Aktualitás | 23.12.2014
TOTB-legek: 10 környezetvédelmi téma, amitől nem tudunk szabadulni
Fotó: Szász Péter
A legnagyobb környezeti probléma 2014-ben és a jövőben is az érdektelenség lesz: a közömbös milliárdokon múlik ugyanis, hogy a haszonszerzés vagy kényelmes nemtörődömség által diktált, környezetrombolással járó intézkedések megvalósulnak-e vagy sem. Szerencse – vagy csak úgy tűnik nekünk – egyre hangsúlyosabban tematizált a környezet védelme, és erősödnek az erre fókuszáló civil kezdeményezések.
Szerk.
Lassan talán a hatóságok és cégek is hozzászoknak majd, hogy az egyszerű állampolgár és fogyasztó egyre több információt kér, amihez joga van, és ha nem kapja meg, egyre hajlamosabb tovább követelÅ‘zni. 2015-re még több Bözsikéékhez hasonló tudatos vásárló, még több közérdekű adatigénylÅ‘ aktivista és sokkal-sokkal több erdÅ‘radar-használó egyszerű állampolgár szÃnre lépésére számÃtunk.
Természetükhöz tartozik, hogy a környezeti problémák nem egy évre szólnak, vagy nem oldódnak meg egy év alatt, sÅ‘t pont ellenkezÅ‘leg: hosszú távon hatnak, a következÅ‘ generációkra is. Elég, ha csak a szelektÃv hulladékgyűjtés és újrahasznosÃtás megszervezésének évrÅ‘l évre nyomasztóbb és súlyosabb problémájára gondolunk, de nagyjából ugyanez a helyzet mindegyikkel. Lokálisan, regionálisan, sÅ‘t, álmodjunk: országosan meg lehet ugyan oldani részproblémákat, de voltaképpen ahhoz hasonlÃt az egész folyamat, amikor a levágott sárkányfej helyén hét újabb nÅ‘ ki. A környezeti problémák másik sajátossága ugyanis, hogy összekapcsolódnak. Amit már régóta mondanak a kutatók, hogy az élÅ‘helyvesztés és az antropikus hatások súlyos következményekkel járnak az élÅ‘világra, mindaddig hidegen hagyott, amÃg a vadállatok egyre nagyobb károkat el nem kezdtek okozni a mezÅ‘gazdasági területeken.
A következÅ‘kben olyan témákat listázunk, amelyek a rendelkezésünkre álló információk és saját szubjektÃv megÃtélésünk szerint a legfontosabbak közé tartoztak 2014-ben, és várhatóan 2015-ben is kiemelt figyelmet kapnak a Think Outside The Boxon.
Védett területek kezelése
A védett területek természetvédelmi kezelésével, a biodiverzitás megÅ‘rzésével foglalkozó szervezetek és szakemberek állandó problémája egyrészt az állami finanszÃrozás hiánya, másrészt az a tény, hogy alig van eszközük eljárni az általuk tapasztalt törvényszegések ellen. Tehát ha azt tapasztalják, hogy illegálisan felégetnek egy botanikai rezervátumot, vagy egy “egyszerű†kaszálót, legelÅ‘t, ami számos védett fajnak az élÅ‘helye is egyúttal, azon kÃvül, hogy megpróbálják dokumentálni, feljelentést tesznek a rendÅ‘rségen és a környezetvédelmi Å‘rségnél, nem igazán tehetnek mást. A feljelentésnek pedig nem minden esetben lesz folyománya, ha egyáltalán sikerül beazonosÃtani az elkövetÅ‘ket.
Több ilyen eset tapasztalata egyébként az idén arra késztette a szakmai és civil szférát, hogy lépjen: a Transindexen kezdeményeztünk egy aláÃrásgyűjtést az égetések ellen. Ennek köszönhetÅ‘en az Å‘rség Ãgéretet tett, hogy kiemelten figyelni fognak erre a problémára. Hargita megyében állÃtólag idén Å‘sszel kevesebb is volt az ilyen eset. De mindaddig, amÃg nem rendezÅ‘dik az, hogy a területalapú támogatások utalásához kritérium legyen, hogy az illetÅ‘ megfelelÅ‘en kezelte a területet, tehát nem gyufával kaszált, hanem kaszával, ahogy a nagyapja is tette annak idején, addig gyakorlatilag bármikor megtörténhet, ami többek között az alcsÃki Borsáros láppal történt.
Fotó: ACCENT
JövÅ‘tÅ‘l remélhetÅ‘leg több védett terület kezelési terve is véglegessé válik, ami azt jelenti, hogy helyi szinten kvázi törvény jellege lesz, akkor már valamivel több eszköz kerül a természetvédÅ‘k kezébe. Várhatóan kiterjesztésre kerül a védett területek hálózata is. Ez a vadátkelÅ‘k szempontjából is fontos, amelyek ha konkrétan nincsenek védett területen, de védett területek közti átjárhatóságot biztosÃtanak, félÅ‘, hogy úgy járnak, mint a Tusnád és TusnádfürdÅ‘ közötti külterület, amelyet beépÃthetÅ‘vé nyilvánÃtanak hamarosan, mindössze 600 méteres sávot hagyva a medvéknek, hogy ott járjanak át.
Fás legelők
A fás legelÅ‘k ökológiai, gazdasági, történelmi, esztétikai és kulturális értéket képviselÅ‘, kiemelkedÅ‘en fontos tájelemek. Ha a fás legelÅ‘k veszélyeztetettségének problémáját nem kezeljük prioritásként, a következÅ‘ évtizedben nagyon sok fás legelÅ‘nk eltűnhet, illetve visszafordÃthatatlanul átalakul, ami óriási veszteség lenne nemcsak Románia, de egész Európa számára. Az erdészeti törvény tervezetével kapcsolatban az RMDSZ egyik javaslata, hogy elismerjék a fás legelÅ‘ket jellegzetes ökológiai és kulturális örökségként. A törvény várhatóan februárban kerül megvitatásra a parlamentben.
A fás legelÅ‘khöz is kapcsolódik a Remarkable Trees of Romania projekt, melynek célja, hogy az öreg fák ökoszisztéma-szolgáltatásaira felhÃvják az emberek figyelmét. Történeteket, fotókat gyűjtenek össze az országszerte még élÅ‘ több száz éves faóriásokról. Az öreg fák roppant fontosak, pl. vannak olyan madárfajok, amelyek csak akkor tudnak fészket épÃteni, szaporodni, táplálkozni, ha az erdÅ‘ben találnak erre megfelelÅ‘ öreg fát. A fás legelÅ‘kön márpedig rengeteg famatuzsálem él.
TermészetkárosÃtás árvÃzvédelem cÃmén
A Nyárádmentén a mederszabályozás kapcsán a gondnokság próbál harcolni, hogy ha már megvalósÃtás útjára került egy árvÃzvédelmi projekt, legalább tartsák be a kivitelezÅ‘k a törvények által is garantált követelményeket. Ha kibetonozol és feltúrsz egy patakot vagy folyót több kilométer hosszan, nyilvánvaló, hogy káros az élÅ‘világra. De mi a helyzet akkor, ha az adott szerencsétlen vÃzfolyás nincs is védett területen vagy annak közelében? Simán átalakÃtják halott csatornává, ahogy a Kászon-patakát Kézdiszentlélek mellett. Mivel nem védett terület, gyakorlatilag a vÃzügy egyetlen kötelezettsége, hogy a projekt dokumentációját egy szűk idÅ‘intervallumban „közvitára†bocsátja. Ha addig valaki ellenvetést tesz vagy más megoldásokat javasol, megvizsgálják (elfogadási kötelezettség nélkül), ám ha ez sem történik meg, indulhat a beruházás.
Az európai trend eközben egyre inkább a leszabályozott folyóvizek természetes állapotának visszaállÃtása (river restoration), az árterek újbóli elöntése, a természetes vegetáció, a vÃzi és vÃzparti ökoszisztémák helyreállÃtása. Ennek fényében próbálják újragondolni az árvÃzvédelmet is Európában. Nálunk vizes élÅ‘helyek restaurációjával egyelÅ‘re nagyon kevesen foglalkoznak. De nem lenne egyszerűbb a meglévÅ‘ket megtartani, mint aztán nagyon költségesen újra visszacsinálni Å‘ket?
Medvék elleni hadjárat
Már 2012-ben jelei voltak annak, hogy bizonyos köröknek érdekükben állhat a medvék ellen hangolni a közvélemény nagy részét. 2014-ben talán még inkább felerÅ‘södtek azok a vélemények, amelyek a medvék elszaporodására, az anyagi károkra és az emberek elleni támadásokra hivatkozva a kilövési kvóták emelését követelték. Valóban voltak jelentÅ‘s anyagi károk (amelyeket azonban térÃt a környezetvédelmi minisztérium), és valóban történtek sajnálatos balesetek, emberek súlyosan megsérültek, ám a problémára a kilövés még csak tüneti kezelést sem biztosÃtana. Holisztikusabb látásmód, mentalitásváltás, a károk akadálytalan megtérÃtése, a konfliktusos helyzetek megértése és elkerülése, megelÅ‘zési intézkedések jelenthetnének megoldást. Domokos Csabával, a Milvus Csoport medveprogramjának vezetÅ‘jével tételesen cáfoltunk néhány közkeletűvé vált tévhitet a medvékkel kapcsolatban, ami talán segÃt jobban megérteni, hogyan kellene eljárnunk nekünk, embereknek, ha együtt szeretnénk élni ezzel a veszélyeztetett fajjal.
Fotó: Milvus
A témának mindenképp lesz folytatása, hiszen várhatóan jövő év elején közvita indul „a barnamedve-populáció jobb menedzsmentjét megcélzó javaslatcsomag†kapcsán, amit a minisztérium dolgozott ki. Fontos, hogy ebben a közvitában a természetvédelemmel foglalkozó szakértők véleménye kellő súlyt kapjon.
Rewilding: bölények
Az év egyik legjobb pillanata az volt, mikor a Krassó-Szörény megyei Örményesen szemtanúi lehettünk annak, hogy 17 bölény érkezett a SzárkÅ‘-hegységbe a Rewilding Europe és a WWF Románia közös erÅ‘feszÃtésének köszönhetÅ‘en.
Fotó: Balázsi-Pál Előd
A visszavadÃtási projekt folytatódik, azóta történt jó is és rossz is, az elsÅ‘ itt született kis bölény elpusztult , felütötte fejét a kéknyelv-betegség, de a populáció összességében szépen alkalmazkodott az itteni viszonyokhoz, és hamarosan teljes szabadságnak örvendhetnek. Ráadásul évente fogják bÅ‘vÃteni a létszámot 20-30 új egyeddel.
Erdőirtás
Szinte hihetetlen, de lehetséges, hogy az illegális erdÅ‘irtás hamarosan ténylegesen meg fog szűnni az országban, köszönhetÅ‘en annak, hogy idén Å‘sszel bevezették az „erdÅ‘radarnak†nevezett technológiai újÃtást, amely segÃtségével már most jelentÅ‘s mértékben visszaszorult a jelenség. A radar lényege, hogy egy-egy szállÃtmányt bármely állampolgár leellenÅ‘riztethet a rendÅ‘rséggel.
Eközben folytatódik a rétyi fafeldolgozó ügye is. A gyár, ahol évente 800 ezer köbméter fát terveznek feldolgozni, lassan teljesen felépül, dacára annak, hogy a civil szervezetek az épÃtkezési engedély semmissé nyilvánÃtásáért perelnek a bÃróságon. A történetnek azonban messze nincs vége, mivel Hans Hedrich, a fogarasi Neuer Weg egyesület alelnöke eléggé eltökélten nyilatkozott a TOTB erdÅ‘irtásról szervezett kolozsvári kerekasztalán, hogy folytatják az igazságszolgáltatás eszközeivel a harcot. Új per is indult az ügyben.
Fotó: Kulcsár Ãrpád
Élelmiszerpazarlás
Románia az élelmiszer-pazarlás szempontjából a kilencedik ország Európában, ennek ellenére alig vannak intézkedések ennek megfékezésére. A Think Outside the Box éppen ezért szervezett kerekasztalt a témáról, és kiderült, néhány megoldás már körvonalazódni látszik. Készül egy parlamenti szakbizottság, amely a pazarlás visszaszorÃtását célozza meg. A minisztérium célja, hogy ez a csökkenés 2020-ra 50%-os legyen. De emellett nagyon fontosak a különbözÅ‘ civil kezdeményezések is, amelyek szép eredményeket értek el.
Hulladékgazdálkodás
Románia csupán 1%-át hasznosÃtja újra a megtermelt hulladéknak, ez pedig természetesen a legrosszabb arány Európában. Az ebben a témában szervezett kerekasztalunkon megtudhattuk, hogy az ország által az EU felé vállalt kötelezettségekben a különbözÅ‘ magáncégek, civil szervezetek segÃtenek. Azonban nagy kérdés, hogy az 1% feltornázása hogyan valósulhatna meg.
Palagáz
A palagáz-kitermelés elleni tüntetések még tavaly Å‘sszel elkezdÅ‘dtek, de helyi „ellenállók†csoportja úgy töltötte a Szilveszter-estét is, hogy tiltakoztak a szonda felépÃtése ellen. A Chevront azonban nem lehetett megállÃtani, a faluban sokáig még szükségállapot uralkodott.
Fotó: Bakk-Dávid TÃmea
A kutatószonda végül aztán fel is épült, a Chevron viszont nem talált palagázt a környéken, a miniszterelnök meg nemrég (igaz, kampányidőszakban) kijelentette, hogy nincs is palagáz az országban. Ez persze nem föltétlenül igaz, a Chevronnak például Dobrudzsában is több helyen vannak kutatószondái. Nemrég pedig a New York Times arról cikkezett, hogy orosz pénzből tiltakoztak a hazai zöldek a kitermelések ellen. Az országban még számos helyen vannak kutatások, bármikor kirobbanhat a következő botrány.
Zagytározás
A zagy kezelése nem új keletű, idÅ‘rÅ‘l idÅ‘re történik egy-egy szivárgás a bezárt, és felügyelet nélkül maradt bányákból. Székelyföldön nemrég CsÃkszentdomokoson volt ezzel probléma. Sokkal súlyosabb azonban az újmoldvai eset, ahol egy egykori réz- és cinkbánya tározóját az állam az Európai Bizottság többszöri figyelmeztetése ellenére sem biztosÃtotta, holott a szeles idÅ‘ben felszálló ólompor nagyon súlyos egészségügyi és környezeti károkat okozhat. Románia ezért jövÅ‘re egy perrel fog szembesülni, és várhatóan komoly bÃrságot kell majd fizessen.
