Aktualitás | 13.1.2015

Magyar kutatók aktív vulkánt találtak Székelyföldön

fotó: Wikipédia

Az ELTE kutatói a Magyar Tudományos Akadémia szakembereivel közösen vizsgálták meg a Csomád-hegységet, amely tulajdonképpen a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánjának számít, és 32 000 éve tört ki utoljára – írja a Volcanology and Geothermal Research folyóiratban megjelent tanulmányuk alapján az Origo. Azonban a kutatók magmát találtak alatta, ami azt jelenti, a vulkán ma is aktív, és tulajdonképpen kitörhet még bármikor. De nem valószínű, hogy a közeljövÅ‘ben.

A Csomád-hegység a Keleti-Kárpátokban Kovászna megye és Hargita megye határán található. Nyugaton az Olt völgye, északon a Csíki-medence határolja, keleten a Torjai-hegység, délen a Bodoki-hegység és a Zsombor-patak völgye. A Csomád épen maradt kettős kráterében található a Mohos Természetvédelmi Terület, a Szent Anna-tóval és a Mohos-tőzegláppal, északnyugati lábánál található Tusnádfürdő.

„Egy tűzhányó viselkedését sok esetben a felszínen is látható jelenségek vagy fogható jelek alapján ítélik meg. Mi úgy gondoljuk, hogy egy vulkán viselkedésének jellemzéséhez hozzá kell tenni a tűzhányó alatti magmás rendszer megértését is. Amennyiben ugyanis még van olvadékot is tartalmazó magmás test a földkéregben, addig megvan a lehetősége annak, hogy a vulkán még működjön, annak ellenére, hogy akár ezer, vagy tízezer éven keresztül szunnyadt” – mondja Harangi Szabolcs, a kutatócsoport vezetője. A csoport két, egymástól független módszerrel vizsgálta, mi rejlik a Csomád alatt.

A Szent Anna-tó a Csomád-hegységben (fotó: Wikipédia)

Az egyik módszer szerint azokat kőzeteket vizsgálták meg, melyek korábbi vulkánkitörések során kerültek felszínre, ezzel meghatározták a magmatározó helyét, másrészt behatárolták a földkéreg azon részeit, amelyek jobban vezetik az elektromosságot, ugyanis ez is a mélyben levő magmára utal.

A kutatók úgy tartják, ha egy vulkán több tíz-, vagy akár százezer évig nem tör ki, attól még tartalmazhat aktív magmakamrákat. Egy olvadékot is tartalmazó magmás test évek vagy néhány évtized alatt is ismét aktívvá válhat, és a vulkán váratlanul kitörhet.

A Csomád kőzeteinek vizsgálatából kiderült, hogy a korábbi kitörések előtt már egyszer majdnem kikristályosodott a tűzhányó magmakamrája, azaz csaknem leállt működni, de a folyamat elakadt. Friss, bazaltos magma nyomult be a kamrába, több mint 200 Celsius-fokkal felhevítette és részben felolvasztotta a kristályokat, így olyan magmatömeg alakult ki, amely miatt bekövetkezhet egy kitörés.

A kőzettani és geofizikai vizsgálatok szerint 8–20 km mélységben még mindig lehet magmakása. A magmakása ugyan erősen kristályos képződmény, de 5–15 százalékban még olvadt állapotban van, így nagyon gyorsan alakul át kitörésre képes magmává. Amennyiben teljesen kikristályosodna, már szinte lehetetlenné válna, hogy újra felolvadjon.

„A Csomád tehát Csipkerózsika-álomba merült” – idézi Harangi Szabolcs, az ELTE vulkanológus oktatójának blogját az Origo. „Az aktivizálódásnak és a kitörésnek jelenleg semmi jele nincs”.
A csoport a Csomádot potenciálosan aktív magmatározóval rendelkező vulkánnak minősítette (PAMS volcano). Ez olyan kategória, amely olyan vulkánokra vonatkozik, melyekre nem állítható, hogy aktívak, mivel nagyon régóta törtek ki, viszont a mélyben zajló magmás tevékenységek miatt akár ki is törhetnek még a jövőben. Ilyenre több példa van világszerte, így a Yellowstone szupervulkán az Egyesült Államokban, amely 640 000, illetve 70 000 éve is kitört, vagy a bolíviai Uturuncu vulkán, amely 270 000 éve tört ki.

via origo