Aktualitás | 23.5.2011

Trópusi lepkék színesítik a székelyudvarhelyi múzeumot

Május elején afrikai, közép- és dél-amerikai és ázsiai lepkék sokasága költözött Székelyudvarhelyre. A Haáz Rezső Múzeumban felállított trópusi mikroklímájú terembe lepkefarmokról, bábok formájában érkeznek a lepkék, majd egy különleges keltetőben bújnak ki a bábból.

A Trópusi Lepkeház érdekessége, hogy egy viszonylag fiatal, két éve létező földrajzegyesület hozta létre. Kilyén Barnát, a Vulticulus Földrajzi Társaság elnökét kérdeztük az egyesületről, a kiállításról és egyéb tevékenységükről.

Hogyan foglalnád össze a Vulticulus Földrajzi Társaság tevékenységét?

A Vulticulus Földrajzi Társaság létrehozásának ötlete már az egyetemi évek alatt megfogalmazódott. Csupán az volt a kérdés, hogy milyen konkrét célkitűzéseket fogalmazzunk meg. A kezdet után nagyon hamar bebizonyosodott, hogy egyik legizgalmasabb feladatunk számtalan kérdésnek az újszerű megvilágítása (itt egyaránt gondolok a geográfia útkeresésére és a civil társadalomban keletkezÅ‘ “földrajzi űrök” betöltésére.). Az elmúlt három év szárnybontogatásra volt elegendÅ‘. A betervezett megvalósításaink mellett számtalan spontán feladatunk adódott, melyek közül kiemelném a Bándi Ferenc kollégánk által vezetett Gyümölcsút programunkat. (MindezekrÅ‘l további információk a www.vulticulus.ro honlapunkon találhatók.)

Hány személyből áll a Vulticulus, melyik korosztályhoz tartoztok, mivel foglalkoztok „civilben”?

A Vulticulus Földrajzi Társaság működési stratégiájának a kidolgozásánál nem volt szempont, hogy egy nagyon sok személybÅ‘l álló bázissal dolgozzunk. Sokkal fontosabbnak tartottuk, hogy olyan csapattársak csatlakozzanak, akiknek ötleteik és ezek megvalósításához kitartásuk is van. Jelenleg jómagam próbálom mederben tartani az elindított programjainkat és a programjainkon belül dolgozó megbízható és következetes önkénteseink munkáját. A csapat korosztálybéli összetétele fiatal és ezzel együtt lendületes. “Civilben” mindenkinek kézzel-lábbal köze van a földrajzhoz, és ez táplálja a lelkesedést.

Több figyelemfelkeltő gerilla-akciótok híre is bejárta a sajtót, melyekre vagytok a legbüszkébbek?

A gerillamarketing-akcióinkat streetSHOCK címen indítottuk el, és az volt a cél, hogy a marketingszakma által felhalmozott tudást társadalomjobbító célra használjuk fel. Ez egy olyan út, amit nagyon kevesen használnak, mivel általában – ha marketingrÅ‘l van szó – mindenkinek a nap mint nap minket bombázó reklámok tömkelege jut az eszébe, és kevesen gondolkodnak el azon, hogy ezt az információs lehetÅ‘séget nemesebb célra is lehetne használni. A gerillamarketing egyik jellemzÅ‘je lehet, hogy kis költségvetésbÅ‘l nagy eredmény produkálható, ami a jelenlegi civil egyesületi anyagi helyzetet tekintve nem elhanyagolható.

Curcubet Dávid önkéntes és egy azúrlepke

Az első ilyen akciónk fákra akasztott kis zsákocskák voltak, amelyet egy Bukarestben látott ötlet alapján valósítottunk meg. A második egy ennél látványosabb és a közvéleményt megosztóbb akció volt, amikor Székelyudvarhely forgalmasabb utcáira az Autómentes Világnap alkalmával fejre állított autókat helyeztünk ki. A visszajelzések a vártnak megfelelően vegyesek voltak: volt, akinek nagyon tetszett, és volt, aki nem sok értelmét találta a felhajtásnak.

Hogyan született a Trópusi Lepkeház ötlete?

A Trópusi Lepkeház ötlete már közel két éves. Csupán az előkészítő munkálatok tartottak ilyen soká. Az inspiráló élmény Angliában ért minket egy londoni lepkeház meglátogatása során, amikor eldöntöttük, hogy megpróbálkozunk idehaza is egy hasonló megépítésével. A vártnál sokkal több nehézségbe ütköztünk, hiszen a világon elég kevés az olyan szakértő, akinek tapasztalata lenne mesterséges körülmények között tartandó lepkék tekintetében.

Honnan érkeztek a lepkék, hogyan szállítottátok őket?

A lepkék báb formájában érkeztek repülÅ‘vel négy különbözÅ‘ lepkefarmról, és itt Székelyudvarhelyen próbáljuk “összeszoktatni” Å‘ket. Ezidáig több mint tizenöt fajt mutattunk be a közönségnek. Van köztük nappali és éjszakai lepke egyaránt. Természetesen a leglátványosabbak a folyamatosan röpködÅ‘ nappali lepkék.

Mire kellett odafigyelni a szervezésnél?

A kivitelezést két oldalról kellett megközelítenünk. Egyrészt a legfontosabb az volt, hogy a lepkéknek a legoptimálisabb körülményeket biztosítsuk. Másrészt ezt úgy kellett kivitelezni, hogy a látogatók is megfelelő élményben részesüljenek, és ha rövid időre is, de alkalmuk legyen rácsodálkozni ezekre a színpompás élőlényekre. Ennek a két dolognak az összehangolása volt talán a legnehezebb feladat a logisztikai kérdések megoldása után.

Milyen eredményt reméltek a kezdeményezéstől?

Az eredmény a visszajelzések szerint már megszületett. Azt szerettük volna, ha a lepkeház élményszerűségének segítségével felhívjuk a nagyközönség figyelmét ezekre e csodás teremtményekre, és közvetlenül hozzájáruljunk a környezetünkben élÅ‘ lepkék megismeréséhez, illetve élÅ‘helyük védelméhez. Ha eredménynek tekinthetÅ‘, hogy számtalan óvoda és iskola szervezett tematikus “lepkenapot”, illetve távoli, eldugott falvakról érkeztek csoportos látogatók, akkor talán már az elsÅ‘ két hétben elértük a remélt eredményt. Május 2-ától közel háromezer látogató volt kíváncsi a lepkeházra.

Melyek a jövőbeli terveitek, mire számíthatnak tőletek az udvarhelyiek?

Jónéhány tervünk van a jövőre nézve. Szeretnénk a korábban elindított programjaink mellett egy következő kiállítást is szervezni. Ennek a témája egyelőre nem nyilvános, de a jelenlegihez hasonlóan érdekes és kuriózumszerű lesz.

kérdezett: Fülöp Noémi