Aktualitás | 31.10.2014
TOTB-kerekasztal: az élelem újrahasznosÃtása Romániában illegális
Jelen pillanatban Romániában illegális az élelmiszerek újrahasznosÃtása, vagy a szeméttelepekre kerülnek, vagy a Protan hulladékgazdálkodási vállalathoz, amely ezek begyűjtésével és megsemmisÃtésével foglalkozik. Bár az ország 9. helyen áll Európában az élelmiszerpazarlás terén, csak most jelentek meg olyan kezdeményezések, amelyek az élelmiszerhulladék csökkentését célozzák. A Think Outside the Box által szervezett “Azok vagyunk, amit megeszünk. Azok vagyunk, amit kidobunk†cÃmű kerekasztalon Viorica Boboc, a MezÅ‘gazdasági Minisztérium tanácsosa bejelentette, a tárca keretében működik egy munkacsoport, amely az élelempazarlás elleni országos stratégiát dolgozza ki, elsÅ‘ számú céljuk a törvényi keret kidolgozása az élelmiszerek újrahasznosÃthatóságára.
Roxana Bucată
A MezÅ‘gazdasági Minisztérium szeretné 2020-ig 50%-kal csökkenteni az élelempazarlás mértékét. A 2013-ban megalakÃtott munkacsoport több mint 30, az élelmiszerellátási láncban résztvevÅ‘ szervezetet és hatóságot is bevont tevékenységébe, de kimaradtak a pazarlásért leginkább felelÅ‘s tényezÅ‘k, a termelÅ‘k, feldolgozók és fogyasztók. A törvényi keret kidolgozásához egy országos kutatás biztosÃtaná az alapot az élelmiszerpazarlásról, ám ez még nem készült el. Ugyanakkor egész Európában az élelmiszer-hulladék csökkentését célzó erÅ‘feszÃtések még gyerekcipÅ‘ben járnak: 28 államból csupán három ültetett gyakorlatba erre vonatkozó stratégiákat – mondta el Viorica Boboc.
“Három tÃpusú élelmiszer van, amelyet 100%-ban el lehet fogyasztani, amely fogyasztásra alkalmas, ha megfelelÅ‘en kezelik, illetve amelyet komposztálni kell. Törvényesen nálunk nem engedélyezett az élelmiszerek újrahasznosÃtása, minden maradék a Protanhoz fut be, amely nem használja fel ezeket – tárolja, megsemmisÃti vagy a szeméttelepre szállÃtja –, és ez a dolog nem jó. Az élelmiszerek szerves anyagok, Ãgy átalakÃthatóak olyan erÅ‘forrássá, ami használható lenne a mezÅ‘gazdaságban†– magyarázta Viorica Boboc.
Az élelempazarlás számokban:
1,3 millió tonna élelem kerül a szemétdombra évente = ez háromszor annyi, mint amennyire az emberiségnek szüksége van
750 milliárd dolláros veszteség keletkezik a pazarlás miatt = ez hatszor annyi, mint amekkora a teljes emberiség számára elegendő segélyezési alap lenne
Az élelempazarlás üvegházhatású gázok kibocsátásával jár = kétszer annyi az Ãgy keletkezett CO2-kibocsátás, mint ami a teljes globális repülési forgalom során keletkezik
Bár a törvényi keret nem bátorÃtja az élelempazarlás csökkentését, van néhány kezdeményezés, amely működik ezen a téren. Bukarestben a Somaro szociális üzlet 2010 óta harcol a pazarlás ellen. Lejárati határidÅ‘höz közelÃtÅ‘, megrongálódott termékeket árulnak nagyon alacsony áron a szegényeknek. “A Somaro egy olyan koncepció nyomán jött létre, amit a hetvenes évektÅ‘l Amerikában vagy a kilencvenes évektÅ‘l Ausztriában is alkalmaznak. Két problémával veszi fel a harcot: nagyon sok 100%-ban biztonságosan fogyasztható élelem kerül a szemétbe, és nagyon sok ember nem engedheti meg magának anyagilag, hogy elegendÅ‘ mennyiségű és minÅ‘ségű élelmet vásároljon. Olyan árut gyűjtünk be, amely az elsÅ‘dleges piacon már nem értékesÃthetÅ‘: rövid lejárati határidejű, megrongálódott csomagolású, szezonban el nem kelt élelmiszereket (pl. januárban lehet nálunk vásárolni csoki-Mikulást). Romániában több mint 1000 család kapja meg ezeket a termékeket szimbolikus áron, 30-50%, sÅ‘t akár 90%-os árengedménnyel†– mondta el Simon Suitner, az üzlet menedzsere, aki beszámolt arról is, mekkora nehézségekbe ütközik termékutánpótlást szerezniük.
BeszállÃtóik között termelÅ‘k, kereskedÅ‘k, importÅ‘rök vannak, de teljesen hiányoznak a retail üzletláncok. “Közel semmi kapcsolatunk nincs a retail szektorral. Volt egy üzletlánc, amely az elején segÃtett, de aztán megváltoztatta belsÅ‘ üzleti stratégiáját, a többiekkel pedig szinte lehetetlen együttműködni. Erre több magyarázat létezik. Van olyan köztük, amely más országokban a hozzánk hasonló szociális üzletekkel működik együtt. Mikor megkerestük Å‘ket itt Romániában, hogy működjünk együtt, azt mondták, nincs hulladékukâ€, mesélte Simon Suitner.
A civil szektor kezdeményezései is tétovák a hiányzó törvényi szabályozás kontextusában. A Reper21 Egyesület, amely a fenntartható fejlÅ‘désre neveléssel foglalkozik, elindÃtott 2010-ben egy projektet Societal néven, azzal a céllal, hogy a civil szervezeteket kiképezze arra, hogy példát mutassanak a gyakorlat terén a magánszemélyeknek és cégeknek. Az élelmiszeripari ágazatban a Societal kidolgozott egy sor jó gyakorlatot: külön terÃtékek helyett svédasztal tÃpusú kÃnálat a különbözÅ‘ rendezvényeken, a maradékok eladományozása, a catering cégek kötelezése arra, hogy átvegyék a maradékokat és eladományozzák, a szezontermékek fogyasztásának bátorÃtása stb. “Az egyik legnagyobb probléma az élelmiszer-hulladékokkal kapcsolatban, amivel szembesülünk, az az ‘50-’60-as években gyökerezik, amikor a mezÅ‘gazdasági politika, amelynek társadalmi célt kellene szolgálnia, nem töltötte már be ezt a szerepet, és a külkereskedelem eszközévé váltâ€, véli Ana-Maria PălăduÈ™, a Societal képviselÅ‘je.
Cosmina Paul az “O masă caldă†(Egy tányér meleg étel) program kezdeményezÅ‘je. A program keretében több tucat szegény család kap fÅ‘tt ételt, amelyet a működtetÅ‘k adományozott élelmiszerekbÅ‘l készÃtenek el. A kolozsvári kezdeményezés Bukarestben is működni fog. A cél egy alapszükségletre válaszolni: a nélkülözÅ‘knek is jár meleg fÅ‘tt étel. A program 2013. júniusában indult, a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal kantinjában 50 adag meleg ételt fÅ‘ztek. Ezt heti rendszerességgel folytatták, minden csütörtökön 14 és 16 óra között. Az adagokat a kantin mellett osztják ki. Fokozatosan növelték a mennyiséget 70 adagra. 2013 augusztusától együttműködnek a kolozsvári SürgÅ‘sségi Szociális Központtal. 2014 januárjától a központ engedélyével az önkéntesek az intézmény konyhájában fÅ‘znek meg közel 30 adag meleg ételt minden csütörtökön 16 és 18 óra között.
A hasonló közösségi kezdeményezések kezdenek elterjedni. Bukarestben a Carusel Egyesület koordinálja a meleg étel készÃtését olyan személyek számára, akiket kilakoltattak házukból, és az utcán élnek. Az önkéntesek ugyancsak adományozott alapanyagokból fÅ‘znek, az adományozók nagylelkűségén múlik, hogy éppen mi kerül a rászorulók asztalára. A projektet a rendelkezésre álló források függvényében folytatják.
A vita egy másik meghÃvottja Baptiste Dubanchet volt, egy francia aktivista, aki 3000 km-t utazott Európán keresztül, kizárólag a kukákból szerezve be a napi élelemadagját. Amikor egy gyorskajáldában, majd egy szállodában dolgozott, tanúja volt annak, hogyan végzi a szemétben naponta hatalmas adag élelem, ekkor határozta el, hogy tiltakozásul tennie kell valamit. Ãgy indult el egy olyan útra, amely megváltoztatta életét. “Mindig elég kaját találtam, és úgy ettem, mintha otthon lettem volna. Most, amikor hazaértem, ugyancsak többnyire a kukákból étkezem, mert tudom, mennyi élelmet kidobnak. Többször szedek ki a kukából élelmet, mint az utazásom elÅ‘tt. SÅ‘t hülyén érzem magam, ha vásárolnom kell. Annyira sok élelmet pazarolnak el az emberek†– mondja Baptiste. Utazása során több különbséget is tapasztalt a különbözÅ‘ országok pazarlási gyakorlata között. Csehországban és Lengyelországban például, amelyek szegényebbek, mint Németország, nem dobnak ki kevesebb élelmiszert, ahogyan elvárta volna, hanem ellenkezÅ‘leg: jobban Å‘rzik a kidobott élelmet, hogy azok, akik rászorulnak, ne tudjanak szert tenni rá. “A gazdag országokban könnyű elvenni a kukákból a kidobott élelmet, a szegényebb államokban nehéz. A szupermarketek stratégiája viszont mindenhol ugyanaz: sok-sok élelmiszer legyen. Tehát sok is megy kárba†– tette hozzá Baptiste. Sokszor szembesült azzal, hogy furcsán néztek rá, mintha bolond vagy hajléktalan volna, amikor a kukákban keresgélt. Németországban tapasztalatai szerint a szupermarketek odaadományozzák a lejárt vagy közeli határidÅ‘s termékeket, vagy hagyják, hogy aki igényli, elvegye azokat.
Az “Azok vagyunk, amit megeszünk. Azok vagyunk, amit kidobunk†cÃmű vitát a Think Outside the Box szervezte, a projektet a Svájci Ãllamszövetség társfinanszÃrozza a kibÅ‘vült Európai Unió számára létrehozott svájci hozzájárulásból.
A projektet a Svájci Államszövetség társfinanszírozza a kibővült Európai Unió Számára létrehozott svájci hozzájárulásból.
Címkék: élelmiszer, újrahasznosÃtás, hulladék, komposzt, pazarlás, szociális vállalkozás







Közzétéve: 10.11.2014, 4:38 pm
A sertés pestist ember nem kapja meg! De ha a disznónak adod a maradékot, azt megfertÅ‘zi! Ezt nem kötik orrodra! Ãllam felvásárolja töredék áron, te meg megveszed teljes áron! A szart meg Eu ra kenik, az megtiltja a moslékkal etetést! “moslék politika!”
Közzétéve: 10.11.2014, 4:40 pm
„Aki el akarja nyomni a kritikát: annak vagy becstelen szándékai vannak, vagy érzi a maga szellemi silányságát.†Szabó Dezső Moderálásra kereszteltétek a cenzort?