Védett fajok | 26.6.2015

Hagymaburok: vízigényes jégkorszaki reliktumfaj él Kolozsvár szomszédságában

Fotó: Ruprecht Eszter

Védett szomszédaink, azaz több ritka faj sajnálatos eltűnéséről vagy visszaszorulásáról számoltunk be az utóbbi időszakban. Az ember élővilágot romboló tevékenysége globális szinten megállíthatatlannak tűnik, így könnyen eluralkodhat rajtunk a “nincs mit tenni” apátiája. Pedig helyi szinten nagyon sok mindent tehetünk: az is nagy előrelépés lenne már, ha a törvényes előírásokat betartva építkeznénk, meghagyva a terjeszkedő metropolisz mellett azokat a kiemelten fontos élőhelyeket, védelemre méltó területeket, ahol különleges szomszédaink évmilliók óta élnek. Kolozsvár ifjúsági és kulturális főváros mivoltához ugyanis a természeti örökség védelme is hozzátartozik.

Most egy jó hírrel folytatjuk: még megtalálható a Kolozsvár melletti Malomvölgyben (a Bükk és a Malomvölgy védett területen) a hagymaburok (Liparis loeselii), ez a különleges jégkorszaki reliktumfaj, amelyet Nyugat- és Közép-Európában, így Magyarországon is eltűnés fenyeget. Közel kétszáz példányát számolták meg a kutatók a tavalyi átfogó felmérés során, ugyanakkor a védett terület szomszédságában is találtak belőle. Főleg mészkedvelő lápokban lévő kis vízfolyások, források mentén, nedves területeken észlelték példányait.

Ahogyan a terület legtöbb védett növény- és állatfaja esetében, a hagymaburok számára is a nedves területek eltűnése, lecsapolása, feldúlása, az illegális építkezések jelentik az egyik legnagyobb veszélyt. Az Apáthy István Egyesület uniós projektje keretében készült felmérésben közreműködő kutatók azt javasolják, a hagymaburok-populáció további megőrzése és stabilizálása érdekében ki kellene terjeszteni a védett területet azokra a foltokra is, ahol a jelenlegi határokon kívül a faj még előfordul. Helyzete nem nevezhető kedvezőnek, akkor lehetne egy stabil populációról beszélni, ha az egyedszám elérné az ezer körülit.
.
Azon kívül, hogy a jégkorszakból ittmaradt, ritka faj, mitől is olyan különleges a hagymaburok? Először is, eléggé sokáig elél, akár 8 évig. Az orchideafélék családjába tartozik, sok apró magot hoz, amelyek azonban csak gombák segítségével tudnak kicsírázni, így kevés egyed fejlődik ki. Gumók révén képes ivartalanul is szaporodni. Kutatók azzal kísérleteznek egészen ígéretesen, hogy mesterségesen szaporítsák, azonban ez nem helyettesíti a természetes körülmények közötti szaporodást, hiszen az így létrehozott hagymaburok-populáció genetikai változatossága csökken.

A hagymaburok 5-25 cm magasra nő, szára kopasz, levéltelen. A virágzata laza fürt, amelyben ritkásan állnak az apró, 4-5 mm-es, egyszínű, sárgászöld virágok. És itt jön a másik különlegesség: virágának nincs illata és nem termel nektárt, így nem vonzza a rovarokat. A növény önmegporzás útján szaporodik, esőcseppek segítségével.

Elterjedése érdekes, Észak-Amerikában is megtalálható. Él az Atlanti-óceán két partján, Európa nagy részén, de hiányzik Ázsiából. Az utóbbi időszakban sok korábban ismert élőhelyéről kihalt már. Erdélyben a Feleki-dombságban, Nagyszeben, Nagyenyed és Brassó környékén a hegyekben élnek még populációi, de Máramaros és Hunyad megyében, a Csalhó-hegységben, a Fogarasi-havasokban, a Királykőn, a Moldvai Szubkárpátokban jelezték jelenlétét. A legalacsonyabb terület, ahol észlelték, a Duna-delta Szent György-ága.

Több évtizeddel ezelőtt Kolozs megyében a Bükkben, valamint Tordán, a sósfürdőnél is előfordult. Fontos megmaradt elterjedési területeit védeni, és, amennyiben lehetséges, visszatelepíteni azokra a területekre is, ahonnan már eltűnt.

A Bükk-Malomvölgy különleges mikroklímával rendelkezik, ezért maradhatott fenn egy szűk területen több reliktumfaj is (a hagymaburok mellett például a korábban bemutatott szibériai hamuvirág). A faj túlélését veszélyezteti, hogy alacsony a reprodukciós rátája és kis létszámúak a populációi. Élőhelyein biztosítani kell a vízszint és vízminőség megmaradását, el kell kerülni az avar és növényi szerves anyag felhalmozódását, a beerdősödést, cserjésedést, inváziós fajok megtelepedését.

A hagymaburok populációjának felmérése egy uniós projekt keretében folyt. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének háttérintézményeként működő Apáthy István Egyesület egy uniós pályázat keretében összesen három Kolozs megyei Natura 2000-es terület kezelési tervét készíttette el, amelyeket február folyamán közvita keretében vitattak meg az érintettek. A projekt címe: A kolozsvári Bükk-Malomvölgy (ROSCI0074), Szentiváni rét (ROSCI0356) és a Kis-Szamos (ROSCI0394) közösségi jelentőségű területek integrált kezelési terveinek kidolgozása. A kezelési tervek elérhetők a natura2000clujkolozsvar.com-on, hozzászólásokat, javaslatokat a natura2000clujkolozsvar@gmail.com címre várnak.

Az Apáthy István Egyesület sajtóanyaga