Aktualitás | 22.3.2016
Kevesebb húst kellene fogyasztani, milliók menekülnének meg
illusztráció: Bob Alex via shutterstock.com
Kevesebb hús, több gyümölcs és zöldség fogyasztásával emberek millióinak idÅ‘ elÅ‘tti halálát lehetne megelÅ‘zni évente a század közepéig, jelentÅ‘sen csökkenne a felmelegedésben szerepet játszó károsanyag-kibocsátás, és évente több milliárd dollárral csökkennének az egészségügyi és a klÃmaváltozás okozta károk enyhÃtését célzó kiadások – állÃtják a kutatók.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmány elsőként mérte fel, hogy milyen egészségi és környezeti hatásai lennének, ha az egész világ áttérne egy sokkal inkább növényi alapú étrendre.
Az Oxfordi Egyetem élelmiszergyártást és -fogyasztást vizsgáló programjának munkatársaként dolgozó Marco Springmann, a kutatás vezetője szerint a kiegyensúlyozatlan étrend világszerte súlyos egészségi problémákat okoz és a világ táplálkozási rendszere felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint negyedéért.
Az intézmény kutatói megnézték, milyen hatásai lennének a század közepéig annak, ha az emberiség különbözÅ‘ étrendekre állna át. A szakemberek négyféle étrendet vizsgáltak: a jelenleg szokásosat; egy olyat, amely a globális irányelvekkel összhangban a gyümölcs- és zöldségfogyasztás növelését, a vörös húsok, a cukor, valamint a bevitt kalóriák csökkentését Ãrja elÅ‘; a vegetáriánus- és a vegán étrendet.
Az eredmények azt mutatják, hogy a globális irányelvek szerinti étrend követésével évente 5,1 millió, a mindenfajta állati eredetű terméket nélkülözÅ‘ vegán étrenddel 8,1 millió ember idÅ‘ elÅ‘tti halála válna megelÅ‘zhetÅ‘vé 2050-ig. A globális irányelvek szerinti étrenddel 29, a vegetáriánussal 63, mÃg a vegánnal 70 százalékkal csökkenne az élelmezéssel összefüggÅ‘ károsanyag-kibocsátás.
Ha a világ a fenti étrendekre átállna, évente 700-1000 milliárd dollárt lehetne megtakarÃtani az egészségügyben, mÃg a csökkenÅ‘ üvegházhatásúgáz-kibocsátás gazdasági haszna az 570 milliárd dollárt is elérhetné.
A tanulmány készÃtÅ‘i a regionális különbségeket figyelembe véve nézték meg, hogy az egyes területeken mely változtatások lennének a leghatékonyabbak.
A vöröshús-fogyasztás visszaszorÃtásának Kelet-Ãzsiában, Nyugat- és Latin-Amerikában lenne a legnagyobb hatása, mÃg a fokozott gyümölcs- és zöldségfogyasztás Dél-Ãzsiában és Fekete-Afrikában csökkentené leginkább a halálesetek számát.
Az átállás megvalósÃtásához 25 százalékkal kellene növelni a globális gyümölcs- és zöldség-, illetve 56 százalékkal csökkenteni a vöröshúsfogyasztást. Az embereknek továbbá 15 százalékkal kevesebb kalóriát kellene bevinniük.
mti
Közzétéve: 24.3.2016, 10:14 pm
Annyit fűznék hozzá, hogy a cikk nem tesz emlÃtést a tipikus fehérjenövényekrÅ‘l. A szárazbabot, (sárga)borsót és a lencsét emlÃteném itt. Utóbbiak nem sorolhatóak “klasszikusan” a közfelfogás szerinti zöldségekhez. Ezek a magvak nagy mennyiségű keményÃtÅ‘t és fehérjét egyaránt tartalmaznak. A bennük tárolt fehérjék aminosav-összetétele jól megközelÃti az állati eredetű termékek emberi fogyasztás szempontjából kvázi-tökéletes aminosav-összetételét. Ezek a termények mondhatni “egyesÃtik” a húst és a kenyeret. Ha belegondolunk, eleink (jóval több fizikai munka mellett) nem élhettek volna meg e táplálékok nélkül, mÃg a mai étrendünkben jóval ritkábban szerepelnek, mint akár 50-100 évvel ezelÅ‘tt.
A cikk kissé azt sugallja, hogy legyél “zöldebb” (nem számÃt, hogy mennyibe kerül), és akkor minden jobb lesz. Fekete-Afrikát pedig ne emlÃtsük; ott jó, ha van bármilyen élelmiszer. Amennyiben a fenti kitételekkel vizsgálódásunkat a civilizált világra összpontosÃtjuk, alapvetÅ‘en helytálló nézeteket fogalmaz meg. Néhány pozitÃv hatást azért (érzésem szerint) eltúloz.