Aktualitás | 2.12.2014
Hulladékgazdálkodás Romániában: a civilek végzik a hatóságok munkáját
Egy termék csomagolásának útja ideális esetben a következÅ‘képpen néz ki Bukarestben: a szemétbe kerül, onnan elszállÃtják, az öt válogatóállomás valamelyikére kerül, összebálázzák és újrahasznosÃtják. Ennek a folyamatnak azonban nagyon sok akadályozó tényezÅ‘je van, és emiatt Románia szégyenletes módon csupán 1%-át hasznosÃtja újra a háztartási hulladéknak. Ezen a téren Európában az utolsó helyezett az ország. Ennek okairól beszélgettek résztvevÅ‘k és meghÃvottak a Think Outside The Box bukaresti kerekasztalán.
A hulladék élete a halál után cÃmű beszélgetés a “Think Outside the Box – TOTB.ro†projekt keretében zajott, amelyet a Svájci Ãllamszövetség társfinanszÃroz a kibÅ‘vült Európai Unió számára létrehozott Svájci Hozzájárulásból.
Az Eco-Rom Ambalaje olyan szervezet, amely átvállalja a cégek csomagolóanyagok újrahasznosÃtására vonatkozó kötelezettségét. A romániai piacra kerülÅ‘ termékcsomagolások 65%-át hasznosÃtják újra, több mint háromezer céggel és 150 hulladékgazdálkodási vállalattal működnek együtt, ily módon 72%-át teljesÃtik az Európai Unió felé vállalt romániai célszámnak. 9 millió lakoshoz érnek el a szolgáltatásaik. Lorita Constantinescu igazgató szerint az elhÃresült 1% ugyanakkor nem teljesen pontos, a valódi arány ennél több lehet. Problematikusak például a hulladékgazdálkodási jelentések, nagyon sok műanyag hulladékot “informálisan” gyűjtenek külön, szerinte “lopják” pl. a PET-palackokat a konténerekbÅ‘l, s ezek a mennyiségek nem kerülnek be a hulladékgazdálkodási vállalatok statisztikáiba, sem az országos összesÃtésbe. Az is probléma, hogy a legköltségesebb fázis a szelektÃv gyűjtés, és bár hivatalos adatok szerint az ország lakosságának fele hozzáfér a szelektÃv kukákhoz, ez az arány valójában kisebb. Információ a gyűjtÅ‘pontokról ezen a weboldalon található.
Bár a rendszer nem igazán működik, és a hatóságok nem tették meg a megfelelÅ‘ lépéseket, a civil szféra nem ül tétlenül. Sok kis projekt bizonyÃtja, hogy a nevelés és a civil felelÅ‘sségvállalás meg tudja tisztÃtani Romániát a szeméttÅ‘l. Teia Gavrilescu, a ViitorPlus Egyesület munkatársa kifejtette, a gyerekek a legjobb nagykövetei a környezettudatosabb életmódnak. Az egyesület két megyében (CălăraÈ™i és Szilágy) szervezett versenyt Ecoprovocarea cÃmmel 2010-ben, melynek keretében 23 iskola diákjai 270 tonna hulladékot gyűjtöttek össze. UgyanÃgy felhÃvásukra különbözÅ‘ cégek alkalmazottai 10 tonna hulladékot gyűjtöttek, bizonyÃtva, hogy működhet a szelektÃv gyűjtési rendszer. Szerveztek tömbházak közti versenyt is, aminek sikere volt a környezettudatosságot fontosnak tartó lakótársulások körében.
A Recicleta projektjük 2009-ben indult papÃrgyűjtéssel: két biciklis alkalmazott szállÃtotta el a papÃrhulladékot a velük szerzÅ‘dést kötött kisebb cégektÅ‘l. 230 tonnát gyűjtöttek és szállÃtottak el eddig a két kerékpárral. Egyetlen év alatt Bukarest ötödik kerületébÅ‘l 88 tonna gyűlt össze, ami megegyezik a kerületben hivatalosan, a hatóságok által begyűjtött teljes hulladékmennyiséggel. “A projektek bizonyÃtják, hogy lehetséges mindez, de várjuk, hogy a hatóságok is bÃzzanak a sikerességben. Ezek nem ötletek, hanem gyakorlatba ültetett és bizonyÃtottan működÅ‘ programok, amelyek nagyobb, integrált projektekre inspirálhatnak” – mondta Teia Gavrilescu. A ViitorPlus elkészÃtette Bukarestre és néhány más városra a szelektÃv hulladékgyűjtés térképét (Harta Reciclării), ahol megnézhetÅ‘, hol vannak a gyűjtÅ‘- és újrahasznosÃtó központok.
A Műhelyek Határok Nélkül (Ateliere fără Frontiere) nevű szervezet nemcsak a különbözÅ‘ tÃpusú hulladékok begyűjtésével és újrahasznosÃtásával foglalkozik, hanem a hátrányos helyzetű személyek társadalmi integrációjával. Saját járműveikkel elektromos hulladékot gyűjtenek be, amelyeket utána műhelyükben letesztelnek, amit meg lehet javÃtani, félreteszik, kiszerelik a használható alkatrészeket, és ami marad, azt szétszedik és eladják az újrahasznosÃtó cégeknek. Raluca Ouriaghli mnedzser elmondta, a modell működik, és lehetÅ‘vé teszi, hogy 35-60%-os arányban önfenntartók lehessenek. Hátrányos helyzetű munkanélkülieket alkalmaznak, képeznek ki, hogy aztán meg tudják állni a helyüket a munkaerÅ‘piacon. Missziójuk a diszkrimináció és kirekesztés felszámolása.
A KreatÃv ÚjrahasznosÃtás (Reciclarea Creativă) projektet három éve indÃtotta Alina Blaga egy ékszerkészÃtÅ‘ műhely formájában. Ha az emberek látják és tapinthatják, hogy milyen új életet lehellni egy kidobott tárgyba, hulladékba, akkor könnyebben meggyÅ‘zhetÅ‘k a szelektÃv hulladékgyűjtés és az újrahasznosÃtás fontosságáról – vélte. Ha a polgárnak statisztikai adatokkal jössz, az nem hatja meg, és ha nem bünteted, ha gyűjti külön a hulladékot, de ha ráébreszted arra, hogy szemétbÅ‘l lehetséges értékes tárgyakat alkotni, akkor annak talán van némi hatása – tette hozzá. Szerinte az lenne a legjobb, ha az iskolákban lenne egy kreatÃv újrahasznosÃtás tantárgy. A projekt keretében indÃtott www.wunderkraft.ro weboldalon művészek és civil szervezetek árusÃthatják újrahasznosÃtott anyagokból készült alkotásaikat, termékeiket.
A cikk teljes, román verziója itt olvasható.
A projektet a Svájci Államszövetség társfinanszírozza a kibővült Európai Unió Számára létrehozott svájci hozzájárulásból.
Címkék: elektromos hulladék, háztartási hulladék, hulladék, hulladékgazdálkodás, hulladékkezelés, kerekasztal, think outside the box





