Aktualitás | 18.2.2016
Mi a bánatot iszunk mi sör helyett?
photo by Stas Ponomarencko via shutterstock
Ipari enzimekkel készült olcsó löttyöt. És nem biztos, hogy csak Romániában.
Miközben azt hisszük, hogy egy-egy világmárka termékét fogyasztjuk, úgy tűnik, a Romániában működő összes nagy gyártó – Bergenbier, Heineken Románia, Tuborg, Ursus Románia – esetében valami más van az üvegben. Legalábbis erről számol be az OCCRP (Organized Crime and Corruption Reporting Project) portálon közölt riport.
Gyors és olcsó folyamat érdekében vernek át
Ez a szabályozásban rejlÅ‘ kiskapuk kihasználásával lehetséges, ami lehetÅ‘vé teszi, hogy kevéssé ismert, akár genetikailag módosÃtott mikroorganizmusokból kivont, ipari enzimek hozzáadásával készüljenek az italok. Ãgy jelentÅ‘sen csökken a gyártási idÅ‘, és olcsó gabonafélék felhasználásával az előállÃtás költsége is. Tehát a gyártók jól járnak, de a fogyasztók kevésbé, egyszerűen átverik Å‘ket, mert ezeket a „söröket†tradicionális, természetes, vagy prémium jelzÅ‘kkel felaggatva adják el. Ráadásul a Heineken Románia honlapja azt állÃtja, hogy 12-39 nap alatt készÃtik el a söröket, holott egy volt alkalmazott olyan 2008-as kÃsérletrÅ‘l is beszámolt, amikor egy nap alatt próbáltak meg sört készÃteni. Nem hivatalos források pedig azt feltételezik, hogy ez a trend nem csak Romániában, hanem egész Kelet-Európában jellemzÅ‘.
Egy lager tÃpusú sör készÃtéséhez például normális esetben alacsony hÅ‘mérsékletre és 12-48 napnyi érlelésre van szükség. Ez az idÅ‘tartam az enzimek hozzáadásával néhány napra csökkenthetÅ‘. De a sörkészÃtés egy másik idÅ‘igényes fázisát is kikerülhetik ezekkel az anyagokkal: a sörárpa csÃráztatását (malátakészÃtés), amely során természetes cukrok keletkeznek. Az enzimek hozzáadásával csÃrázatlan, olcsó gabonából is lehet sörszerű italt készÃteni, ilyen például a cirok, a kukorica, vagy a rizs.
photo by BlueSkyImage via shutterstock
Az elmúlt 10 évben drasztikus változáson ment át a romániai piac. A Román Versenyhivatal adatai szerint 2002-ben 50 gyártó volt jelen a piacon, jelenleg pedig mindössze 7 nagy cég osztozik a 30 forgalmazott márkán, és ebből négy domináns: Bergenbier, Heineken Románia, Tuborg, Ursus Románia.
A Heineken és az Ursus volt alkalmazottait sikerült megszólaltatni, akik alátámasztották a különféle enzimek használatát, és azt is elmondták, hogy pontosan tudnak a hazugságokról, arról, hogy a vezetÅ‘k természetes alapanyagokról fognak beszélni, ha bárki az összetevÅ‘krÅ‘l kérdezi Å‘ket. Habár Daniel Constantin, az egykori földművelésügyi miniszter is arról Ãr egyhelyütt, hogy a sör egy nemes termék, amely természetes alapanyagokból készül, és a romániaiak millióinak hoz derűt, úgy tűnik, leggyakrabban a Fungamyl, a Ceremix 6X MG illetve a Filtrase nevű enzimek kerülnek bele. Az elsÅ‘ kettÅ‘t a dán Novozymes cég állÃtja elÅ‘; elÅ‘bbi a magasabb alkoholtartalomért felel, utóbbi pedig a csÃrázatlan alapanyagok felhasználását teszi lehetÅ‘vé.
A Bergenbier és a Tuborg volt vagy jelenlegi alkalmazottai nem nyilatkoztak. Az ipari enzimek nemzetközi, illetve helyi forgalmazói viszont annál beszédesebb adatokkal szolgálnak: megerÅ‘sÃtették, hogy ezeknek a gyáraknak is szállÃtanak. Az enzimeket forgalmazó Grama Trading nevű cég például a honlapján állÃtja, hogy a vállalat mind a négy fent emlÃtett nagy gyártóval kapcsolatban áll. Marius ToboÈ™aru, a cég kereskedelmi igazgatója viszont az újságÃróknak errÅ‘l ipari titokra hivatkozva nem beszélt.
Nincs megfelelő szabályozás
Nem beszélhetünk világméretű problémáról, úgy tűnik, pont abba a szerencsétlen kategóriába esünk, hogy nekünk ilyen „sör†jut. Debbie Spillane, az enzimeket gyártó dán Novozymes sajtóreferense elmondta, hogy az enzimek használata sokkal jellemzÅ‘bb azokra az országokra, ahol a kiskeresetű fogyasztók hagyományos gyártási eljárás mellett nem engedhetik meg maguknak a drágább terméket. De Németországban például 1993 óta teljesen tilos az enzimek és egyéb adalékanyagok használata. Az Egyesült Ãllamokban viszont speciális esetekben, például kalória- vagy cukormentes sörök gyártásakor még használhatják Å‘ket.
photo by MaxyM via shutterstock
A probléma gyökere az emberi természeten túl az, hogy Európában nincs uniós szabályozás az ipari enzimek használatára, Ãgy Romániában még csak egy, az egészségre nem káros adalékanyagokat tartalmazó listát sem rögzÃt a törvény. Az Országos Ãllategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság (ANSVSA) szerint a gyártók nem is kötelesek nyilatkozni az enzimek használatáról, mert azok nem minÅ‘sülnek összetevÅ‘nek. Ráadásul az a jelenleg alkalmazott gyakorlat, hogy kizárólag a piacra kerüléskor vizsgálják meg egy adott márka összetevÅ‘it, utána pedig már senki sem foglalkozik azzal, hogy mi van az üvegben, és az egyezik-e a cÃmkén feltüntetettekkel.
A „kicsik†nyilatkoznak, a „nagyok†hallgatnak
Akadnak függetlenek is: az Igazi CsÃki Sör, a Clinica de Bere, a Zaganu, a Ground Zero és a Sikar. Ezek a sörgyártók nehéz helyzetben vannak a piacon a nagy márkákkal szemben, azonban még Ãgy sem használnak enzimeket.
Lénárd András, az Igazi CsÃki Sör tulajdonosa elmondta, hogy nagyon is tud ezekrÅ‘l az anyagokról, ismeri Å‘ket, azonban nem használja, mert akkor már nem sör lenne az, amit gyártanak. Hozzátette, hogy rendszeresen megkeresik, és az enzimek használatát javasolják neki különbözÅ‘ gyártók. Marius Mircea, a temesvári Clinica de Bere vezérigazgatója pedig kihangsúlyozta, hogy az különbözteti meg az Å‘ terméküket a nagy gyártókétól, hogy valódi, minÅ‘ségi alapanyagokból dolgoznak, és Å‘ maga nem is ismeri az emlÃtett népszerű enzimeket.
Velük ellentétben a nagy cégek vezetÅ‘i nem szÃvesen nyilatkoznak: az elmúlt fél év során az OCCRP újságÃrói többször is kértek interjút az Ursus, a Bergenbier, a Heineken Romania illetve a Tuborg Romania illetékeseitÅ‘l, de még csak e-mailben sem kaptak választ az enzimek használatára vonatkozó kérdésekre. Peter Hammarstedt, a Carlsberg International’s exportigazgatója azt Ãgérte, utánanéz, hogy a Tuborg Romania alkalmaz-e ipari enzimeket, de késÅ‘bb már az emlékeztetÅ‘ levelekre sem válaszolt. Emily Hamburger, az Ursus anyavállalalatának, a SABMiller-nek a sajtófelelÅ‘se szintén nem nyilatkozott.
Marie-Christine van’t Hullenaar, a Heineken International szóvivÅ‘je viszont azt nyilatkozta, hogy a Heineken 1873 óta ugyanazon egy recept alapján készül világszerte, illetve a cég helyi márkáinál sem használnak enzimeket.
Több tucat romániai sörfogyasztót is megkérdeztek, hallottak-e az enzimekről, és tudnak-e arról, hogy milyen anyagokat fogyasztanak el egy-egy sörözés alkalmával. A válaszok többsége azonban lesújtó képet mutat: a sörgyártás folyamatának alapjaival sincsenek tisztában.
Közzétéve: 18.2.2016, 6:29 pm
lehet választani kérem, van vÃz és bor is bÅ‘ven. a sörnek sosem volt itt kultúrája, egy egészséges test be sem fogadja…
Közzétéve: 23.2.2016, 11:33 am
A sörnek “csak” 5000 éves kultúrája van, de ne is zavarjon. Sokkal bonyolultabb az előállÃtása, mint bármelyik párlatnak. Meg mi az, hogy “itt”? Magyarországon épp olyan kevés sörszakértÅ‘ van, mint például pálinkaszakértÅ‘. Ahogy te nem értesz a sörökhöz, úgy a pálinkához sem értesz. A magadfajta primitÃv emberek alapból semmilyen kultúrát nem képviselnek. Szerintem egyik italhoz se értesz. Az ilyen hozzászólásaiddal pedig ne égesd magad.
Közzétéve: 24.2.2016, 8:50 pm
Hogy te milyen okos vagy Frabato azon gondolkoztale, hogyan fer el annyi esz a fejedben, nem kell lehurrogni a PTIMITIV emberkeket.
Közzétéve: 24.2.2016, 8:53 pm
Gyertek meghivlak egy ,,CSIKI ,, sorre itt meg tiszta enzimektol mentes es nagyon finom.
Közzétéve: 24.2.2016, 10:25 pm
Egy sör nem enzimektÅ‘l mentes, hiszen a malátában eredetileg is ott vannak az amiláz (cukorbontó) enzimek – az élelmiszervegyészi “gonoszság” a hozzáadott enzimek, amik iparilag kerülnek a sörbe, hogy az utolsó gramm szénhidrátot is lebontsák a cefrében. A nagyipari sör olyan, mint a gyorspácolt, szójával, szÅ‘lÅ‘cukorral kezelt hús…
Közzétéve: 23.2.2016, 6:30 pm
A sörnek nem 5000, hanem 9000 éves kultúrája van (ekkori a legrégebbi régészeti lelet) , a bornál 3-4000 évvel régebbi, a pálinkánál meg kb. 10500 évvel. Bort a középkorban szinte csak a gazdagok ittak, a mindennapok itala a sör volt. A pálinkát meg a likÅ‘röket az 1400-as években találták föl Itáliában. A magyarság bódÃtó itala a sör mellett a méhser, a márc, a csiger és a nyÃrvÃz volt.
Közzétéve: 18.2.2016, 9:31 pm
Sör a buta embernek való. Keresztapám kérdezte: ki iszik sört? aki lusta a kútról vizet húzni. Létezik házi bor és pálinka.
Közzétéve: 19.2.2016, 11:19 pm
Házi bor és (házi) pálinka! Mint a minőség etalonja Romániában.
Hűamindenségit.
Közzétéve: 23.2.2016, 11:36 am
“zoli”! ÉlÅ‘ben egy ilyen kijelentés után, amit Ãrtál, fordulatból rúgnám le a fejed!
Közzétéve: 26.2.2016, 4:59 pm
De az is lehet, hogy Zoli dzsudó oktató és malátát készÃt a seggedbÅ‘l. ÉlÅ‘ben más a világ.
Közzétéve: 19.2.2016, 9:12 am
Nagy szemétség, amit nyugateurópa mÅ«vel a keleteurópaiakkal… Elnyomják a minõségi termelést bármilyen termék is legyen, majd amikor már eléggé elnyomták hozzák a saját rossz termékeiket!
Közzétéve: 19.2.2016, 9:18 pm
Szeretnék ezen finomÃtani… Nagy szemétség, amit nyugateurópai gyártók mÅ«velnek a keleteurópai fogyasztókkal. A nyugateurópai fogyasztók ugyanis nem művelik ezt a szemétséget a keleteurópai fogyasztókkal. ValószÃnűleg a keleteurópai gyártók sem művelik pont ezt a szemétséget a nyugateurópai fogyasztókkal. Hogy a keleteurópai gyártók mit művelnek a nyugateurópai gyártókkal, hmmm, nem tudom. S akkor ezzel még csak gyártókra és fogyasztókra osztottuk a nyugat- és keleteurópaiakat.
Közzétéve: 25.2.2016, 8:28 pm
???
Te hülye vagy! ?
Nyugat és kelet európai gyártó! ?
Közzétéve: 19.2.2016, 10:22 am
Kedves A sznob és Zoli!
ValószÃnűleg nem ittatok még rendes sört, ha ez a véleményetek. A borral amúgy ugyanúgy trükköznek kis és nagyobb termelÅ‘k is, úgyhogy általánosságban még ez sem igaz.. A gázzal érlelt paradicsom és a rendes földben termett zöldség közt is van különbség. MindenbÅ‘l létezik silány(abb) és jó minÅ‘ség.
Közzétéve: 20.2.2016, 11:50 am
Tény, hogy fÅ‘ként a 15 lej / 7,5 dl alatti borok közt (de a drágábbak közt is) hányódik olyan, aminek a sörökhöz hasonlóan enzimekkel rövidÃtik le a gyártási idejét. A lényeg a cukortartalom és az alkoholszint, amit enzimekkel elég könnyen be tudnak állÃtani anélkül is, hogy a szÅ‘lÅ‘lé valaha hordót látott volna.
No, csak azt tudom javasolni bárkinek, hogy akár sör, akár bor, akár pálinka… de inkább KICSIT s JÓT! 🙂
Közzétéve: 19.2.2016, 2:00 pm
A borok esetében 3000 féle adalékanyagot használnaka szÃn, illat és Ãz beállÃtására. Csak ezen élelmiszeripari termékeknél nem kell feltüntetni az adalékanyagokat, mert kilobbizták. És most nemcsak a folyó borokról beszélek, de a dÃjnyertes prémium borokról is. Ez ilyen világ.
Közzétéve: 19.2.2016, 6:56 pm
Az az üveg sör ami 1 euró alatt van az nem sör.Az en kedvenceim a belga márkák,van amelyik 1500 óta készÃt sört,és érzödik az Ãzén is.Amúgy a ami világban az ember csak abban lehet 100%-ig biztos amit saját maga termel.Lehet házilag is sört csinálni.
Közzétéve: 19.2.2016, 8:40 pm
A házi sör az igazi, pl amit Matyi fÅ‘z Lelében. Kedvencem a Hepa és a rozs, meg persze a lucc, meg a búza. Mikor érik be a következÅ‘ fÅ‘zet? Matyi ha olvasd Ãrj. Éljen a házi sör!!!
Közzétéve: 19.2.2016, 9:07 pm
Régen kimentem a piacra, vettem egy kiló paradicsomot a szomszéd nénitÅ‘l. Annak volt Ãze. Mos kimegyek, veszek a tanúsÃtvánnyal rendelkezÅ‘ termelÅ‘tÅ‘l (aki a szomszédom) és kb. annyi vegyszer van benne mint a boltiban. Ja, nincs Ãze.
Egyszer átmentem hozzá, hogy vennék egy kevés uborkát, hiszen majd egy hektáron termelt, mondja az öreg gyere fiam menjünk át a kiskertbe és szedünk amennyi kel.
Itt egy kicsit leragadtam, hiszen ott álltunk az uborka tábla közepén……….
Mikor rákérdeztem a válasz egyértelmű volt:
EZ NEM EMBERBE VALÓ !
Közzétéve: 21.2.2016, 6:48 am
Akkor iszok ilyen sört, mikor 1.80 lesz az ára, mint egy normális sörnek. Nem szandékozom plusz pénzzel támogatni, mert ők sem támogattak, mikor gazember módon megszüntették a fejem fölül a Jáját!!!
Közzétéve: 25.2.2016, 8:24 pm
Nah, ez aztán! Jájá! ??
Ezen jót derültem! ..
Akkor ezek szerint még létezett egy darabig, amiután apum otthagyta! ?
Közzétéve: 25.2.2016, 8:36 pm
Márcsak azért is, mert ilyet olvasni Londonból, (a facebook által kidobott cikkből) tudva azt h legalább 12 éve nem hallottam róla, nagyon vicces volt! ?
Hirtelen a Jájá-t olvasva otthon éreztem magam! ?
Közzétéve: 25.2.2016, 12:54 pm
Hogy hogy nincs kulturája nálunk a sörnek, hiszen megboldogult nagymamám is készÃtette, tova a Nyikó mentén, nagyon szerettem mert barna és édeskés volt, s azóta is a barna sör hÃve vagyok. Az is igaz, hogy számtalan jó minÅ‘ségű sört gyártó céget tönkretettek…(Ursus, Silva,..)
Közzétéve: 26.2.2016, 4:40 pm
Bezzeg régen minden jobb volt
Akárki akármit mond.
Mondom, régen minden jobb volt,
Nem nyitok vitát, jobb volt.