Védett fajok | 14.7.2015

Végveszélyben az illatos csengettyűvirág a kolozsvári Bükkben az építkezések miatt

Illatos csengettyűvirág. Dallamos hangzású neve (Adenophora liliifolia) miatt akár a legzeneibb jégkorszaki reliktumfaj címet is kiérdemelheti. Harangvirágra emlékeztető, kecses kékeslilás virág, avatatlan szemeknek látszólag szép, de közönséges erdőszéli vagy mezei növénynek tetszhet. Pedig a kolozsvári Bükk és a Malomvölgy Natura 2000-es terület egyik ritka növényfajáról van szó, amelynek még él egy kisebb populációja a Bükkben, de a Malomvölgyben már csupán egyetlen példányát találták meg a kutatók tavalyi felmérésük során.

Európa-szerte veszélyeztetett faj, amely drasztikusan visszaszorult az utóbbi évtizedekben. Eurázsiai elterjedésű, Európában a Kárpát-medencében, de Olasz- és Lengyelországban is előfordul. Romániában is már csak néhány helyen található meg. 1964-ben még több mint hatvan területről jelezték előfordulását, ám a kilencvenes években már csupán hat helyen találták meg. Nem a zárt erdőket, hanem a félárnyékos helyeket kedveli – például a fás legelőket, erdőszéleket, a nedves gyepeket, lápréteket.

Mostanában kezdődik virágzása, és augusztus végéig tart, ezért aki szeretné élőben is látni a Kolozsvár melletti védett területen, egy adag szerencsével és némi botanikai ismeretekkel rátalálhat. Egyébként állandósult zavaró körülmények esetén az illatos csengettyűvirág csak nagyon rövid ideig virágzik. Leszedése bűncselekmény.

Fotók: Szabó Anna

A Malomvölgyben azt az egyetlen példányt egy olyan pontban találták meg a kutatók, amely kívül esik a védett terület határain. Ezért megóvásához elengedhetetlen lenne a védett terület határainak kiterjesztése, amelyet a kutatók a kezelési tervben javasoltak is. A bükki kemping (Colonia Faget) területén összesen 41 példányt találtak, szintén a védett terület határain kívül. Ezeket is közvetlen veszély fenyegeti: gyakorlatilag elég, ha még további néhány ház felépül ezeken a foltokon, és végképp búcsút inthetünk az illatos csengettyűvirágnak.

Túlzás nélkül végveszélyben van a faj az emberi tevékenység miatt: az urbanizáció, az illegális erdőirtás és a törvényes fakitermelés egyaránt lerontotta élőhelyei állagát, amelyek így jobban kitettek a napsütésnek, és a termőtalaj szárazabbá vált. A klíma melegedésével még élhetetlenebbé válik a védett terület is a faj számára – figyelmeztetnek a kutatók. A már felépült házak csatornázási munkálatai, a gyepek lecsapolása, az illegális égetések és a legeltetés felmérhetetlen károkat okoztak a populációban, tavaly például a faj több lelőhelyén is észleltek gyeptüzeket.

Ahhoz, hogy életképesnek és fenntarthatónak nyilvánítható populációról lehessen szó, legalább 350-re kellene növekednie az egyedszámnak. Ahol csupán egyetlen példány maradt, a genetikai diverzitás növelése érdekében szükség lenne a csengettyűvirág visszatelepítésére is.

Az élőhely állapota nem kedvező a faj megőrzésének, ezért egy sor olyan intézkedésre van szükség, amely javít a körülményeken. A csengettyűvirág a nyíres kékperjéseket is kedveli. Ez az élőhely nemrég került be a Natura 2000-es élőhelykategóriák közé. Nyáron ideiglenesen kiszáradó láprétekről van szó.

Nyíres kékperjés, zergeboglárral (Trollius europaeus). Fotó: Szabó Csilla

A csengettyűvirágnak tehát nedves gyepekből, lápokból és égeres-nyíres erdőfoltokból álló, mozaikos élőhelyre van szüksége, ahol szigorúan szabályozott az emberi tevékenység. Például minden olyan beavatkozást be kell tiltani, amely a felszíni és talajvíz csökkenéséhez vezet. A forrásokat és lápokat nem szabad kiszárítani, elvezetni (például úszómedencék feltöltése céljából). Minderre egyébként nemcsak az illatos csengettyűvirág érdekében van szükség, hanem mert más nedvességkedvelő jégkorszaki reliktumfajok, védett lápi növények és a teljes élőhely fennmaradását veszélyezteti a kiszáradás. Az érintett magántulajdonosok esetében – tehát akiknek területe egy ilyen vizes élőhelyet foglal magába – szigorú megőrzési kötelezettséget kell kiróni, vagy ha már megtörtént a kár, azt helyre kell állítani, vagy kárpótlást fizettetni a felelőssel. A legfontosabb lápfoltok és vizes élőhelyek esetében nagyon ajánlott, hogy a területeket megvásárolják a magántulajdonosoktól, és a gondnokság tulajdonába kerüljenek át.

A város riasztó mérvű terjeszkedésének le kell állnia az illatos csengettyűvirág számára alkalmas élőhelyeken – szögezik le a kutatók. Az utóbbi tíz évben nagyon sok magánház épült fel a Malomvölgyben kvázi illegálisan, a leginkább érintett területen a faj élőhelyét kiszárították és bekerítették.

Még sok jó állapotú élőhely van, amelyeket azonban a befektetők az ingatlanpiaci nyereség érdekében építkezésre alkalmas területté alakítanak, ez pedig súlyosan károsítja az élővilágot. Ezeket a területeket nemcsak a Natura 2000-es területhez kellene csatolni, hanem rezervátummá nyilvánítani, annyira magas természeti értéket képviselnek. A hatóságoknak azonnal le kellene állítaniuk az építkezéseket ezekben a zónákban – javasolják a szakértők. A csengettyűvirág alkalmas élőhelyein pedig be kell tiltani a legeltetést és a fakitermelést is.

Az illatos csengettyűvirág felmérése egy uniós projekt keretében folyt. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének háttérintézményeként működő Apáthy István Egyesület egy uniós pályázat keretében összesen három Kolozs megyei Natura 2000-es terület kezelési tervét készíttette el, amelyeket február folyamán közvita keretében vitattak meg az érintettek. A projekt címe: A kolozsvári Bükk-Malomvölgy (ROSCI0074), Szentiváni rét (ROSCI0356) és a Kis-Szamos (ROSCI0394) közösségi jelentőségű területek integrált kezelési terveinek kidolgozása. A kezelési tervek elérhetők a natura2000clujkolozsvar.com honlapon, hozzászólásokat, javaslatokat a natura2000clujkolozsvar@gmail.com címre várnak.

Az Apáthy István Egyesület sajtóanyaga