülnek, elszakadnak tÅ‘le. Emiatt aggodalmunkat fejeztük ki, miszerint nemcsak kezelési meggondolásból, hanem a tusnádfürdÅ‘i lakosságra való figyelemmel kellene kezelnünk a témát. Ãm a terv elsÅ‘ változatában a „medve†szó nem is jelent meg. Ez furcsa volt számunkra, hiszen annak ellenére, hogy 2 jelentÅ‘sebb pályázat (az AlcsÃki-medence N2000 terület Kezelési Terve és egy medvékre koncentráló LIFEURSUS nevű projekt) is bizonyÃtotta, hogy a TusnádfürdÅ‘tÅ‘l északra és délre fekvÅ‘ fás, zöld területek a Keleti-Kárpátok egyik legfontosabb átkelÅ‘helyét jelentik a medvék számára a Hargita-hegység és a CsÃki-havasok (Csomád-hegység) között. Persze ez egy olyan információ, melynek ismeretéhez semmiféle projektre nincs szükség, elég egyszerűen a térképet megvizsgálni.
A dokumentáció az elsÅ‘ közmeghallgatás elÅ‘tt változásokat szenvedett, melynek megvitatására mi, a gondonkság nem voltunk meghÃvva, hanem a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség szakemberei (akik partnerként részt vettek a LIFE pályázatban) és a LIFE pályázat munkatársai vettek részt ezen az érintett község vezetÅ‘ivel és a terv kivitelezÅ‘jével. Miután elkészült és publikussá tették az újabb változatot, mindössze 1 munkanap állt a nagyközönség rendelkezésére a közvita elÅ‘tt, hogy áttanulmányozza annak részleteit, változásait. Ez enyhén szólva is nevetségesen kevés idÅ‘, figyelembe véve a terv horderejét.
A változások legfontosabbja az adott zöld folyosón belüli 650-700 m-es szakasz teljes mértékű folyosóvá való nyilvánÃtása, azaz a létezÅ‘ 6300 m-bÅ‘l (melybe beletartozik a város is) ennyi maradna átkelÅ‘helynek a medvék számára, ez biztosan nem épülne be soha. Ezen kÃvül egy sor intézkedés volt felsorolva, miszerint medvebiztos szeméttárolókat kell majd használni és villanypásztort. Itt ki kell hangsúlyozni, hogy a várostól délre fekvÅ‘ területek esetében semmi változás, megszorÃtás nem született.
Természetesen egy ideális világban ez nagyszerű is lenne, hisz ennél keskenyebb vadátkelőket használnak nagyvadak autópályák felett is, viszont ismerve a helyi állapotokat, aggodalmunkat fogalmaztuk meg, miszerint bár fontos és jó eredmény, nem győz meg arról, hogy a gyakorlatban kivitelezhető lesz, hogy ha beépülnek majd a jelenlegi zöldövezetek, minden intézkedés eredményeként a két hegység között a medvék tényleg azon a 650-700 m-es sávon fognak átjárni csak.
Úgy gondoljuk, nem tartunk sajnos ott, hogy megfelelően tudjuk kezelni a fennálló állapotokat, melyek annyira elrugaszkodtak a normalitástól, hogy sokoldalú megoldás szükségeltetik, melyet viszont nem igényel senki. Úgy gondoltuk, hogy figyelembe kellett volna venni Tusnádfürdő lakosságát és többszöri, részletes közvitát tartani az ottani lakók számára, mely során mérlegelni lehetett volna a potenciális veszélyforrásokat is az előnyök mellett. Mindezt a tervezés fázisában.
Természetesen ilyenkor azonnal a „fejlÅ‘dés, munkahelyteremtés stb.†útjába álló „zÅ‘dek†veszélyétÅ‘l fél mindenki, de gondoljunk csak bele, fÅ‘leg tusnádfürdÅ‘iek, ha valaki 2009-ben, amikor felszámolták a városi szeméttárolót (ami évtizedeken át medvék tucatjait tartotta el), leült volna és felkészÃtett volna arra, hogy ezek a medvék, melyek egyik napról a másikra elszakadnak a megszokott (számukra nem természetes) tápláléktól, hamarosan a város minden sarkán fogják ezt a hiányt pótolni és háziállatokat, gyümölcsöt fogyasztanak majd, milyen jó lett volna? Milyen jó lett volna, ha már akkor elkezdünk medvebiztos szeméttárolókról, villanypásztorról beszélni, és közös erÅ‘vel pályázatokat Ãrunk, és külföldi mintákra medvebiztossá tesszük a város közterületeit és minden háztartást!
Ehelyett most elÅ‘ször merül fel ez a gondolat is, és sajnos, a terv dokumentációjában az ezt taglaló leÃrás utolsó mondata – miszerint ezek költségeit majd TusnádfürdÅ‘ várossal közösen pályázatokból kell lefedni – azt bizonyÃtja, hogy az elÅ‘Ãrások csak útmutatók, nem kötelezettségek.
Úgy gondoljuk, hogy ebben az idÅ‘szakban, amikor mindenhonnan medvetámadásos, vadkáros hÃreket hallunk, és TusnádfürdÅ‘n továbbra is tucatnyi medve járkál minden nap, nem enyhÃti a helyzetet, ha be akarjuk épÃteni a még fennmaradt átjáró folyosókat is. Természetesen a fejlÅ‘dés útjába nem áll senki, viszont az ördög a részletekben van elrejtve. Egyszerűen csak 2014-hez méltó gondolkodásmóddal és megfelelÅ‘ körültekintéssel átitatott fejlÅ‘dést szeretnénk.




