Aktualitás | 13.11.2015

Jótetteket ültetünk? Invazív fajok csemetéivel erdősítenek a Plantăm fapte bune akcióban

Fehér akácot és lepényfát, agresszív invazív fajokat is előirányoztak kiültetésre a “Plantăm fapte bune” országos akció keretében.

B.D.T.

Románia egyik legnagyobb civil erdősítési akciója november 14-én lesz. A bukaresti EcoAssist Egyesület által kezdeményezett esemény nagy médiavisszhangot kapott, csak úgy sorakoznak a partnerek: öt további civil szervezet, a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium, illetve a Romsilva. Az állami erdészet ingyenesen biztosítja az elültetésre szánt facsemetéket – áll az akció honlapján. A „Plantăm fapte bune” egyébként 2013-ban indult Margit román hercegnő védnöksége alatt.

„Ezzel az akcióval bizonyítjuk, hogy a hatóságok és a civilek erős partnerségéből megszülethet a legszélesebb körű erdősítés Romániában” – nyilatkozta Grațiela Gavrilescu miniszter. Növelni akarják az erdővel borított területek arányát az országban, ennek érdekében minden erőforrást bevetnek, és várják a lakosság csatlakozását – tette hozzá.

Az akció keretében egymillió facsemetét akarnak elültetni olyan közterületeken, amelyek parlagon vannak vagy degradálódtak. Évekig gondot viselnek majd az új ültetvényekre, hogy azok egészségesen fejlődjenek – áll a közleményben.

A projekt honlapján inforgrafika mutatja be az ültetésre ajánlott fafajtákat. Azonban szerepel köztük két agresszív invazív faj is, a fehér akác (Robinia pseudoacacia) és a lepényfa (Gleditsia triachantos).

Biológusok arra figyelmeztetnek, ezeknek a fajoknak az elültetésével több az okozott kár, mint a haszon, hiszen gyorsan terjednek, és kiszorítják az őshonos fákat, megváltoztatva a természetes élőhelyek jellegét és összetételét. Ha igazán jótetteket akarnak ültetni az akció szervezői, akkor ezeket a fajokat nem ültetni, hanem inkább irtani kellene, és helyettük őshonos, illetve az adott klímának, domborzati jellegzetességeknek, meglévő erdőségeknek megfelelő, a tájba illő fajokat ültetni, mint amilyen a tölgy, bükk vagy gyertyán. Ugyancsak nem ajánlott alacsonyabban fekvő, lombhullató erdőségek szomszédságában tűlevelű ültetvényeket létrehozni. Még városi környezetben is – parkokban, zöldövezetekben, kertekben – sokkal jobb őshonos fajokat telepíteni (tölgyet, hársféléket, juhart és különféle cserjéket), mintsem divatos, de tájidegen díszfákat – szögezi le Mátis Attila biológus.

A fehér akác okozta károkról korábbi cikkeinkben már szó volt. A lepényfa egy hozzá nagyon hasonló, ugyanabba a családba tartozó faj, amely kifejezetten melegkedvelő, főképp Dobrudzsában ültetik előszeretettel az erdészetek. Az akác és a lepényfa is eutrofizálja a talajt, azaz nitrogénnel dúsítja, emiatt főképp csak gyomnövények élnek meg alatta, mint amilyen a csalán. Domináns ültetvényeket hoznak létre, sűrű, egyhangú növényzettel, ahol a madarak sem telepednek meg, és ahonnan kiszorítják az összes őshonos növényfajt – hívta fel a figyelmet Mátis Attila.

A Plantăm fapte bune országos főszervezőitől arról érdeklődtünk, milyen szakértőkkel konzultáltak az ültetésre ajánlott fák listájának összeállításakor, illetve hogy a fenti információk fényében tesznek-e lépéseket, hogy az invazív fajok csemetéi ne kerüljenek kiültetésre. „Minden helyszínen, ahol mostanáig ültettünk, és ahol az idén ültetünk, szakértőink vannak, akik minden terület esetében ajánlásokat tesznek, milyen fajokat kell ott ültetni” – egyelőre ezt a szűkszavú reakciót kaptuk, illetve egy ígéretet, hogy hivatalos válaszukat hamarosan küldik.

Az akció Facebookon

A minisztérium és a Romsilva még nem válaszolt megkeresésünkre. A kiültetésre szánt fajokat az összes megyében a Romsilva ajánlotta és szállítja a szervezőknek, ugyanakkor egy szeptemberi, az akció honlapján közzétett állásfoglalásból az is kiderül, a Plantăm fapte bune a környezetvédelmi minisztériumon keresztül igényelt több mint 1,2 millió facsemetét, nem egyenesen az állami erdészettől.

Kolozs megye: a biológusok közbeléptek

Jó hír, hogy még az utolsó métereken is el lehet téríteni a jószándékkal kikövezett, pokolra vezető utat. Kolozs megyében úgy tűnik, szerencsére sikerült megakadályozni, hogy Aranyosegerbegy mellett, ráadásul egy védett területen négy hektáron 15 ezer akácfacsemetét ültessenek el a jószándékú, de tájékozatlan önkéntesek. Egy parázs Facebookos vita, és ezt követően egy sajtótájékoztatós felszólalás után Mátis Attila és Szabó Anna botanikusok végül meggyőzték a Kolozs megyei szervezőket, tegyenek le az invazív faj kiültetéséről.

Mátis Attila felhívást intézett a romániai biológusokhoz: figyeljenek arra, közvetlen környezetükben mit terveznek elültetni az akció helyi szervezői, és ha akác vagy lepényfa is van a csemeték között, tegyenek feljelentést a rendőrségen és a környezetvédelmi őrségnél. Ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, a felelősök nem a jószándékú civil aktivisták, hanem a minisztérium, amely mindezt jóváhagyta, valamint a Romsilva, amely ajánlotta az invazív fajokat. A román nyelvű felhívást több biológus is megosztotta Facebookon.

A Milvus is beszáll a harcba

A Milvus Arad és Temes megyében több olyan ültetési helyszínről tud, ahol akácot ültetnek. A természetvédelmi szervezet feljelentésekkel próbálja az akciókat megállítani azokon a gyepeken, ahol a védett ürge (Spermophilus citellus) állományai élnek.

“Az, ami most történik, teljes-mértékben az akció kezdeményezÅ‘jének a szakértelemhiányából fakadt, és a kommunikáció hiányából a szakértÅ‘k felé. Maga az akció nagyszerű” – áll a Milvus TOTB-nek küldött értékelÅ‘jében.

Mivel a polgármesteri hivatalok saját területei főleg községi legelők, parkok, gyártelepek, temetők stb., ezért az általuk ültetési helyszínként felajánlott területek ilyen kategóriába sorolhatók be.
A Milvus alábbi adatainak nagy része polgármesteri hivataloktól, Natura 2000-es területkezelőktől származik.

Az aradi Nagyzerinden talán a legjobb a helyzet, három helyszínen terveztek ültetést, ebből kettő Natura 2000-es gyepterület, ahová az APIA nem adott engedélyt. Így csak egy belterületen lesz faültetés.
Mind a három területen nem őshonos fafajokat (akác, nemes nyár, vörös tölgy) akarnak vagy akartak telepíteni. A szervezők próbálkoznak tárgyalni a kezelőkkel, hogy vörös tölgyet mégis ültethessenek a gyepeken, elképzelhető, hogy kiegyeznek abban, egy fasor legyen telepítve a legelőt körülölelő gyepen az út mentén, kézzel kiásott gödrökbe, anélkül, hogy felszántanák a gyepet.

Az Arad megyei Angyalkút községben és a hozzá tartozón Réthát faluban 3 területen zajlana le az akció.
Az első helyszín Angyalkút temetője és annak környéke, maga a temető és a falu is a jelenlegi községi legelő peremén terül el, amin egy jelentős ürgeállomány él. Magát a legelőt jelenleg is veszélyezteti a folytonos beépítés. Itt akácot akarnak telepíteni az akció szervezői. Rétháton a parkban van az egyik helyszín, itt hársot, vörös tölgyet akarnak ültetni, ami a természetvédők szerint is rendben van. Ám a másik helyszín egy gyepterület, ahol szintén ürgék élnek. Ott már a buzgó polgármesteri hivatal be is szántott 6000 négyzetmétert. A Milvus szerint valószínűleg az önkormányzat át akarja minősíteni a gyepet erdővé.

A Temes megyei Bégaszentmihály község mellett található Öntvény (Utvin) településen egy nedvesebb gyepen, ami községi legelÅ‘, akácot akarnak ültetni. Egy “nem produktív terület” kategóriába sorolt, értékes gyeprÅ‘l van szó, amelynek közelében több ürgés gyep is van. Ezen a gyepen található az egykori hÅ‘központ víztározója. Itt már 15-16 hektáron be is szántották a területet, amely, ha az akciót követÅ‘en erdÅ‘ besorolásba kerül, tág perspektíva nyílik arra, hogy itt épüljenek majd föl Temesvár új luxuslakónegyedei.

További helyszínek: van, ahol már ezresével ültettek akácot és lepényfát

A Szilágy megyei Alsóvalkón már van egy 0,6 hektáros ültetvény, amelyet 2012-ben kezdtek el. A terület földcsuszamlás-veszélyes, jelen pillanatig 2500 tölgy- és 2000 akáccsemetét ültettek itt el. A Konstanca megyei Pestera helyiségben szintén 2012-ben kezdték el az ültetést, azóta 15 ezer akác-, 2500 fűz-, valamint 7500 lepényfa-csemetét ültettek itt el, az indoklás szerint egy részét a talaj stabilizálására, illetve véderdő kialakítása céljából. A Iasi megyei Bălțați községben 2013 tavaszán kezdődött a faültetés egy földcsuszamlásnak kitett területen, eddig 55 ezer csemetét ültettek ki, amelyből 23 ezer lepényfa, 8000 kőris, 14000 fűz. A többi helyszínről nincs adat a plantamfaptebune.ro-n, sem arról, hogy november 14-én milyen fajtákat akarnak ültetni.

Kovászna megye: fás legelőt akarnak beerdősíteni?

Az erdősítési akciót Kovászna megyében a Fiatal Erdélyi Vállalkozók Egyesülete koordinálja, partnerségben az ASIMCOV-val és a Lármafa Egyesülettel. Az ültetés helyszíne a Bölön községhez tartozó Vadas-tető (a Vadas Cserkészparktól kb. 4 km-re. A szervezők szerint „2 hektár erősen leromlott, mezőgazdasági műveléssel nem hasznosítható” az ültetésre kiszemelt terület. Itt 10.000 csemetét fognak elültetni: lucfenyőt, juhart, bükköt és veresberkenyét. Ezek a fajok őshonosak, viszont a kiszemelt terület közelében inkább lombhullató vegyes erdők, illetve fás legelők vannak. Maga a szervezők által térképen bejelölt ültetési pont is egy fás legelőn van, a Bodoki- és Baróti-hegység Natura 2000-es madárvédelmi területen (ROSPA0082).

Szakértők szerint a különleges ökoszisztémájú fás legelők – amelyeket a hatalmas, öreg fák dominálnak – összetételét megőrizni kellene, nem pedig megváltoztatni, és ha mégis ültetni akar ott valaki, csak nagyon körültekintően, előzetes felmérést követően szabadna hozzáfogni. Az öreg fák fontos szerepet töltenek be, hiszen számos élőlény, beleértve madárfajokat és rovarokat – például védett cincérfajok vagy szarvasbogár – csak ezeket a korhadó fákat tudja élőhelyként használni. Ezek az öreg fák sokszor erősen érzékenyek a körülöttük levő fényviszonyok változásaira, ezáltal az erdősítés veszélyt jelenthet számukra. Az erdészek tipikusan engedélyt adnak a korhadt, kiszáradt részekkel rendelkező fák eltávolítására az erdőkben és legelőkön, általában azért, mert ezek a fák gazdaságilag már nem hasznosíthatók. Az ökológiai értékük viszont idővel nő. Ezáltal több ezer csemete sem helyettesítheti egyetlen öreg fa ökológiai szerepeit – hívta fel a figyelmet Hartel Tibor ökológus a TOTB megkeresésére.

A fás legelőkön zömében hatalmas, öreg fák élnek, de az erdősítés vagy a spontán visszaerdősödés elpusztíthatja őket. Ezután már rendszerint legálisan kivágják őket, ami hatalmas biodiverzitás-veszteséggel jár.

„A fás legelőket Romániában sokan még mindig degradált erdőnek tekintik, nem látván azt az óriási lehetőséget, amelyet ezek a tájak biztosítanak a mezőgazdasági termelés és biodiverzitás fenntartható harmonizálása szempontjából. A fás legelők az öreg fákkal tipikus elemei az erdélyi hagyományos és történeti tájaknak. Ezért alaposan meg kell gondolni és mérlegelni azt, hogy milyen jellegű nyereséggel és potenciális veszteségekkel jár a beerdősítésük. Egy 300 éves fát már nehéz helyettesíteni” – nyilatkozta Hartel Tibor.

A Kovászna megyei szervezők megkeresésünkre elmondták, minden engedéllyel rendelkeznek az ültetéshez. A területen – legalábbis azon a két hektáron – nincs egyetlen fa sem, és azt az erdészet szakértői megfelelőnek ítélték az ültetési akcióra. Ugyanakkor a szervezők azt ígérték, utánanéznek, hogy mik azok a fás legelők, és ha a jövőben hasonló akcióra kerül sor, azt megelőzően biológusokkal is konzultálnak a helyszín és a fafajták kiválasztásánál.

Következtetés: előtanulmányokra lenne szükség

Minden erdősítési akció előtt, bárki is szervezze azt, meg kellene biológusok is vizsgálják a kiszemelt területeket, és az előtanulmányokat követően dönteni arról, hogy ültetünk-e, és ha igen, mit – szögezi le Mátis Attila.

Remélhetőleg a következőkben a civil akciók szervezői számára is világossá válik, nem elég, ha a Romsilva szakértőit bevonják. Invazív fajokat ültetni egyáltalán nem szabadna sehová, ugyanakkor az illető terület élőhelyeinek jellegét, fajait figyelembe kellene venni a csemeték kiválasztásánál. Hogy a jóindulat ne okozzon több kárt, mint hasznot.