Aktualitás | 22.3.2011

Víz világnapja: több, mint egymilliárd ember nem jut egészséges ivóvízhez

Fotó: Márton Szilárd/flickr.com

A víz világnapján az ENSZ ismét figyelmeztet: Világszerte immár 828 millió ember él nyomornegyedekben vagy a nagyvárosok peremkerületeinek illegális telepein: számukra a legégetőbb probléma a tiszta víz és az alapvető egészségügyi ellátások biztosítása.

Több mint egymilliárd ember nem jut egészséges és elegendő ivóvízhez, az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség 80 százaléka és évente kétmillió idő előtti elhalálozás a szennyezett vízre vezethető vissza.

Az ENSZ elÅ‘rejelzései szerint 2025-ben már harminc ország – köztük 18 közel-keleti és észak-afrikai – küzdhet vízhiánnyal, míg 1990-ben még csak húsz ország volt fenyegetett. A újonnan veszélyeztetett államok közé tartozik többek között Egyiptom és Líbia.

A vízhiány a világszervezet definíciója szerint azt jelenti, hogy egy fÅ‘nek éves szinten kevesebb, mint ezer köbméter vízhez van hozzáférése. A társadalom alsó peremén élÅ‘k arra kényszerülnek, hogy magánkereskedÅ‘ktÅ‘l vásároljanak vizet, gyakran ötvenszer drágábban, mint gazdag “szomszédaik” – emelte ki a szervezet.

A vízhiányt a városiasodás is erősíti, ugyanis jelenleg a világ lakosságának fele városokban él, húsz éven belül ez a szám csaknem hatvan százalékra emelkedhet, és ez ötmilliárd embert jelent. A városi fejlődés 95 százaléka a fejlődő országokban fog végbemenni, ahol már most minden negyedik városlakónál hiányzik a vezetékes vízellátás. Afrikában és Ázsiában 2030-ra feltehetőleg kétszer annyian élnek majd városokban, mint 2000-ben. A jelenlegi körülmények között a változásnak súlyos következményei lehetnek: a szennyezett ivóvíz halálos kolera- és hasmenéses járványt, valamint a maláriás esetek szaporodását okozhatja.

Jelenleg naponta kétmillió tonna szemét landol a vízrendszerben. A vezetékeken lévÅ‘ réseken pedig néhány városban a vízkészletnek akár ötven százaléka is a földbe szivároghat. A becslések szerint metropoliszokban így akár 250-500 millió köbméter víz is veszendÅ‘be mehet – ez a mennyiség 10-20 millió ember ivóvízszükségletét fedezné. Az ENSZ ugyanakkor hangsúlyozza: a városok ivóvízzel kapcsolatos problémái megoldhatóak, hiszen a megoldáshoz szükséges tudás, a tapasztalatok és a technológiák nagyrészt már rendelkezésre állnak.

Fotó: Meanest Indian/flickr.com

Zafar Adeel, az ENSZ szervek vízügyi tevékenységét összehangoló UN-Water vezetÅ‘je egy, a témában tartott nemzetközi találkozó alkalmából kihangsúlyozta: bár a vízkészletekért folytatott háborúk rendkívül ritkák voltak a történelem folyamán, a klímaváltozás és a növekvÅ‘ világnépesség következtében a közeljövÅ‘ben megnÅ‘het az ilyen konfliktusok kialakulásának valószínűsége. Adeel szerint ezért az ENSZ-nek támogatnia kellene a “vízdiplomáciát”, és olyan módszereket kell kidolgoznia, amelyek az országok közötti együttműködést erÅ‘sítik. A történelem során nem példátlan a vízkészletek közös hasznosítása, még viszályban levÅ‘ államok között sem: India és Pakisztán például az 1965-ös 1971-es konfliktusok idején is kooperált az Indus vizének hasznosításában – mondta el a szakértÅ‘.

Az ENSZ-közgyűlés az 1992-es dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára határozta meg a Víz világnapját. Ugyanakkor a 2005-2015 közötti idÅ‘szakot a “Víz az életért” cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította, célul tűzve ki, hogy a tiszta vizet nélkülözÅ‘ fejlÅ‘dÅ‘ világbeli lakosság több mint fele rendes ivóvízhez juthasson. Az idei rendezvénysorozat mottója: “Víz a városokért – városok a vízért”.

Forrás: MTI, Reuters, www.worldwaterday.org